2016. augusztus 14., vasárnap

Játsszuk el, hogy tetszel! - 5. A jövő fénye és árnyéka

Sziasztok! Elég régen volt rész, éppen itt az ideje, hogy kikerüljön a folytatás. Tegnap jöttünk haza külföldről a családot meglátogatni és nyaralni, de sajnos a laptopomat nem hoztam magammal, úgyhogy két hétig biztosan nem lesz rész :( Terveztem már egy kisebb szünetet a blogon, mert tavaly október óta hetente hozom a részeket, úgyhogy azt hiszem, most lesz. Nincs túl sok választásom, a részt is egy kölcsön gépről teszem most fel :D Kérlek, írjátok meg nekem, ha érdekel még titeket a történet, mert a kommentek olvasása után mindig sokszoros lendülettel írom a folytatást :) Köszönöm, és mégegyszer bocsánat, amiért megvárakoztatlak titeket...
*********************************************************************************

Harry fáradtan lépett be a hotel előcsarnokába, kezében egy papírzacskóval, ami a vacsoráját rejtette. Biccentett a recepciósnak, majd azonnal a lépcsők felé vette az irányt. A szobája a másodikon volt. Már harmadik napja tartózkodott a hotelben, ideje, hogy találjon végre egy elfogadható albérletet. Ahogy bejutott a kártyával, máris kihalászta a laptopját a táskájából, és megnézte, pontosan mikorra kell mennie az ügynökkel megbeszélt találkozóra. Még volt közel egy órája, ezért gyorsan megette a péksüteményt, majd lezuhanyozott, hogy egy kicsit felfrissítse magát.  A haját összefogta, magához vette a legszükségesebb dolgokat, majd néhány perccel később az utcán volt, hogy fogjon magának egy taxit. Bediktálta a címet, hátradőlt, és közben átgondolta magában az elmúlt napok történéseit. Nagyon hiányzott neki Sassy, és majd beleőrült a gondolatba, hogy nem lehet Louis közelében, de meg kellett hoznia ezt a döntést. A kiadós veszekedés után – ami igazából nem is volt veszekedés, mert Lou csak csendben ült a konyhában, és megsemmisülten hallgatta végig a mondandójukat –, Harry úgy döntött, azonnal cselekednie kell. Nem bírta kiverni a fejéből, hogy amíg ő nem volt velük, addig minden rendben ment kettejük között. Valószínűleg ezt a költözés dolgot is át tudják majd vészelni. Louis erős, túlteszi magát Ashlee-n előbb vagy utóbb.
Amikor Harry ideáig jutott a gondolatokban, kissé elbizonytalanodott. Vajon ő is hamar túl teszi magát Tündérkén?
- Itt vagyunk, uram – jelentette ki a sofőr unott hangon. Harry kissé megrázta a fejét, hogy visszatérjen a jelenbe, majd kifizette a fuvart. Az ügynök előtt érkezett, amit nem bánt, hisz így legalább maradt ideje körbenézni. A lakás a négyemeletes épület első emeletén volt, és kívülről új építésűnek látszott az egész. A környék is kellemesnek ígérkezett, egy pékséggel a sarkon, illetve egy fél utcányival odébb egy általános iskola kapott helyet. A lakás biztosan nem lesz olcsó, de egy próbát megér. Harry nem állt valami fényesen anyagilag, de úgy döntött, ha tetszik neki, félreteszi majd a büszkeségét, és kölcsön kér az édesanyjától. Két három hónap, és kellőképpen összeszedheti magát ahhoz, hogy fizetni tudja az albérletet.
- Mr Styles? - hallott maga mögül egy kedves női hangot, mire azonnal megfordult. Egy alacsony,  - alig Harry válláig érő -, hosszú, barna hajú lánnyal találta magát szemben.
- Igen – felelte, és viszonozta a halvány mosolyt.
- Miranda Young – nyújtotta a kezét, amit Harry azonnal meg is rázott. - Mi lenne, ha tegeznénk egymást?
- Rendben, benne vagyok – felelte a fiú. - Hívj csak Harrynek.
- Könnyen idetaláltál, Harry? - érdeklődött Miranda, majd máris mutatta az utat. Az elegáns magassarkúja miatt hangosan visszahangzott a lépcsőház, miközben határozottan lépkedett felfelé a lépcsőfokokon.
- Taxival jöttem – felelte Harry, és közben nem tudta levenni a tekintetét Miranda mintás harisnyába bújtatott combjairól. Csinos volt, nagyon is, de akkor eszébe jutott Louis izmos lába, és máris csökkent az érdeklődése a lány iránt. Gondterhelten csóválta meg a fejét, majd hirtelen megtorpant, mert majdnem elgázolta Mirandát.
- Minden rendben? - kérdezte a lány, és közben óvatos mosollyal fürkészte Harry arcát.
- Persze – vágta rá azonnal a fiú, de érezte, hogy az arca lángba borul. A napokban túl sokat járt távol gondolatban, és már nem ez volt az első alkalom, hogy sikerült magából hülyét csinálnia. Úgy érezte, mintha alvajáró lenne, aki csak arra vár, hogy Louis eljöjjön érte, és végre felébredhessen a rémálomból.
- A lakás kitűnő állapotban van, az előző lakó csak két hónapot töltött benne, mert haza kellett utaznia – magyarázta a lány, majd kinyitotta az ajtót, hogy mindketten beléphessenek. - A fürdő jobbra, hidromasszázs káddal, de van külön zuhanyzó is. Nagyon praktikus, ha sietned kell.
Harry nem tehetett róla, de leragadt a masszázs szónál. Azonnal Louis-ra asszociált, és kiszáradt a szája, ahogy eszébe jutott az első alkalom, amikor ízelítőt kapott abból, hogy a fiú kezei mennyire egyszerűen és magától értetődően a mennyekbe tudják repíteni. Nem igazán kötötte le a fürdő berendezése, de annyit azért felfogott, hogy ez a lakás luxus lenne neki. Mégis, ahogy körbejártak a tágas, világos nappaliban, a gyönyörű konyhán át, a két hálószobáig, valamiért egyre jobban tetszett neki. A hófehér kanapéra odaképzelte Lou halványbarna bőrét a világítóan kék szemeivel, és máris úgy döntött, kell neki a lakás.
- Mennyi a havi bérleti díj?
- Ezerháromszáz font – felelte Miranda. - Van garázs és pince is, na meg a hatalmas erkélyről se feledkezzünk meg.
Harrynek nagyon tetszett, hogy pont egy szép parkra nézett az a bizonyos erkély a forgalmas főút helyett.
-  Rendben, akkor szeretném kivenni – jelentette ki magabiztosan, majd azonnal elővette a munkaszerződését és a személyiét, hogy gyorsabban végezhessenek a papírmunkával.
Már elmúlt kilenc, mikor végre visszaért a hotelbe. Két nap múlva övé a lakás, de addig sajnos egy személytelen, zsúfoltan berendezett szobában kell eltöltenie azt az időd, amíg nem dolgozik. Írt édesanyjának egy e-mailt arról, hogy másnap majd felhívja, aztán Ashlee számát tárcsázta.
- Szia Hazza! - üdvözölte a lány, és bár próbált vidámnak tűnni, Harry kihallotta a szomorúságot a hangjából.
- Minden oké veletek? - kérdezte a lánytól.
Ash sóhajtott, mielőtt válaszolt volna a kérdésre. A fiú tudta, hogy ez semmi jót nem jelent.
- Nem éppen. Lou haragszik, amit megértek, ugyanakkor örülnék neki, ha nem lenne ennyire makacs. Azt hiszem, szükségünk van egy kis időre külön.
- Egy kis időre? - értetlenkedett Harry. - De hát már egy hónap sincs a költözésig.
- Igen, de úgy döntöttem, a héten meglátogatom Emmát – magyarázta a lány. - Vannak még elintéznivaló dolgok, mielőtt hozzá költözöm.
- Értem – felelte a fiú, miközben a lepedő sarkát gyűrögette. - Louis nagyon ki van akadva? - kérdezett rá halkan. Nem tehetett róla, folyton ő járt a fejében, és muszáj volt megtudnia, mi a helyzet Tündérkével.
A vonal túlsó végéről apró kuncogást hallott, majd Ash megköszörülte a torkát.
- Mint mondtam, haragszik ránk. De te talán ki tudnád engesztelni – mondta bizalmasan. - Miért nem látogatod meg, amíg nem leszek itthon?
Harrynek tetszett az ötlet, nagyon is, de aztán megcsóválta a fejét, majd eltökélt hangon válaszolt a lánynak.
- Ez nem jó ötlet.
- De hát szereted, te idióta! - fakadt ki Ashlee.
- Fogalmam sincs, miről beszélsz. Én csak meg akarom dugni, már azóta, hogy először megpillantottam.
- Hazug – mondta a lány egy lemondó sóhajjal. - Tudod mi a baj? Hogy Lou is ezt hiszi. Meg van róla győződve, hogy kihasználtuk.
- Nem tudom, mi jár a csinos kis fejében, de nem is ezért hívtalak fel – terelte gyorsan másfelé a beszélgetést Harry. - Két nap múlva beköltözöm az új albérletembe.
- Sikerült találnod? - kérdezte Ash vidáman. - Nagyszerű, akkor leírom a címet, jó? Ha hazajövök, mindenképpen meglátogatlak.
Harry lediktálta a lakás címét, miközben fogalma sem volt, hogy Ashlee készakarva a dohányzóasztalon hagyja majd a cetlit, és még a nevét is odaírja a cím fölé, hogy Louis biztosra mehessen.
Harry a beköltözés napján arra ébredt a hotel kissé kényelmetlen ágyában, hogy sír. A könnyei már teljesen átáztatták a párna huzatát. El kellett telnie néhány percnek, amíg rájött, mi az oka a melankolikus hangulatnak. Tündérkével álmodott. Szeretkeztek, és ő érzett mindent. A Lou testéből áradó meleget, a bőre puhaságát a saját bőrén, az illatát… Aztán a fiú eltűnt. Egyik percben még ölelte, a másikban pedig Harry rájött, hogy együl fekszik az ágyban. Pontosan úgy, mint a valóságban. Hiába próbálta tagadni, hogy nem szerelmes. Azon fáradozott napokon keresztül, hogy ezt elhitesse magával. És most semmit nem akart jobban, mint Louis-t a karjaiban tartani.

Louis a felkelő napot figyelte az ablakon keresztül, még a takaró alól. Nem engedte le éjszakára a redőnyöket, hiszen tudta, hogy keveset fog aludni. Egyedül maradt a házban, és gyűlölt egyedül lenni. Ashlee előző este elrepült a nővéréhez, és hiába győzködte magát az ellenkezőjéről, mégis hiányzott neki a lány. Ugyanúgy, ahogy Harry is. De ha logikusan akart gondolkozni, rá kellett jönnie, hogy a két személy, aki a legközelebb állt hozzá, kihasználta a naivságát. Fájdalmas érzés, amikor rájössz, hogy bármint megtennél valakiért, miközben ő csak szórakozik veled. És még fájdalmasabb, ha ennek ellenére hiányzik, és vele akarsz lenni. Louis egy hatalmas nyögés kíséretében belebokszolt a párnájába, majd próbálta kitapogatni az éjjeliszekrényre tett mobilját, hogy felhívhassa Ashlee-t. Eddig bírta magányosan. Valamivel több, mint tizennégy órája váltak el egymástól.
- Lou – nyöszörögte a hang a telefonba, és a fiú akkor döbbent rá, hogy mekkora marha. Ash nem olyan régen érhetett oda a nővéréhez, és biztosan aludt.
- Sajnálom, hogy felébresztettelek – mondta bűnbánóan. - Délután visszahívlak.
- Ne, ne! - mondta a lány, és Louis hallotta az ágynemű súrlódását. Ashlee valószínűleg felült az ágyban. - Baj van?
- Nincs – vágta rá azonnal a kérdezett. - Csak unatkoztam.
- Értem. És mit szeretnél? Telefonszexeljünk? - kérdezte a lány komoly hangon, de néhány másodperc múlva már el is nevette magát. Addigra már Louis is mosolygott.
- Csak hallani akartam a hangodat – vallotta be. - Hiányoztok.
Lou először észre sem vette, hogy mit mondott, csak a néma csendben tűnt fel neki, mert Ash nem válaszolt azonnal. Amikor rájött, hogy már önkéntelenül is Harryről beszél, a száját kezdte rágcsálni kétségbeesetten.
- Harryről beszélsz? - kérdezte a lány azért, hogy Lou végre kimondja.
- Igen, róla. A fenébe, az a hét annyira szép volt – morogta Louis. - Miért kellett elbaszódnia?
- Úgy érted, miért basztam el? - érdeklődött Ashlee kissé gúnyos hanggal. - Előbb utóbb el kellett volna mondanom, hogy ideköltözöm. Harry nem tehet semmiről. Ő valójában kedvel téged. Nagyon – nyomatékosította a kijelentését.
- Én is kedvelem – motyogta Louis.
- Úgy értem, hogy érez irántad valamit – szögezte le a lány, mire Lou lemerevedett, és levegőt venni is elfelejtett.
- Nem vagyok meleg.
- Csak kívánod őt, meg ő is téged – nevetett a lány. - Nem is értem, miért nem vagy már az ágyában. Adj neki egy esélyt! Dugjatok, aztán kiderül, mi lehet a dologból.
- Ashlee! – szörnyülködött a fiú, miközben gondterhelten az arcát dörzsölte.
- Most mi van? Ne mondd, hogy még sosem fordult meg a fejedben!
- Nem fogok lefeküdni egy fiúval – makacskodott Louis.
- Beszéld meg vele, hogy legyen ő a passzív – kötötte továbbra is az ebet a karóhoz Ash.
- De attól még fiú! - mondta kétségbeesetten Lou.
- Nem sokban különbözik a heteroszextől. Harry már volt pasival, ne félj, segít majd. Ráadásul el sem lehet téveszteni, mindössze egy lyukról beszélünk…
- Ashlee! Elég! - fakadt ki magából tejesen kikelve Louis. - Most lerakom.
- Jól van – kuncogott továbbra is a lány. - A nappaliban felejtettem anyám új telefonszámát. Este majd lediktálnád nekem?
- Persze – vágta rá Louis hatalmas sóhajjal, hogy végre ejtették a kínos témát. - Emma és a kislány jól vannak?
- Igen, itt minden oké.
- Tudod, arra gondoltam, hogy mivel Harry már itt él, és újra közel kerültetek egymáshoz, talán el kéne neki mondani…
- Nem! - vágta rá ingerülten a lány.
Louis csak lemondóan sóhajtott egy hatalmasat, mert tudta, hogy a dolog nem tartozik rá, mégis megölte a tehetetlenség. Ezek után elbúcsúztak egymástól, majd a fiú lement, hogy csináljon magának valami reggelit.
Szombat volt, ő nem dolgozott aznap, így unalmában úgy döntött, leül tévézni. Percekig váltogatta a csatornákat, míg végül talált valami elfogadható műsort. De még a focimeccs sem kötötte le sokáig a figyelmét. Azon kapta magát, hogy próbálja felidézni Harry meztelen testét. Bár ne ivott volna annyit azon az estén! Akkor minden részletre emlékezne. Elhatározta, hogy valamit ki kell próbálnia.
Hátradőlt a kanapén, kényelmesen elhelyezkedett, aztán becsukta a szemét. Lelki szemei előtt elképzelte Harryt meztelenül. A hiányzó részeket is próbálta kitölteni a fantáziáját segítségül hívva. A gyönyörű arcot, a puha, hullámos tincsekkel keretezve könnyen felidézte. A telt ajkakkal is boldogult, ráadásul bevillant az érzés, hogy milyen volt csókolni őket. A szemek… álmaiban is maga előtt látja azt a nyílt tekintetet. Aztán jött az izmos mellkas, a kockás has, és hamarosan a tetoválások is a helyükre kerültek. Louis ezen a ponton kissé leblokkolt. Tudta, hogy mi jönne ezután, ha fentről halad lefelé, de inkább a hosszú lábaknál folytatta. Úgy csinálta, mint egy festő, aki az emlékeire hagyatkozva próbál vászonra vinni egy képet. Lassan testet öltött előtte vágyai netovábbja, egy szexi, féloldalas mosollyal az arcán.
- Harry – nyöszörögte Louis, miközben a keze lesiklott az ágyékára, és keményen megmarkolta a farkát nadrágon keresztül. - Bassza meg! - tért észhez egy nanoszekundummal később, és fáradt sóhajjal kísérve engedte el magát. Arcát a tenyerébe fektette, és belátta, hogy Ashlee-nek mindenben igaza volt.
A délután azzal telt, hogy kezdte levetkőzni a félelmeit – őszintén tartott Harrytől, hiszen ijesztő volt, amit kiváltott belőle, ha a közelében tartózkodott –, mert a fiú hiánya már annyira fájt, hogy úgy érezte, akkor is jobb lenne vele, ha cserébe el kellene adnia a lelkét az ördögnek. Estére fel-alá járkált a lakásban, és bármit megadott volna azért, hogy megtudja, hol találhatja a fiút. Harry segíteni fog neki kilábalni ebből a lehetetlen helyzetből. Érezte. A módszerektől egy kicsit tartott, de a rémképeket gyorsan elhessegette. Éppen azon morfondírozott, hogy ha nem is akar Harryvel lefeküdni, annyi mást csinálhatnak még együtt, mikor megszólalt a telefonja.
- Szia, Lou! - üdvözölte lelkesen Ash. - Akkor lediktálod a telefonszámot, kérlek?
Louis próbálta az agyát munkára bírni, de nehezebb volt, mint gondolta. Az egész napos képzelgés Harryről eléggé lefárasztotta.
- Oh… anyukád számát, igaz? - kérdezett vissza, mikor végre beugrott neki. Ashlee helyeslő válasza után máris a nappali felé vette az irányt, és egy kis keresgélés után ráakadt a noteszre. Azonban az első lapon talált cím miatt újra beléfagyott a szó.
- Lou? Louis Tomlinson! Itt vagy még? - Ash hangja egyre hangosodott, ami Lou-t visszarángatta a valóságba.
- Igen. Máris mondom. - Aztán robot módjára lediktálta a számsort, megbeszélte a lánnyal, hogy másnap majd felhívja, és gyorsan el is köszönt tőle.
Utólag ijesztő volt belegondolni, hogy úgy jutott el Harry lakásáig, hogy az útra nem is emlékezett. Azon kapta magát, hogy a csengőn tenyerel, és a fiú végre kinyitotta neki az ajtót. Aztán néztek egymásra hatalmasra tágult szemekkel, és várták, hogy a másik szólaljon meg. Végül Harry törte meg a csöndet, pedig valójában Louis tartozott volna magyarázattal arról, hogy mit keres ott az éjszaka közepén.
- Gyere be! - mondta neki a mély hang halkan, és szélesre tárta az ajtót. Louis hálás volt, hogy nem kellett már a lépcsőházban szabadkoznia a késői látogatás miatt.
- Szép lakás – motyogta Lou, ahogy belépett az előszobába, és gyorsan körbenézett. - Nem is tudtam, hogy ennyi pénzed van – jegyezte meg elgondolkozva.
- Kölcsön kellett kérnem anyámtól, pedig ez az, amit szerettem volna elkerülni – felelte Harry kissé morcosan. - Ha arra gondolsz, hogy igazán elköltözhettem volna tőletek hamarabb...
- Ne haragudj, nem úgy értettem – vágott közbe Louis bűnbánóan, lehajtott fejjel. - Egyszerűen csak meglepett, ennyi az egész.
Harry némán biccentett, majd elindult az egyik ajtó felé.
- Felveszek valamit, addig foglalj helyet a nappaliban.
Louis felkapta a fejét a hivatalos hangnem miatt, és akkor látta, hogy a másik fiú mindössze egy bokszert visel. Nyelt egy hatalmasat, aztán minden bátorságát összeszedve Harry után szólt:
- Hagyd, felesleges – mondta neki, és gyorsan megszüntette a kettejük közötti távolságot. Amikor megállt a fiú előtt, aki csodálkozva fordult vissza, Louis tudta, hogy be kell ismernie a valóságot. Kívánja Harryt. És innen már nincs visszaút.

Ashlee fáradtan dőlt hátra Emmáék nappalijának foteljében. Nagyon bízott benne, hogy Lou – miután megtalálta a címet –, felkereste Harryt. Ideje volt már, hogy elfelejtse a gátlásait, és végre éljen. Erre jobb társat nem is találhatott volna Harrynél. A lány borzasztóan fáradt volt, és bele se akart gondolni, hogy másnap még mennyi megpróbáltatás vár rá. Nem maradt sokáig egyedül, hamarosan csatlakozott hozzá Emma és a három éves Honey. A kislány azonnal befészkelte magát az ölébe, kezében egy színező füzettel, és lendületes vonásokkal egy kutyát kezdett színezni, lilára. Ash a puha, göndör fürtöket babrálta. Mézszőke volt, innen kapta a nevét is.
- Mikor kell odaérned holnap? - érdeklődött Emma, majd maga alá hajtogatott lábakkal leült a kanapéba.
- Kilencre – felelte Ashlee, közben megfogta Honey kezét, és segített neki, hogy ne menjen ki a vonalból.
- Elviszlek – jelentette ki a nővére. - Először Honey-t az óvodába, aztán felveszlek téged is.
- Köszönöm, de nem fogsz elkésni?
- Ez most fontosabb – nézett rá jelentőségteljesen Emma, majd gyorsan elfordította a fejét, és kitörölt egy kósza könnycseppet a szeméből. - Mi a helyzet a fiúkkal? - váltott témát hirtelen.
- Nyűglődnek – sóhajtott Ash. - De úgy érzem, Lou kezd beletörődni.
Honey hirtelen felkapta a fejét az ismerős név hallatán.
- Lou mikor jön? - fordult Ashlee felé felcsillanó szemekkel. - Szeretnék vele hintázni menni. Nagyon magasra tud lökni.
Ash elmosolyodott ezen, és lenézett a kislányra. Tekintetét a hatalmas, zöld szemekbe fúrta, amik ugyanolyan gyönyörűen csillogtak, mint az apjáé. Ha Harry látná a kis hercegnőt, nekik esélyük sem lenne letagadni az igazságot.
- Hamarosan, kicsim. Ígérem. Lou-nak még dolga van, de nemsokára találkozhatsz vele. És valakit  magával fog hozni, hogy megismerkedjetek – mosolygott a kislányra. Erre már Emma is felkapta a fejét, kérdőn nézett húgára, aki csak bólintott egyet megerősítés gyanánt, mintha beletörődne a sors akaratába.


8 megjegyzés:

  1. Sziaa,
    Szerintem minèl hamarabb el kène mondani Harrynek, hogy van egy lánya...nem? (Jól gondolom ugye? 😂)
    Jó kis rèsz volt, de szerintem a következő jobb lesz...
    Engem nagyon is èrdekel a törtènet, szóval ha szünet kell, akkor nyugodtan, csak abba ne hagyd!
    Xxx. Nicole E.

    VálaszTörlés
  2. Mi a fasz?? Van egy gyereke?? Ez liba miert titkolta el?? Kis kurva.. Biztos volt oka na mind1..
    Lou vegre Harrynel van ❤
    Huh...2 hétig nem lesz rész?? Megfogok halni addig !!! 😱😢
    Nagyon megszerettem es amióta ra talaltam azota komizok
    Ha szünet...uhm...rendben. Csak folytasd. Ez...olyan csodásan irsz. Semmilyen hiba sincsen benne. Gyönyörű.
    Puszi 😘

    VálaszTörlés
  3. Kedves HDawn!
    Na ez az amire abszolút nem számítottam. És rögtön leesett, hogy Louis tud arról a gyerekről. (ezt a telefon beszélgetésből lehetett leszűrni)
    Kíváncsi vagyok, mikor fogja Ash elmondani Harrynek ezt az egészet. Megvárja míg Lou-val egymásra találnak? Vagy mi?
    Fhuu.. és most két hetet kell várnom. :(
    De kíváncsi vagyok mi történik most Lou és Harry között. :3
    Már nagyon érdekel a folytatás, úgyhogy ne merd abbahagyni! :D
    Imádtam, mint mindig és várom a kövit!^^
    Puszi: Ella xx

    VálaszTörlés
  4. Jaaj itt vagy! *-* Már megijedtem, hogy baj van, vagy valami. Nem baj az, ha szünetelsz (habár nehezen fogom kibírni, főleg ez a rész után. Mondjuk mindegyik végénél így érzem XD) csak ne hagyd abba kérlek! Imádom ezt a történeted, meg a másikat is imádtam, az írásodért meg egyenesen odáig vagyok! ❤❤
    Harrynek van egy lánya??????? WTF?? Omg!! Louis meg tudja... Annyira tudtam h erről van szó, mármint a telefonbeszélgetésnél!
    Örülök,hogy Lou elment Harryhez jajj most várnom kell, hogy mi lesz!! Vááááááááá!! Bele fogok őrülniii!! OMG!!
    Imádom!! Jaaaj, kivagyok! ❤❤
    Puszi❤

    VálaszTörlés
  5. Huha ez jo komoly :D De én úgy érzem hogy azon kivül hogy Harrynek van egy gyereke van valami még a háttérben. Ash valamit még titkol ... Vagy beteg vagy terhes ... Nagyon fura a lány ...
    Izgatottan várom a következőt :D

    VálaszTörlés
  6. Na oké most totál lefagytam! Szóval Hazza-nak van egy lánya oké,rendben!
    De mi a fenéért nem tud róla! Na ez itt a jó kérdés!
    És a másik jó kérdés miért sírt Emma!
    Erre már volt egy tippem és egyre inkább kezd beigazolódni úgy érzem!
    Persze,hogy folytasd,most se tudom hogyan fogom kibírni a két hetet!!!
    De persze megértem a pihit is,kapcsolódj ki és utána hozzad a fantasztikus részeket!!!!
    Puszi

    VálaszTörlés
  7. Szia HDawn!
    Neharagudj, tudom ezer eve nem jelenzkeztem, de elég nagy hálôzati problémaval küzdünk...plussz behalt a gép...

    A tortenet minden szala parázsloan varatalatos

    Van egy olyan erzesem...hogy nem csak Hazza kis lanya az egyetlwn titok itt..
    Amit Ash veghez vusz...hogy gondiskodik arrol hogy Lou es Hazza egymasra talaljank...
    Sokkal sulyosabb dologra enged koverkeztetni...
    Mintha igy probalna tompitani a bekovetkezo fajdalmukat. .

    Minden eddigi reszt imadtam...

    Jo pihenest!

    Amint a technika engedi jovok megint! :)

    Koszpnom szepen hogy ezeket a reszeket is olvashattam!

    Jo kikapcsolodást!

    Szia

    (-remlem ezt elkuldi :D -)

    VálaszTörlés
  8. Sziasztoook!
    Ne haragudjatok, hogy csak most válaszolok :(

    Kedves Nicole!
    Nem szeretném abbahagyni, imádom írni ezt a történetet :) Végre meghoztam a folytatást. Köszönöm, hogy írtál.

    Drága Viki!
    Örülök, hogy szereted a blogot, és nem tudom elégszer megköszönni a kedves kommenteket :) A folytatásban minden kiderül.

    Kedves Szuzi!


    Szia Ella!
    Ne aggódj, nem fogom abbahagyni a történetet a kellős közepén, ahhoz túlságosan szeretem ;) Ne haragudj, hogy végül egy hónapot kellett várni :(

    Szia Dreamy!
    Mindig olyan kedveseket írsz nekem, köszönöm szépen :) Meghoztam a folytatást, remélem, az is tetszeni fog :)

    Szia Gyöngyi!
    Bizony, Ash titkol valamit, és hamarosan kiderül majd, pontosan mit :)

    Kedves Szuzi!
    Harrynek van egy nagyon édes kislánya, de szép sorjában választ kapsz majd a többi kérdésedre is :) Köszönöm, hogy mindig kommentelsz.

    BezTina!
    Örültem, amikor megláttam a hozzászólásod, és ne haragudj, hogy csak hetekkel később válaszolok rá. Köszönöm a kedves szavakat, örülök, hogy tetszik a történet :) Remélem, már megjavult a neted :)

    VálaszTörlés