2016. augusztus 14., vasárnap

Játsszuk el, hogy tetszel! - 5. A jövő fénye és árnyéka

Sziasztok! Elég régen volt rész, éppen itt az ideje, hogy kikerüljön a folytatás. Tegnap jöttünk haza külföldről a családot meglátogatni és nyaralni, de sajnos a laptopomat nem hoztam magammal, úgyhogy két hétig biztosan nem lesz rész :( Terveztem már egy kisebb szünetet a blogon, mert tavaly október óta hetente hozom a részeket, úgyhogy azt hiszem, most lesz. Nincs túl sok választásom, a részt is egy kölcsön gépről teszem most fel :D Kérlek, írjátok meg nekem, ha érdekel még titeket a történet, mert a kommentek olvasása után mindig sokszoros lendülettel írom a folytatást :) Köszönöm, és mégegyszer bocsánat, amiért megvárakoztatlak titeket...
*********************************************************************************

Harry fáradtan lépett be a hotel előcsarnokába, kezében egy papírzacskóval, ami a vacsoráját rejtette. Biccentett a recepciósnak, majd azonnal a lépcsők felé vette az irányt. A szobája a másodikon volt. Már harmadik napja tartózkodott a hotelben, ideje, hogy találjon végre egy elfogadható albérletet. Ahogy bejutott a kártyával, máris kihalászta a laptopját a táskájából, és megnézte, pontosan mikorra kell mennie az ügynökkel megbeszélt találkozóra. Még volt közel egy órája, ezért gyorsan megette a péksüteményt, majd lezuhanyozott, hogy egy kicsit felfrissítse magát.  A haját összefogta, magához vette a legszükségesebb dolgokat, majd néhány perccel később az utcán volt, hogy fogjon magának egy taxit. Bediktálta a címet, hátradőlt, és közben átgondolta magában az elmúlt napok történéseit. Nagyon hiányzott neki Sassy, és majd beleőrült a gondolatba, hogy nem lehet Louis közelében, de meg kellett hoznia ezt a döntést. A kiadós veszekedés után – ami igazából nem is volt veszekedés, mert Lou csak csendben ült a konyhában, és megsemmisülten hallgatta végig a mondandójukat –, Harry úgy döntött, azonnal cselekednie kell. Nem bírta kiverni a fejéből, hogy amíg ő nem volt velük, addig minden rendben ment kettejük között. Valószínűleg ezt a költözés dolgot is át tudják majd vészelni. Louis erős, túlteszi magát Ashlee-n előbb vagy utóbb.

2016. augusztus 1., hétfő

Játsszuk el, hogy tetszel! - 4. Visszafordíthatatlan vágy

Sziasztok! Hát vannak kétségeim a résszel kapcsolatban... Remélem, azért tetszeni fog, és nem nyírtok ki miatta :D Nem is dumálok tovább, csak annyi még, hogy várom a véleményeket, és jó olvasást kívánok! :)
************************************************************************

4. Visszafordíthatatlan vágy

Louis a harmadik pohár után már nem is igazán érezte, hogy az alkohol végigmarja a torkát. Keserű tekintettel figyelte, hogy Ash és Harry milyen jól elszórakoztatja egymást, míg ő a kanapén ücsörög, és beletemetkezik az önsajnálatba. Ami Harry és közte történt a fürdőben… annak nagyon nem lett volna szabad. Ráadásul nagy lelkifájdalmak, illetve néhány pohár tömény után muszáj volt elfogadnia, hogy Harry talán férfi, de az egyetlen olyan a neméből, akire úgy rá van gerjedve, mint egy molylepke a világító villanykörtére. Halkan felkuncogott a hasonlaton, és még akkor is nevetett a pohár alját vizsgálgatva, mikor Ashlee leült mellé.
- Mi olyan vicces, édes? - kérdezte a lány, majd odabújt a barátjához.
- Harry - nyögte ki mindenféle körítés nélkül. - Bejött a fürdőbe, és kiverte nekem, miután te felizgattál. Haragszol rám? - furdult Louis a lány felé. Már sokkal komolyabb volt az arckifejezése, mint néhány pillanattal korábban. Meglepetten tapasztalta, hogy az alkoholtól kezd túlságosan is megeredni a nyelve.
- Nem - csóválta a fejét a lány. - Harry kibaszott szexi, megértem, ha tetszett, amit veled tett. Mert tetszett, ugye?
Louis egy kicsit hangosabban csapta le a poharat a dohányzóasztalra, mert a beszélgetés elérkezett ahhoz a ponthoz, amihez semmi kedve nem volt. Talán már belátta a tényt, de nem akarta elfogadni, beszélni róla meg abszolút nem volt kedve.