Jégszilánkok - 15.

Sziasztok! Még pont éjfél előtt meg is hoztam az új részt :). Köszönöm az előzőhöz érkezett hozzászólásokat, remélem, most sem hagytok cserben. Jó olvasást!

*********************************************************************************

BELLA

Vacogva léptem be az ajtón, mert odakint rendesen lehűlt a levegő a tavaszi vihar után. Az SMS óta már ezer és ezer variációt átgondoltam, hogy Dominic mit írhatott Thonynak. Talán elárult, talán hiányzik neki, és találkozni akar vele. Egyik lehetőség sem tetszett.
– Hol van? – fordultam Nad felé, aki kinyitotta nekem az ajtót.
– A nappaliban. – Megfogta a karomat, kissé közelebb húzott magához, hogy ne kelljen hangosan beszélnie. – Gondold meg, mit csinálsz, Bella. Ne veszítsd el a fejed.
Bólintottam egy aprót, és az első utam máris Dominichoz vezetett. A kanapén ült törökülésben, kezében a telefonjával, amit azonnal letett maga mellé, mikor észrevette, hogy megérkeztem.
– Szia. Jó volt az estéd? – kérdezte, de a hozzá társuló mosoly abszolút nem volt őszinte.
– Kérem a mobilodat! – tértem azonnal a lényegre, mert túl fáradt voltam a játszadozáshoz.
– Tessék? – nézett rám elborzadva. – Mi bajod van?
– Kérlek, csak add ide – fújtam ki a levegőt, és nyújtottam a kezem.
– Dehogy adom! Hagyj békén! – Azonnal felpattant, de megfogtam a karját, és nem engedtem el.
– Dominic, add ide azt a kibaszott telefont! – Eddig tartott a türelmem, utána már az ujjait próbáltam lefeszegetni róla, hogy végre megkaparintsam. Ekkor lépett be Nad, és szörnyülködve mérte fel a helyzetet.

Jégszilánkok - 14.

Sziasztok! Úgy alakult, hogy ma sikerült felraknom részt, ráadásul több, mint 4000 szó, és közel 27 000 karakter várja, hogy felfaljátok őket :D Szerintem eddig ez a leghosszabb fejezet, amit írtam.

Viszont amiatt kissé csalódott voltam, hogy csupán három komment érkezett az előző részhez (amiket egyébként nagyon köszönök). De szeretném, ha tudnátok, miután naponta több órát foglalkozom a történettel, rágom a bétáim fülét, hogy javítsanak gyorsan, stb, borzasztóan jól esik néhány vélemény.

Ehhez a részhez hozzá kell fűznöm, hogy elég pikánsra sikerült, ne kövezettek meg érte, de ez mégiscsak egy erotikus tartalmat is közvetítő blog, szóval, ha valakit zavar, akkor bocsi :) 

Szóval 18+-os tartalom, csak saját felelősségre! (a húzós rész kb. a két kép között található, ha valaki inkább kihagyná)

*********************************************************************************

BELLA

Egy hátizsákba pakoltuk a szükséges cuccokat, amiket végül Dominic hozott fel a kocsiból. Nad és Riley mindketten beleegyeztek, hogy segítenek a terv megvalósításában, ráadásul még Oliverrel is beszéltek a titkos találkáról. Tegnap egész nap azon pörögtem, hogy vajon el fog-e jönni… és még ma is, egészen addig, amíg nem találkozunk. Mivel Anthonyt nem foglalkoztatta, hogy Nadéknél töltök egy-egy estét, ezért most náluk gyűltünk össze mind a négyene, hogy nekilássunk a készülődésnek. Egész testemben remegtem, néha nevettem, máskor sírtam volna, végül odaadtam Dominicnek a kocsikulcsot, hogy vezessen ő, pedig tudtam, onnan úgyis egyedül kell folytatnom az utat.

Jégszilánkok - 13.

Sziasztok! Hoztam a folytatást, és ígérem, a következő már tényleg vidámabb lesz, de azért remélem, ezt is szeretni fogjátok, van benne BELIVER ;) Ölelés és szép hétvégét mindenkinek!

*********************************************************************************

BELLA
2 hónappal később

Nem tudtam elaludni, akárhogy próbáltam. A lakás hiába került egy vagyonba, a falak hangszigetelése egyenlő volt a nullával, úgyhogy hallgathattam, ahogy Thony a legújabb áldozatát döngeti, lassan már ájulásig. Aznap anyáék meglátogattak minket, ezért a közös lakásunkban vártuk őket, de a férjemnek már nem volt kedve és ideje este hazavinni, mert találkozója volt a szomszéd szobában éppen terítékre kerülő fiúval. Hiába akartam taxit hívni, megtiltotta, így nem volt más választásom. A párnát a fejemre húztam, de nem sokat segített a helyzeten, maximum tompította a sikolyokat. Egyre idegesebb lettem, végül kipattantam az ágyból, kitrappoltam a szobából, majd meg sem álltam a szomszédos, barna tölgyfaajtóig. Egy pillanatig sem finomkodtam, azonnal az öklöm élét használtam a kopogtatáshoz. Szinte magam előtt láttam, ahogy Anthony lassan, ráérősen odasétál, hogy kinyissa az ajtót.
– Mit akarsz?! – rivallt rám, ahogy megjelent előttem, anyaszült meztelenül, álló farokkal. Megszoktam, hogy ezt csinálja, még a hányinger sem jelentkezett, ahogy megláttam.
– Lehetne egy kicsit halkabban? Tudod, mintha nem éppen meghalni készülne, vagy valami… – feleltem gúnyosan.
Már nem féltem tőle, mert tudtam, hogy szüksége van rám ahhoz, hogy célba érjen. Talán csak néhány hét, és apa a nevére írat mindent. Az ügyvédjei már a szükséges dokumentumokon dolgoztak, miközben én némán imádkoztam, hogy minél előbb végezzenek.

Jégszilánkok - 12.

Sziasztok! Most láttam, hogy már 40-en vagyunk :) Ennek örömére meghoztam a 12. részt. Remélem, sikerült némi pozitívumot is belecsempésznem a történet aktuálisan borongós hangulatába. Ha olvastátok, ne felejtsetek el írni, vagy legalább pipálni. Köszönöm, és szép napot Nektek! :)

*********************************************************************************

BELLA

Alig kaptam levegőt, úgy éreztem, a ruha, amit viselek, túl szorosan simul a testem köré. Kész szerencse, hogy ültünk, mert könnyen lehet, hogy állva elájultam volna. Thony hideg kezébe szorította az ujjaimat, miközben azt ecsetelte anyáéknak, hogy előző nap megkérte a kezemet, és hogy mennyire csodás lány vagyok. Én bambultam magam elé, olykor kierőltettem egy gyenge mosolyt, és a megfelelő részeknél bólintottam egyetértésem jeléül.
– Már a következő hónapban szeretnénk az esküvőt, ugye, szívem?
Kellett néhány pillanat, míg leesett, hogy hozzám beszél.
– Igen. Csak szűk családi körben, minimalistán tervezzük – helyeseltem a betanult szöveggel. Felnéztem a szüleimre. Büszkén mosolyogtak rám, a szemük boldogan csillogott a nagyszerű hír hallatán, és természetesen semmit nem vettek észre abból, hogy belül mennyire szenvedek. Még az sem izgatta őket, hogy nem lesz nagy felfordulás, csak végre kötelezzem már el magam egy nagyszerű társ oldalán. Ha tudnák, hogy leendő vejüknek csak a pénzükre fáj a foga…
Anthony előrenyúlt, hogy felvegye a kávéscsészéjét a dohányzóasztalról. Végre el tudtam tőle húzni a kezem, és gyorsan az ölembe fektettem. Nem akartam, hogy hozzámérjen, szívem szerint kihúzódtam volna a kanapé túlsó végébe. Annyira undorodtam tőle, sosem gondoltam volna, hogy lehet valakit ennyire utálni.
– Kicsim, nyugodtan elmondhatod nekünk, ha azért ez a nagy sietség, mert kisbabát vársz – jegyezte meg anya bizalmasan somolyogva. A szemem majdnem kiesett a fejemből, ahogy ránéztem.

Becca Prior: Stockholm-szindróma

Sziasztok! 

Most nem résszel jöttem, hanem szeretnék veletek megosztani valamit, ami számomra hatalmas élmény volt. Év elején részt vettem egy fantasztikus könyv előkészületeiben, mint olvasószerkesztő. 
Mivel a könyv a hónapban jelenik meg, úgy gondoltam, kiteszem ide is, hátha valakinek felkelti az érdeklődését. 
Ha csak egy picit is csíped a meleg-erotikus irományokat, akkor kötelező darab! ;)

Az írónő oldalán elérhető a megrendelés (katt a képre!)

Mikor elrabolják, Brian Hayes pontosan abba az életbe csöppen, amit mindig is szeretett volna elkerülni. Bár apja az alvilág koronázatlan királya, Bry eddig azon volt, hogy ő más emberré váljon, és megfeleljen halott édesanyja egykori elvárásainak. 

Az élet azonban mindig tartogat meglepetéseket, és a leggondosabb számításba is hiba csúszhat. Briannek fel kell idéznie a gyermekkorában tanultakat, ha túl akarja élni a borzalmakat. Arra azonban nem lehet felkészülni, hogy épp akkor éri utol a szerelem, mikor a puszta léte is veszélybe kerül. Pláne arra nem, hogy a fogvatartója lesz a szíve választottja. 

Elrablója, Jake Harris egy jelentéktelen alak, aki az öccse életéért cserébe elvállal egy munkát, de arról fogalma sincs, mibe keveredik. Mikor szembesül a zord valósággal, és rájön, hogy nemcsak a testvére, hanem a saját biztonsága is veszélybe kerül, olyan döntést hoz, amivel mindkettejük életét kockára teszi. Csakhogy nincs választása…

Ez azonban nem csak egy egyszerű krimi. Sokkal inkább az emberi természet sokszínűségéről szól, és arról, hogy a múltbeli események mennyire meghatározzák mostani döntéseinket. 

Brian és Jake szerelme, sorsuk nem várt fordulatai, az őket körülvevő világ történései rengeteg izgalommal és érzelemmel töltik meg az oldalakat. 

Becca Prior már megszokott, szókimondó stílusában, rengeteg erotikával, humorral és akcióval fűszerezett története egy olyan világot mutat be, ahol a rosszfiúk is lehetnek szerethetők. 

Azoknak ajánljuk, akik nyitottak a meleg-erotikára, és szeretik az feszültséggel teli, gyorsan pergő jeleneteket.

Jégszilánkok - 11.

Sziasztok! Hosszú idő után végre itt a 11. rész :) Még egyszer bocsánat a csúszásért, de semmi pánik, a történet továbbra is folytatódni fog. Feltéve, ha ti is szeretnétek ;)

*********************************************************************************

OLIVER

Hihetetlenül jó érzés hosszú idő után újra a régi ágyadban aludni. Akárhogy fekszel, mindenhogy kényelmes, körülölelnek a puha ágyneműk, és mindnek jó illata van. Nem akartam még felkelni, egy picit még lustálkodni szerettem volna, úgyhogy magamhoz vettem a telefonom, hogy megnézzem a közösségi oldalakat, ahová be vagyok regisztrálva. Ismét kaptam egy rakat ismerősnek jelölést olyan emberektől, akiket még életemben nem láttam, de úgy sejtem, ők ott voltak valamelyik koncerten. A jövő hónapban öt fellépésünk is lesz, nagyobb helyeken, mint a RedWine, szóval úgy gondoltam, jobb, ha hozzászokom, hogy növekszik az ismerőseim tábora. Gyorsan megerősítettem a jelöléseket, és átfutottam a kezdőoldalt.
Hitetlenkedve bámultam, hogy néhány tini milyen kompromittáló fotót válasz profilképnek. Annyi idős koromban, mint ők, a kórházba jártam kezelésekre, csont és bőr voltam, mellesleg betegesen sápadt. Később is utáltam, ha le kellett vetkőznöm az osztálytársaim előtt tornaórán. Az önbizalmam akkor tért vissza, mikor elkezdtem sziklát mászni, és hétről hétre erősödtem, még némi izmot is növesztettem. Sajnos ez az utóbbi hónapokban eltűnt, de lassan elérkezett az ideje, hogy újra aktivizáljam magam, és nem csak az ágyban, mikor Bellával vagyok.