2016. január 27., szerda

Összeforrt Szilánkok - Forradások V/3.

Sziasztok! Remélem, még nem unjátok Lu-lu és Kade történetét :) Ezt leszámítva már csak egy fejezet van, de ne aggódjatok, már készül a következő "Szilánkok" történet.
Ha olvassátok, kérlek, hagyjatok magatok után valami nyomot. 
*******************************************************************************

- A fenébe, megint összekarmoltalak – jegyeztem meg bosszankodva, ahogy láttam, hogy Kade is az elszenvedett sérüléseket nézi a vállán, a nyakán, a mellkasán, és igyekezett úgy fordulni, hogy a fenekén lévőket is megvizsgálhassa a hálószoba tükörben.
- Szólhattál volna, hogy egy vadmacskával költözök össze – fordult felém vigyorogva.
Na igen, akármennyire is hihetetlen, egy hónap után úgy döntöttünk, hogy összeköltözünk, és ennek örömére éjjel egy fergeteges szexpartit csaptunk, onnan a sok vörös csík az egész testén. Nem volt időm sokat morfondírozni, máris ott termett mellettem, és befeküdt a paplan alá, amivel én takaróztam.
- Agyonnyomsz – szörnyülködtem, pedig valójában imádtam, mikor elterült rajtam az egész testével, mint egy forró takaró. - Mi lenne, ha aludnánk még? - kérdeztem, és egy hatalmasat ásítottam.
Kade játékosan megnyalta a fülemet, és a szemeim úgy pattantak ki, mintha sosem lettem volna éberebb. A hasam aljában várakozóan összehúzódtak az izmok, az átkozottak még a végkimerülés határán is képesek voltak dolgozni. 
- Mi lenne, ha szexelnénk még? - duruzsolta, és mikor felült a combjaimon, ujjával bonyolult indákat kezdett rajzolgatni a mellkasomra, amíg várt a válaszra. Hiába fészkelődtem alatta, nem tudtam elérni, hogy a keze eltévedjen, és megérintse a mellbimbómat. Tisztában voltam vele, hogy addig fog kínozni, amíg be nem adom a derekam, és ki nem mondom: kérem a repetát. Próbáltam köztes utat választani, rámarkoltam a péniszére, ami érzékien megfeszült az ujjaim között, azonban elkapta a csuklómat és megcsóválta a fejét.
- A-a. Mondd ki, mit akarsz!
- Téged – rebegtem, és éreztem, hogy máris forr a vérem.
- Ez nem elég jó válasz, magamtól is kitaláltam – vetette oda, de egyértelmű volt, hogy azért tetszett neki, amit mondtam. - Akarod, hogy nyaljam az isteni puncidat? Vagy te szeretnéd érezni az ízem a szádban? Egyszerűen csak hatoljak beléd, és keféljelek végkimerülésig? Itt, vagy a zuhany alatt? Csináljuk az erkélyen, mint múltkor? Esetleg használjunk valami…
Felnyikkantam, mire Kade torkára forrt a szó. Eddig bírtam, a képek megállíthatatlanul villantak fel lelki szemeim előtt, és száguldó gyorsvonatként öntött el a kéj. 
- Ez még mindig nem jó válasz – morogta lehunyt szemekkel, és biztos voltam benne, hogy ő is hasonló gondolatokkal küzd.
Lázasan járt az agyam, és mikor végre leesett, mire is vágyok igazából, elmosolyodtam.
- Én akarok felül lenni – böktem ki végül.
Kade szeme kipattant, és úgy vizsgálgatott, mintha arra utaló jelet keresne, hogy csak tréfáltam. Mikor nem talált semmi furcsát rajtam, nyelt egy nagyot, és lekászálódott rólam.
- Oké – mondta elnyújtva, és igyekezett kényelmesen elhelyezkedni az ágyon. Vigyorogva ültem a csípőjére, csak akkor komorodtam el, mikor észrevettem, hogy dermedten fekszik alattam, mint egy hideg kőszobor.
- Ha ennyire nem tetszik ez az egész, akkor hagyjuk – motyogtam.
- Ne! - szólt rám, és tenyerét a combjaimra fektette, hogy egy helyben tartson. - Furcsa így nekem, de először minden az volt, amit együtt csináltunk. Nem volt olyan, ami végül ne lett volna jó, szóval szeretném megpróbálni. A tiéd vagyok.
Annyira szerettem, hogy arra nincsenek szavak. Lehajoltam hozzá, és végigpusziltam az angyali arcot, míg ő minden mozdulatomat félig lehunyt pillák alól követett. 
- Mi az, amitől tartasz? - kérdeztem halkan, mert szerettem volna mindent megtudni róla, ki kellett derítenem, mire kell ügyelnem, és talán idővel sikerül a rossz emlékeket száműzni. 
- Csak… - kezdte, és újra nyelt egy hatalmasat – régen, amikor én voltam alul, általában olyan dolog történt, amit nem akartam.
Oldalra fordított fejjel beszélt, kerülte a pillantásomat, és tudtam, hogy akaratlanul is sikerült zavarba hoznom. A legváratlanabb pillanatokban tudta kihozni belőlem a védelmező énemet, holott amikor megismerkedtünk, le mertem volna fogadni, hogy ő semmitől nem riad vissza. 
- Kicsit felejtsd el a múltat, itt vagyok veled, szeretlek, és most is csupán szeretni foglak, ahogy neked is jó – suttogtam a fülébe, és lágyan végigsimítottam a nyelvemmel a nyakát, hogy aztán a kulcscsontjánál folytathassam. Végre kezdett felengedni, hallottam a halk sóhajokat, ahogy a bőrét érintettem az ajkaimmal, és éreztem a férfiasságát duzzadni a combjaim között. Amikor kiegyenesedtem és előre-hátra kezdtem mozogni, Kade tekintete az enyémbe fúródott, és hangos nyögés hagyta el a csóktól duzzadt, kivörösödött ajkait. Egyre nedvesebbek lettünk egymástól, a szobát betöltötte a szeretkezés semmivel össze nem téveszthető zaja, a halk, olykor hangosabb nyögések, apró csókok hangja, elsuttogott szerelmes szavak. Nyolc órán belül ez volt a harmadik, és végre volt elég türelmünk a hosszú előjátékra.
- Csukd be a szemed – kérleltem, és mikor megtette, lassan felemelkedtem, hogy aztán beigazíthassam, és centiről centire magamba fogadjam. Ez volt az első alkalom, hogy gumi nélkül szexeltünk, és bizalmat fogadtam a fogamzásgátló tablettának, amit néhány napja kezdtem szedni. Ahogy megérezte maga körül a nedves forróságot, amit még sosem érzékelt ennyire intenzíven, kipattant a szeme, és kérdőn nézett rám. Az arcához hajoltam, fogaim közé vettem a puha ajkát és játékosan meghúztam. Csak élveztem, hogy bennem van, teljesen kitölt, egy darabig nem is mozdultam. Megragadta a csípőmet, ujjait a bőrömbe vájta, és próbált mozgásra bírni, de még mindig nem akartam elkapkodni a dolgokat.
- Olyan kemény vagy – leheltem, és egy picit szorítottam rajta a belső izmaimmal.
- Lu-lu... – sóhajtotta áhítattal, miközben a pupillái hatalmasra tágultak - te meg átkozottul nedves – hörögte, a feje hátracsuklott a puha párnákra.
Kezdtem és is elveszíteni a türelmem, ezért a tenyeremmel a mellkasára támaszkodtam, és mozogtam rajta, először csak le és föl, de később más irányba is ringattam a csípőm. Kade azt a pontot nézte, ahol újra és újra összeforrtunk, percekig nem tudott betelni a látvánnyal.
- Tetszik? - kérdeztem elködösült hanggal.
- Imádom – felelte vigyorogva, és felnyúlt, hogy a melleimet gyúrogathassa. Végre én is teljesen ellazulhattam, mert tudtam, hogy nem esik neki rosszul ez a kis csere. Előre hajoltam, belemarkoltam a vállába, és gyorsítottam a tempón, mire egyre hangosabbak lettek a sóhajaink. Kade lehúzott magához, a számat nyalta-falta, amikor megálltam, ő kezdett el mozogni alattam. Néhány hét alatt – a rendületlen gyakorlásnak köszönhetően – annyira tökéletesen megismertük egymás testét, hogy nem esett nehezünkre azonnal összhangba kerülni. Ha úgy akartuk, gyorsan elintéztük egymást, ha ahhoz volt kedvünk, órákat tudtuk egymás kényeztetni, az orgazmus közeli állapotot megtartva.
Csupán néhány perc volt az egész, majd egymás fülébe lihegve igyekeztünk lenyugodni. A fejem a mellkasán nyugodott, hallgattam gyors szívverését, ő a hátamat simogatta lassú mozdulatokkal.
- Sosem csináltam még gumi nélkül – motyogta a hajamba, és tovább simogatott.
- Olyan jó, hogy mindig tudok valami újat mutatni – vallottam be nevetve, és lassan lemásztam róla.
Azonnal a fürdő felé vettem az irányt, bár még semmit nem éreztem annyira szexinek, mint a combomra folydogáló, összekeveredett nedveinket. 
***

Kade átdobta nekem a slusszkulcsot, amit én azzal a lendülettel visszahajítottam. Legutóbb, mikor én vezettem, a keze bejárta a combom belső oldalát, egy centit sem hagyott ki, és nem is tudom, hogy sikerült egyben hazahoznom a kocsiját. Könyörögtem neki, hogy álljunk meg valahol, de akkor elkezdett nyígni, hogy pisilnie kell, és az út melletti pihenők koszosak. Persze nem mondhattam el neki, hogy elég, ha hozzámér, és én máris orgazmus közeli állapotba kerülök. Nincs az az isten, hogy megint kiszolgáltassam magam a kénye-kedvére. A szemöldöke felszaladt a homlokára, de azért szó nélkül pattant be a vezetőülésre, majd mindentudó mosollyal fordult felém:
- Azt hittem, szereted vezetni – jegyezte meg, de azért vigyorgott, mint a vadalma.
- Tényleg szeretem, főleg, ha egyedül ülök benne – feleltem csípősen, és miután rácsatlakoztattam a telefonom a kocsi hangrendszerére, átfutottam a lejátszási listámat.
Éppen egy ebédre indultunk, hogy összefussunk Eldennel, és a fiújával. Először ledöbbentett a hír, hogy talált valakit, de Kade szerint tényleg komoly a dolog, úgyhogy nem firtattam, kíváncsian vártam, hogy megismerkedhessek a barátjával. Ez lesz az első alkalom, hogy találkozunk vele, mióta egy pár lettünk, és ha ő sincs egyedül, talán minden könnyebb lesz. Aztán beugrott, hogy másnap megyünk a RedWine-ba, és Bella is ott lesz, persze erről Kade semmit nem tud. A gyomrom összeszűkült, és csak reménykedni tudtam benne, hogy minden jól fog elsülni. Szóval a mai napot valahogy csak túlélem, de a holnapit…
Megkerestem a stresszoldó mappámat a telefonon, végül a One Direction Rock Me című számát indítottam el, majd ahogy beindult a dal, én is elkezdtem dúdolni. Kade furcsán nézett először akkor, mikor elolvasta az előadó nevét, utána pedig azért, mert magamból kikelve kezdtem énekelni a refrént. 
Mikor megálltunk a pirosnál, felém fordult, és igyekezett túlordítani a White Stripes egyik dalát.
- Felizgat, ha énekelsz.
- Akkor holnap egész este álló dákóval fogsz ücsörögni a RedWine-ban? - kérdeztem vissza, és kinyújtottam a nyelvem, majd folytattam az éneklést. Kade hirtelen magához rántott, és még pont tudott egy gyors, de annál forróbb csókot adni, mielőtt zöldre váltott volna a lámpa.
Néhány perccel később leparkoltunk az étteremhez, és kézen fogva sétáltunk be. Odabent kellemes légkör uralkodott, a kora téli, éles fényű napsugár besütött a csipkés függönyökön, és máris egy pincér szalad elénk megkérdezni, miben segíthet. Udvariasan odakísért minket az asztalhoz, bár Elden magas alakját nem volt túlságosan nehéz felismerni. Amikor odaléptünk melléjük, éppen az étlapot tanulmányozva nevettek valamin, összebújva, sutyorogva. Aztán észrevettek minket, szétrebbentek, mint két félős kismadár, és felálltak, hogy üdvözölhessenek minket. Gyorsan lefutottuk az udvarias bemutatási, üdvözlési köröket. Amíg Kade Eldent ölelgette, volt időm megvizsgálni Rickyt, aki először furcsállva nézte a két fiút, majd felém fordult és elmosolyodott. Na jó, akkor kezdtem megérteni, hogy Elden miért kezdett ki egy alig tizennyolc éves sráccal, mikor szinte bárkit megkaphatna. Tény, hogy Ricky sötét szemeiben baromi könnyűnek tűnt elveszni, az ajka szexi, a mosolya édesen kisfiús volt, és a teste egy felnőtt férfi alkatával vetekedett. Kade jól nevelten kihúzta a székemet, hogy leülhessünk, majd rajta volt a sor, hogy megbámulja az új szerzeményt, míg én a menüt kezdtem vizslatni. 
- Lou, ne haragudj, hogy olyan régen voltunk úszni, de eléggé el volt havazva ez a hónap – mentegetőzött Elden.
- Persze, megértem, hogy volt jobb dolgod – fordultam bizalmasan Ricky felé, aki a telefonját nyomkodva halkan kuncogott. Láttam, ahogy Elden finoman végigsimította a combját az asztal alatt, mire Ricky beleharapott a saját ajkába. Ösztönösen viselkedett, mégis annyira szexi volt az egész jelenet, hogy el kellett fordulnom, mert kezdtem magam kukkolónak érezni. Kade-re néztem, aki a kaják listáját olvasgatta, és közben belülről rágcsálta a száját. Elmosolyodtam, mert mindig ezt csinálta, ha éhes, de nem tudja eldönteni, mit egyen. Való igaz, az elmúlt órákban sokat szexeltünk, és nem maradt időnk rendesen enni. A keze után nyúltam, és mikor megszorított, a testem finoman megrázkódott a visszafojtott vágyaktól. Mikor fogom megunni, hogy belém hatol, és...
- Tudtátok, hogy a Calzone jelentése „nadrág”? - kérdezte Ricky felnézve a készülékből, és hálás voltam, amiért időben elterelte a figyelmemet a saját, piszkos gondolataimról.
- Nem – csóváltuk a fejünket mindhárman. - De ha így is van, nekem teljesen megfelel – tettem hozzá, és be is csuktam az étlapot.
Végre, mikor mindannyian leadtuk a rendeléseket, volt időnk beszélgetni egymással. Szegény Ricky alapos vallatáson esett át, de egész jól tűrte a kérdések áradatát. Ráadásul úgy tűnt, a drága pasim minden részletre kíváncsi volt.
- Mikor jöttetek össze? Amikor utoljára nálam jártál? - feszegette a határokat.
Elden fészkelődött egy kicsit a székén.
- Igen akkor, amikor rád vártam a bárban – tette hozzá nyomatékosan.
- Hogy ismerkedtetek meg? - folytatta a kérdezősködést egyre mélyebbre ásva.
- Ez egy eléggé…
- Egy éjszakás kalandnak indult – jelentette ki Ricky megkímélve Eldent a magyarázkodástól, és egy gyors puszit nyomott a szájára, bocsánatképpen, hogy a szavába vágott. - Mint mikor meglátsz valakit egy szórakozóhelyen, megkívánod, és eldöntöd, hogy aznap őt viszed haza magaddal.
- Kade tisztában van vele, mi az az egy éjszakás kaland – nyögtem be vigyorogva, mert nem bírtam ki. Mindenki jót nevetett ezen, kivéve az érintett, de úgy gondoltam, itt az ideje kicsit visszafogni a kíváncsiságát, mert a végén még megkérdezi tőlük, ki szokott felül lenni. Mielőtt elindultunk az étterembe, attól tartottam, hogy Elden majd nem nézi jó szemmel, hogy együtt vagyunk, vagy valami ilyesmi. Erre Kade kezdte piszkálni őket, és igyekeztem rájönni, mi a francért csinálja. 
Végre megérkezett az ebédünk, és amikor megláttam, még éhesebb lettem. Szerencsére a többiek is így gondolták, és nemsoká teljesen elhalt a hangunk, minden figyelmünket a kajának szenteltük. Már majdnem megettem a felét, mikor Kade megszólalt, bár most már sokkal kedvesebb hangnemben.
- Holnap Lu-lu énekelni fog a RedWine-ban. Nem jöttök el?
És akkor majdnem megfulladtam a falattól. Gyorsan kellett innom néhány korty vizet, mire végre elmúlt a köhögés. 
- Még mindig lámpalázas vagyok, ha szóba kerül, hogy éneklek – próbáltam viccel elütni a dolgot, és szerencsére a többiek csak elmosolyodtak, Elden pedig megígérte, hogy szabaddá teszik a másnap estéjüket.
Nagyszerű. Nem kellett sok ész hozzá, hogy felfogjam, Bellának bőven elég lenne megbirkózni a testvérével, most fel kell arra készítenem, hogy Elden is ott lesz. Az a baj, hogy kezdtem megkedvelni a csajt, és nem voltak túl jók a kilátásai, ami a másnapot illeti. Lopva Kade-re pillantottam, és elfogott a kétely. Biztos, hogy jót teszek azzal, ha a háta mögött összehozom a testvérével? Meg fog utálni érte? A kaját félretoltam, és az asztal alatt megkerestem a szabad kezét. Észre sem vettem, hogy máris túlságosan erősen szorítom, csak mikor felém fordult, és kérdő tekintettel fürkészett.
- Szeretlek – tátogtam hang nélkül, mire elmosolyodott, és odahajolt egy csókra.
Nem sokkal később elbúcsúztunk tőlük, majd Kade, ígéretéhez híven, elvitt a régi otthonomba, Aaronékhoz, hogy megint át tudjak cuccolni egy pár dolgot. Nevelőapám széles mosollyal fogadott minket, és beinvitált. Annyira furcsa volt, hogy két napja elköltöztem innen, most mégis úgy éreztem, mintha hazaérnék. Aztán Kade felé fordultam, és tudtam: ott a helyem, ahol ő van. 
A szobám érintetlen volt, de napról napra egyre inkább kiürült. Szórakozottan simítottam végig az ágy puha, plüsstakaróján, aztán mikor beugrott, hogy évekkel ezelőtt ott veszítettem el a szüzességemet gyorsan elhúztam a kezem. Újra haragudtam Adamre, mert elvett tőlem egy nagyon fontos dolgot, de nem adott cserébe semmit. De a fene se tudja, ha ő nincs, talán sosem ismerem meg Kade-et. A szekrényemhez léptem, és kiemeltem egy dobozt, amiben néhány nyári ruha volt összehajtogatva, majd belepakoltam a kedvenc regényeimet. Ekkor halk kopogást hallottam, majd Kade dugta be a fejét.
- Segítsek levinni? - és már hajolt is oda, hogy önzetlen viselkedéséért megkapja a jól megérdemelt csókot.
Ezzel erősen megcáfolta, hogy lovagok csak a könyvekben léteznek. A kezébe nyomtam a dobozt, és még fennmaradtam körbenézni, mire lehet feltétlenül szükségem.
Amíg régi fényképeket nézegettem, Aaronnal arról beszélgettek odalenn, hogy Kade a nyáron diplomázni fog, és van is egy cég, ahol szívesen látják majd utána. Nekem volt egy elég vaskos bankszámlám, plusz a hétvégi éneklések is egyre jövedelmezőbbek lettek. Kade gazdag volt, és bár utáltam, hogy ő akart eltartani, míg tanulunk, kezdtem megbékélni azzal, hogy nem hagyott fizetni egy-egy nagy bevásárlásnál. Elég pénzt összegyűjtött az évek során, hogy tökéletesen, nélkülözés nélkül tudjon éldegélni, míg nem lesz normális munkája. Elmosolyodtam. Ezt kapd ki, Kade apuka! A fiad hamarosan révbe ér a segítséged nélkül.

9 megjegyzés:

Nessa Laura Lossёhelin írta...

Megint nem is tudom, mit mondjak. Szavak nélkül hagysz. A heppi ending néha elcsépelt, de a te esetedben egyáltalán nem, és abszolút boldog vagyok, hogy így lett vége. A következő történetedet is nagyon várom már, az is biztosan van annyira jó, mint az eddigi kettő. Furcsa, hogy ez a történet is véget ért, de biztos vagyok benne, hogy a következő kárpótol. :)
Puszi: Nessa

HDawn írta...

Szia! Az is jó, ha leírod, hogy nem tudod, mit mondj :) Még van egy rész hátra, úgyhogy bármi lehet, a heppi ending sem biztos ;)

Sky Jensen írta...

Jaaaj<3 Emlèkszel mikor megismerkedtünk, már akkor probáltam kitalálni, ki kit ültetett fel az elejèn ès igeeen most már tudom, hogy Kade volt a kis piszok. Ez nem baj, imádtam Elden törtènetèt ùgy mint Loujèt is, alig várom az utolsò ès majd a következő törtènetet. <3Szilánkok<3

Sky Jensen írta...
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
Névtelen írta...

Egyszerűen nem tudom felfogni az utolsó két mondatot. Kade apuka lesz??
Amúgy nagyom jó ezt a történetet olvasni. Örülök, hogy rátaláltam! El tudok lazulni, ha ezt olvasom, tudok rajta izgulni és együtt rudok érezni a szereplőkkel. Nagyon várom a folytatást!❤❤

Sky Jensen írta...

Nem, szerintem nem lesz apuka, hanem ezzel a mondattal arra akart célozni, hogy annó Kadet az apja elküldte otthonról és az apja nélkül kellett boldoguljon ami sikerült is.

HDawn írta...

Örülök, hogy szereted a sztorit, nemsoká hozom a folytatást ;)

Unknown írta...

Teljes mértékben egyet értek az előttem szólókkal.
Nagyon remélem ennek a Happy End-nek nem vetsz véget az utolsó fejezetben, mert igazán idilli és szép befejezés lenne, úgyhogy ne ijesztgess minket!
Várom a folytatást!

Névtelen írta...

Áh, értem. Köszi ❤