2016. július 26., kedd

Játsszuk el, hogy tetszel! - 3. Tűzben izzó szemek

Sziasztok! Siettem a következő résszel, és végre ti is olvashatjátok :) 
Egy kicsit azért szomorú voltam, mert egyre kevesebb hozzászólás érkezik a részekhez, amit nem nagyon értek, mert az oldalmegjelenítés magas. Kérlek, dobjatok meg egy-két mondattal, ha elolvastátok. Jó lenne tudni, hogy tetszik-e még nektek. Köszönöm, hogy itt vagytok velem, és jó olvasást kívánok! :)
*********************************************************************************

3. Tűzben izzó szemek

Louis fáradtan téblábolt a lakásban. Ezen a pénteken nem ment dolgozni, viszont Ashlee estére vendégeket hívott, így ki volt zárva, hogy édes semmittevéssel töltse a napot. A lány délelőtt nem érezte jól magát, ezért reggelit csinált neki, aztán egész délután paradicsomot és sajtot szeletelt a salátához, sőt, még valami süteménytésztát is kavart, hogy segítsen a barátnőjének.
– Azt hiszem, készen vagyunk – jelentette be a lány, miközben boldogan mosolyogva sétált oda Lou-hoz. – Köszönöm, hogy segítettél – duruzsolta a fiú fülébe, majd az ajkait lejjebb csúsztatva puszilta végig a nyakát. Újra eszébe jutott az a kérdés, amit már azóta fel akar tenni, hogy Harry megérkezett hozzájuk, de Ashlee folyton elterelte a témát.
– Ash, Harry tud róla? Ő tudja, hogy…
– Most komolyan erről akarsz beszélni? – kérdezte a lány tettetett csalódottsággal. – Nem tud róla, és neked sem szabad elmondanod – mondta szigorúan, miközben a keze sem tétlenkedett, az egyiket gyakorlott mozdulatokkal csúsztatta be barátja alsója alá. Ahogy körbefogta ujjaival éledező férfiasságát, Louis halkan felnyögött.
– Ash, mindjárt itt lesznek a vendégek – próbálta eltolni magától a lányt, de tiltakozása süket fülekre talált.
– Még több, mint egy óra – dünnyögte Ash, majd lassan hátrálni kezdett a kanapé felé, maga után húzva Louis-t. Együtt huppantak le a puha ülőalkalmatosságra, Louis a lányon kötött ki, egészen pontosan formás combjai között. Ez volt az a pillanat, amikor a fiú elfelejtette, hogy miért nem olyan jó ötlet ez az egész. Elszántan tapadt Ash szájára, már nem volt szüksége semmiféle biztatásra, miközben ujjait a hosszú, szőke fürtök közé mélyesztette, hogy kicsit meghúzhassa azokat. Érezte a puhaságukat, de hiányzott belőle valami… a lágy hullámok. Ashlee haja szögegyenes volt, míg Harryé nem. Amikor rájött, hogy éppen összehasonlítgatja őket, miközben a barátnője alatta nyöszörög, és a nyakát harapdálja, már sejtette, hogy valami nincs rendben vele. Napok óta nem történt semmi félreérthető Harry és közte, de mégis... Újra és újra a zöldszemű járt a fejében.
– Sziasztok, megjöttem! Remélem, nem kezdtétek el nélkülem a bulit – hallatszott a mély, ám vidám hang az előszoba felől. – Ó, vagy mégis…
Emlegetett szamár… Louis a lehető leghamarabb szeretett volna távolabb kerülni Ash-től, de már felesleges volt az igyekezete. Harry ott állt a nappali ajtajában, és kíváncsian méregette a turbékoló gerlepárt. Ash nevetve húzta le magán a felsőjét, őt abszolút nem zavarta az a kis apróság, hogy a lakótársuk meglátta őket. Lou azonban még a gondolatba is belepirult. Gyorsan felült, egy díszpárnát húzott az ölébe, majd zavartan a hajába túrt, miközben bőszen bámulta a szőnyeg mintázatát.
– Bocsánat – bökte ki végül Harry, de közben képtelen volt levenni a szemét Louis-ról. Szíve szerint azonnal az ölébe ült volna, miután a nyavalyás párnát elhajította a sarokba. De csak állt ott, és nézte, ahogy a fiú még jobban összekócolja az amúgy is „éppen majdnem szexeltem” frizuráját. Az arca vörös volt. Az ajkai még inkább. A mellkasa gyorsan emelkedett és süllyedt, de Harrynél az tette be a kaput végérvényesen, mikor Lou óvatosan megnyalta az száját, majd felnézett rá. Szinte képtelenség volt megállapítani a szeme színét, olyan óriásira tágult a pupillája.
– Semmi baj, úgyis készülődnöm kell lassan – válaszolt Ash mosolyogva, és Harry most ébredt rá, hogy nem csak ketten vannak a helyiségben. Csak egy másodpercre pillantott oda, ahogy a lány elsétált mellette, aztán újra minden figyelmét lekötötte a Lou-ból áradó nyers szexualitás.
– Miért bámulsz? – Louis hangja még rekedtebb volt, mint általában. Harry elmosolyodott ezen a megfigyelésen, majd megvonta a vállát, mielőtt válaszolt volna:
– Mert kibaszott szexi vagy?
Harry elkapta a levegőben felé repülő párnát, majd nevetve dobta vissza a feladónak.
– Imádod, hogy folyton zavarba hozhatsz? – érdeklődött Lou vigyorogva, miközben a párnát a helyére igazította. – Ha túl sokszor csinálod, egy idő után immunis leszek rá.
Harrynek vissza kellett magát fognia, nehogy kimondja, amit gondol: ha túl sokszor csinálja, egy idő után Louis talán ágyba bújik vele. De az átkozott lelkiismerete ismét közbeszólt. Nem feküdhet le Ash pasijával, akármennyire is úgy tűnik, zöld utat kapott a lánytól. Ők ketten olyan jól megvannak, nem akarta felborítani ezt az egyensúlyt közöttük. Így végül csak megcsóválta a fejét, majd kissé szomorú ábrázattal, szó nélkül a szobája felé vette az irányt. A lépcsőfokokon lépkedve, a saját kis gondolataival összezárva próbálta kitalálni a megoldást. Ő ebbe bele fog őrülni! Louis sosem lesz az övé, és így csak még fájdalmasabb, hogy Ashlee elhúzta előtte a mézes madzagot. Minél előbb el kell költöznie, ez már nem kérdéses.

Lou egész étkezés alatt Harry arcát kémlelte, és próbálta kitalálni, hogy mondott vagy csinált-e valamit, amiért a fiú esetleg haragszik rá. A vacsoránál pont egymással szemben ültek az asztalnál, de Harry még csak fel sem pillantott. Alig evett valamit, turkálta az ételt, és nem igazán csatlakozott a társalgáshoz. Pedig nagyon úgy tűnt, hogy Ashlee egyik kollégája szívesebben megismerné közelebbről. Újra és újra felé pillantgatott, kérdezgette, próbált vele flörtölni, és bár csinos lány volt, Harry néha még válaszra sem méltatta.
Ash is nagyon furcsán viselkedett. Közel simult a barátjához, olykor a kezével simogatta Louis combjait, aki egyre nehezebben viselte a kínzást. Aznap már másodjára izgult fel, és nem sok esély volt arra, hogy a közeljövőben ki legyen elégítve, ugyanis Ash barátai szerettek egészen késő estig maradni. Az asztal alatt megfogta a lány kezét, inkább a térde felé terelte a kutakodó ujjakat, de Ash ismét makacsnak bizonyult, és azonnal visszatért az izgalmas domborulathoz, ami Lou nadrágja alatt bújt meg. A fiú igyekezett valami másra gondolni, mert érezte, ennek így nagyon nem lesz jó vége. Nem tudta, Ashlee mire játszik. Talán azt szeretné, hogy felnyögjön a desszert felett? Igaz, a mézes krémes istenien sikerült, de azért annyira nem, hogy így fejezze ki, mennyire ízlik neki. Egy beszélgetés közben vetett véget a játéknak. Ash túl messzire ment azzal, hogy az ujjaival benyúlt a nadrágja korca alá, és lassan végigsimította az alhasát, közben véletlenül megérintve a farkát. Sejtette, hogy a hirtelen összerándulására valaki fel fog figyelni. Harry, talán az este folyamán először nézett fel a tányérjából, és összevillant a pillantásuk. Louis felpattant az asztaltól, miközben sűrű bocsánatkérések közepette bejelentette, hogy el kell intéznie egy fontos hívást, amiről elfeledkezett. Közben a pólóját húzgálta lefelé, amennyire csak engedte az anyag.
Harry sejtette, hogy valami történik, mert bár a sütijét turkálta, Lou minden egyes rezdülését érezte. Túl közel voltak egymáshoz, már megint. Ahogy néha felpillantott, látta a fiú kétségbeesett pillantását, és először nem tudta, mi a gond, de aztán, mikor ránézett, már látta a furcsán csillogó szemeket. Ugyanolyan volt, mint délután, mikor a barátnőjével hemperegtek a kanapén. Aztán, mikor Lou elindult az emelet felé, Ash kertelés nélkül sípcsonton rúgta Harryt, majd jelentőségteljesen a pasija távolodó alakja felé pillantott.
Harry belülről az ajkába harapott, hogy ne nyikkanjon fel a fájdalomtól, majd idegesen megcsóválta a fejét, amikor a lányra nézett.
– Hazza, drágám, el is felejtettem mondani neked, hogy anyud keresett ma, miközben zuhanyoztál – hazudta Ashlee széles mosollyal. – Kérte, hogy még ma hívd vissza.
Harry idegesen markolta meg a poharát, majd ivott egy korty ásványvizet. Először kifejezetten ellenezte a dolgot, de aztán úgy döntött, miért ne. Ha a lány ezt akarja, akkor ő maximálisan ki fogja használni, hogy kettesben lehet Lou-val.
– Köszi, Sassy – viszonozta a széles műmosolyt, majd felállt az asztaltól, hogy elinduljon megkeresni Louis-t.

Nem kellett sokáig keresgélnie. Lou az emeleti fürdőben támasztotta a pultot, miközben próbált lenyugodni. Ijedten pördült hátra, amikor rájött, hogy nincs egyedül. Harry mindent tudó vigyorral az arcán, összefont karokkal bámulta őt.
– Mit akarsz? – kérdezte Louis ellenségesen. – Nem kéne itt lenned.
– De mégis itt vagyok – vonta meg a vállát a fiú. Lassan az ajtó felé fordult, ráfordította a kulcsot, ami végül a farmerja zsebében végezte.
– Harry? Mit akarsz?! – Lou hangja egyre rémültebb lett, és gyorsan hátrált egy lépést a mosdó felé, habár a feneke azonnal a pult peremének ütközött.
– Pontosan azt, amit te is szeretnél – suttogta Harry. – El akarsz élvezni, ugye? Átkozottul feszülhetsz már odalent.
– Neked elment az eszed – hüledezett Louis, ahogy a fiú minden egyes szívdobbanással közelebb lépett hozzá.
– Gyerünk, tündérke! Mondj valami szexit inkább. Vagy ha nem akarsz, akkor egyszerűen maradj csöndben – dünnyögte Harry kaján vigyorral az arcán.
– Baszd meg! – szűrte a fogai között Lou.
– Alakul – jegyezte meg Harry, miközben végre összesimult a kívánatos testtel. – De tudsz te ennél jobbat is.
– Én… én… nem vagyok meleg! Csak egy hetet... jártam azzal a fiúval – szögezte le Louis remegő hangon. A másik már olyan közel volt hozzá, hogy érezte a leheletét az arcán. Ki tudta venni az apró foltokat a szemei zöldjében. A ruhákon keresztül is érezte a testéből áradó hőt. És ami a legbosszantóbb: kezdte elveszíteni az uralmát a saját teste felett.
– Én sem. Biszexuális vagyok – mondta Harry, miközben Lou mögé nyúlt hosszú karjaival, hogy egy kis helyet csináljon a pulton. Arrébb söpörte a hajlakkot meg a fésűket, majd hátulról Louis feneke alá nyúlt, hogy felültethesse a fiút. Amikor kicsit megemelte, Louis önkéntelenül karolta át a karjaival és a lábaival. Úgy tűnt, kezdenek feloldódni a gátlásai.
– Hmm, ez az, tündérke! – susogta Harry a fülébe. Meg akarta csókolni Lou-t, aki az utolsó pillanatban észbe kapott, és eltolta magától. Harry kissé csalódott volt a visszautasítás miatt, de eldöntötte, hogy ezen még dolgoznak majd. Inkább belemarkolt a formás popsiba, Louis-t teljesen kihúzta a pult peremére, és érzéki mozdulatokkal összedörzsölte az ágyékukat. Harrynek nem kellett sok idő, hogy pénisze legalább annyira kemény legyen, mint a másiké. Míg Louis kezdeti szemérmességét teljesen meghazudtolva dörgölte hozzá magát, Harry azon volt, hogy valahogy bejusson a kezével a nadrágja alá. Amikor végre sikerrel járt, tündérke erkölcstelenül felnyögött, majd a feje hátracsuklott, megnyitva az utat Harry ajkainak.
– Csöndesebbnek kell lenned. A vendégek meghallhatnak – dünnyögte Louis nyakába, miközben a nyelvét lassan végighúzta a puha bőrön.
Lou-t már abszolút nem érdekelte, valójában mi történik, csupán egy dolgot tudott: el kell élveznie. Szüksége volt az egetrengető orgazmusra, hogy újra gondolkodni tudjon. Széttárta a combjait, hagyta, hogy Harry simogatni kezdje, élvezte a kényeztetést, és ennek hangot is adott.
Harry határozottan a merev erekcióra markolt, és egy pillanatra ő is benntartotta a levegőt. Tetszett neki, amit a fiú lábai között érzett, túlságosan is. A fantáziája azonnal meglódult, erotikusabbnál erotikusabb képeket vetítve elé.
– Olyan tökéletes vagy! – mondta Harry őszintén. – Nem tudom, melyik lenne az izgatóbb… Ha órákon keresztül dughatnám a csodás feneked, vagy ha te kefélnél a vastag farkaddal. Így, vagy úgy, de valamelyikünk másnap ki sem bírna mászni az ágyból.
Louis eszeveszetten zihált, ujjait Harry oldalába mélyesztette. Valamikor bejutott a ruhája alá, hogy a meztelen bőrét tapinthassa, és ez most tökéletes volt, hogy kifejezze, mennyire szüksége van a folytatásra.
– Csináld már! – morgolódott türelmetlenül, mert Harry még mindig nem mozdult.
– Nyugalom, mindjárt megkapod, amit akarsz – vigyorgott a fiú a másik türelmetlenségén. Lou azonban már teljesen elvesztette a türelmét. Közelebb vonta magához Harryt, majd fogait a puha nyakba mélyesztette. Elérte a várt hatást, hiszen a fiú kissé fájdalmasan, ám annál kéjesebben felnyögött.
– Halkabban, Harold. Bárki meghallhat – dorgálta, kaján mosollyal az ajkain, miközben azon tűnődött, hogy milyen jó íze van a bőrének.
Harry felnézett, pillantását a másikéba fúrta, és kíméletlenül fejni kezdte Louis péniszét. Azonnal gyors ritmusra váltott, és pont olyan erősen szorította, ahogy Lou szerette.
Louis teljesen összezavarodott. Harry fiú volt – milyen vicces, ha kétségei lettek volna, ezt pontosan érezte, hiszen a merevedése az ő kemény farkához nyomódott –, és mégis, úgy beindult, mint azelőtt senkitől. Nem, nem! Ő Ashlee-t kívánja, a lány tehet arról, hogy éppen az történik vele, ami. Louis megvonaglott a hirtelen érkező impulzusok sokaságától, az előző gondolata teljesen ködbe veszett. A szemét hiába próbálta nyitva tartani, nem járt sikerrel. Előnedve már alaposan összekente Harry kezét, mire a fiú egy pillanatra abbahagyta a tevékenységet, hogy megízlelje Lou-t.
– Isteni finom vagy! – dicsérte Harry, miután megnyalta a kezét.
Louis addigra elvesztette a kapcsolatot a külvilággal. Már annyira közel járt ahhoz, hogy átlendüljön a határvonalon, és most nem számított semmi, csak Harry tökéletes ütemben dolgozó keze. Kit érdekel, kihez tartoznak azok a hosszú ujjak, ha ennyire értik a dolgukat?
– Harry – nyöszörögte a fiú. – El fogok…
– Tudom, tündérke. Kőkemény vagy – lehelte Harry a szavakat szinte a másik szájába, de nem kockáztatta meg, hogy újra megkísérelje megcsókolni. Előbb utóbb el fogja érni, hogy Lou könyörögjön érte. – Engedd el magad! Csak a kezemre figyelj!
Louis amúgy is képtelen lett volna másra figyelni abban a pillanatban. Valahol, a tudata mélyén még érzékelte, hogy Harry a szabad kezével magához vonja, így mikor elélvezett, a fiú nyakához szorította a száját, és próbált a lehető leghalkabb lenni. Az orgazmusa letaglózó volt, utána még percekig zihált, miközben a másik fiú szorosan magához ölelte. Olyan kellemes volt minden. Harry illata, és az, hogy a testük teljesen összesimul. Louis érezte a fiú heves szívverését, ami mosolygásra késztette, és már nyúlt volna érte, hogy viszonozza a szívességet, de akkor elkezdett felszállni a köd az agyáról. Egy pillanatra teljesen ledermedt, majd mikor Harry kivette a kezét az alsójából, és meglátta, hogy az ő, saját nedve csillog rajta, a valóság azonnal pofon csapta. Ellökte magától a fiút, és gyorsan leugrott a pultról.
– Neked teljesen elment az eszed! – kiabált rá Harryre. – Ne gyere a közelembe!
Harry tett felé egy óvatos lépést, de a gyűlölködő tekintet visszatartotta.
– Ne mondd azt, hogy nem élvezted – mondta halkan, mert nem akarta felhívni magukra a vendégek figyelmét.
– Nem tudom, hogy honnan veszed, hogy érted mindenki odavan. Hagyd már az önámítást – felelte Louis dühösen, majd szó nélkül kivette Harry zsebéből a kulcsot. – Mosd meg a kezed! Undorító.
Harry még akkor is mozdulatlanul állt, mikor Louis becsapta maga után az ajtót. A fiú tényleg azt akarta, hogy egy útszéli kurvának érezze magát? Mert ha igen, akkor sikerrel járt. Megnyitotta a csapot, kezet mosott, és még percekig engedte a hideg vizet a csuklójára. Egy átlátszó csepp valahogy az alkarjára került, hogy továbbfolyva vegyüljön a vízzel, majd eltűnjön a lefolyóban. Harry elgondolkozva figyelte az útját, és csak akkor jött rá, hogy sír, mikor még egy követte, hogy aztán a testvére nyomát bejárva ő is ugyanúgy végezze. Dühösen letörölte az arcát, majd azonnal a szobájába menekült, mert szüksége volt egy kis magányra.

– Sajnálom, nem akartam neked fájdalmat okozni – hallotta Ashlee hangját. Harry a hasán feküdt az ágyon, állát az alkarjára támasztva.
– Honnan veszed, hogy baj van? – kérdezte monoton hangon a lánytól.
– Csak rá kellett néznem Lou-ra, ahogy visszajött az asztalhoz. Őrlődik, Hazza. Akármit mondott neked, tudom, hogy nem gondolta komolyan – bizonygatta Ash kétségbeesetten. – Kérlek, ne add fel!
– Miért is? – ült fel hirtelen Harry, és gúnyosan nézett Ashlee-re. – Mi ez az egész? Neked már nem kell Louis, és le akarod passzolni? Így könnyebb lenne a lelkiismeretednek?
– Hülyeségeket beszélsz. Majd visszajövök, ha megnyugodtál – vetette oda a lány, de mielőtt elindulhatott volna, Harry fölpattant és megragadta a karját.
– Az lenne a legegyszerűbb, ha kisétálnál a képből – mondta Harry dühösen. – Na, ehhez mit szólsz?
Ash csak egy másodpercig gondolkozott, majd kibökte a választ:
– Szeptemberben már nem leszek itt – mondta halkan. Harry a viccelődés jeleit kereste a lány szemeiben, de semmi erre utalót nem talált. Ledöbbenve engedte el a vékony kart, és közben imádkozott azért, hogy Ash magyarázatot adjon neki. – Emmának szüksége van rám most, hogy a férje elhagyta. És tudna nekem munkát szerezni. Titkárnő lehetnék, nem kellene egy koszos kávézóban dolgoznom.
– Hű – foglalta össze Harry a helyzetet, majd lerogyott az ágy szélére. – Tündérke tudja?
– Nem – csóválta a fejét Ashlee. – Biztosan velem szeretne jönni, és én nem lennék elég erős, hogy visszautasítsam. Egyedül kell lennem – mondta kétségbeesetten. – Nekem muszáj… Én nem tudom, hogy szerelmes vagyok-e belé. Attól tartok, hogy nem. De ahhoz eléggé szeretem, hogy ne akarjam megbántani. Olyan magányos volt egész életében. Szüksége van valakire. Szüksége van rád – hadarta Ashlee, miközben a könnyeivel küszködött. – Kérlek, Hazza!
– Nagyon össze vagy zavarodva – bökte ki Harry, miközben végig Ash arcáról próbált olvasni. – Gondold át még egyszer!
– Már átgondoltam ezerszer. A picsába, azt hittem, te meg fogsz érteni! – zokogta a lány, de azért készségesen hagyta, hogy Harry magához ölelje.
– Semmi baj, kitalálunk valamit – dünnyögte Ash hajába. – Louis?
– Még lent van a vendégekkel. Talán csatlakoznunk kéne, és inni valami ütőset – szipogta a lány, majd a kézfejével letörölte az arcát. – Indulj előre, én egy kicsit rendbeszedem magam.
Harry besétált, és anélkül tűnt el a konyhába, hogy ránézett volna Louis-ra. Töltött magának egy Jägert, majd csatlakozott a társasághoz. Hamarosan Sassy is megjelent, és egy óra múlva végre sokkal felszabadultabb lett a hangulat.

8 megjegyzés:

Zsuzsanna Andrea írta...

Basszus komolyan nem értem ezt a csajt! Így tudja csak kideríteni mit érez Lou iránt,hogy játszik a két sráccal!!!
Hát egy cseppet se szinpi!
Na de most Lou sem ahogy Hazza-val beszélt durva volt,oké,hogy megijedt na de azért ez sok volt!
Nekem nagyon tetszik ahogy írsz és borzalmasan szeretném ha folytatnád!
Puszi

Markovics Gyöngyi írta...

Én ebbe az egészbe csak Harryt sajnálom :( Ő csak "áldozat"ennek az idiota nőnek a játékaiban. ... Már megint ... Mondjuk Lou is az de valahogy más mint mondjuk Harry ... Nem tudom megfogalmazni. De az tuti hogy ezt a lányt ki nem állhatom jelenlegi állás szerint.

Timbókovics Viktória írta...

Azta a rohadt...ez...wow...
Annyira imádtam. ❤
Hű...siess kérlek.

Timcsi írta...

szuper a story... :) hát nem tudom még rendesen egybepakolni a szálakat, de remélem hamar jön a következő és lassacskán végre kiderül, hogy ki mit is akar valójában :) Nagyon várom :) :)

Dreamy Girl írta...

Hello 😊
Itt vagyok ám! Nem tűntem el! 💜
Imádom ezt a sztorit!!! Váó!!
Ez a csaj nem szimpi már az elejétől fogva (mondjuk ez nem meglepő, aki Larry útjában van, az sosem az számomra 😂)
Szegény Harry, mondjuk Louis is, de ha egymásra találnak boldogok lesznek majd együtt, ha már ez a csaj ilyen idióta... 😕
A fürdőben történtek meg nskskskskosos!
Annyira várom a kövit!! Omg!! Egyszerűen imádom, csodálatos amit alkotsz! ❤❤
Puszii ❤❤

HDawn írta...

Szia Szuzi!
Lou egy kicsit hülye volt, reméljük, hamar észhez tér :D Folytatni fogom, ne aggódj, csak tényleg olyan furcsa, hogy alig írnak páran, amikor olyan nagy az oldalmegjelenítés. Köszönöm, hogy kommenteltél :)

Szia Gyöngyi!
Reméljük, hogy a végén jól fognak kijönni a dologból ;) Köszönöm, hogy írtál!

Szia Viki!
Sietek a folytatással, ahogy tudok :)
Puszi

Szia Timcsi!
Ígérem, minden részlet a helyére fog kerülni előbb vagy utóbb :) Örülök, hogy tetszik a történet, sietek a következő résszel :)

Szia Dreamy!
Lassan majd egymásra találnak, de addig is tartogatok még meglepetéseket :) Örülök, hogy tetszett, és köszönöm a kommentet :)
Puszi!

Unknown írta...

Kedves HDawn!
Mikor Harry elkezdett sírni, vele együtt sírtam. Nagyon átjött az egész. :')
Ne haragudj, hogy az előzőhöz nem írtam, nyaralni voltunk. De az első dolgom az volt, hogy bepótoljam, amiről lemaradtam. :D
Ash játszadozik itt a fiúk érzéseivel, mert Ő nem biztos a sajátjaiban. Ez most komoly? Én Harry helyében most nagyon dühös lettem volna rá és elküldtem volna melegebb éghajlatra.
Louis őrlődését valamilyen szinten megértem, viszont azért picit mérges voltam rá, hogy azután, hogy Hazz mindent átszelő orgazmusban részesítette, ezt vágta a fejéhez. Pici Harrym. :(
Kíváncsi vagyok Tündérke mikor ismeri be saját magának is, hogy vonzódik hozzá. Várom már azt a részt!:3 Ha Ash eltűnik a képből, szerintem hamarabb ki fog alakulni benne, addig pedig magának is csak félve fogja beismerni.
Kíváncsian várom mit hoz még ez a kis iszogatós este! :D
Imádtam minden kis betűjét!
Puszi: Ella xx

HDawn írta...

Szia Ella!
Remélem, jó volt a nyaralás, és örülök, hogy újra itt vagy :) Harry szegény most szenved, de majd alakulnak a dolgok, aztán mindenki vidám lesz... vagy nem :D Holnap hozom az új részt.
Én is imádtam a hozzászólásod minden kis betűjét :)
Puszi