2017. augusztus 18., péntek

Escort - 10. fejezet

Sziasztok! Nagyon hálás vagyok azért, hogy az előző részhez rövid időn belül 7 komment is érkezett. Imádlak Tieteket <3 Most, a hétvégén próbálok még egy részt hozni, hogy egy kicsit meghálálhassam, amiért ilyen lelkesek vagytok. Puszi, és jó olvasást nektek! :)

Bill az ötödik gyertyát is meggyújtotta. Két tükör közé tette le őket, hogy úgy tűnjön, mintha sokkal több lenne belőlük. Hiába szeretett volna legalább ötvenet felhasználni, csak ennyit vihetett be, mert a szálloda nem engedélyezte a füstérzékelők és a gyúlékonyság miatt. A visszatükröződésnek hála úgy látszott, mintha ezernyi apró fénypont világítana a szobában. A dohányzóasztalon szétterítette a szokásos magazinokat, könyveket, és kinyitotta őket egy tetszőleges oldalon. Volt ott még egy üveg buborékos szőlőlé – ez hasonlított a legjobban az alkoholra, amit egyébként nem fogyaszthatott munka közben – és két hosszúnyakú borospohár, amit a szobaszervízzel hozatott fel, miután megérkezett.

2017. augusztus 14., hétfő

Escort - 9. fejezet

Sziasztok! Már tegnap akartam hozni ezt a részt, de mivel hétvégén hazautaztunk, ezért teljesen kiszámíthatatlan minden. De most végre itt vagyok, és meghoztam az Escort folytatását :) Új érdekességek, és hamarosan Tomnak is nagyobb szerepe lesz ;) Írjátok meg, hogy tetszett! Puszi!


Bill meglepődött, amikor arra ébredt, hogy ágynemű és valaki más végtagjai gubancolódtak össze a sajátjaival. Pillanatnyilag elképzelése sem volt arról, hogy került az ágyba, de amikor kicsit megmozdult, legalább abban megbizonyosodott, hogy a nadrágja rajta van. Ebből már sejtette, hogy nem kell aggódnia, és amikor lenézett a mellkasán szétterülő vörös fürtökre, minden eszébe jutott.
Éppen végzett azzal, hogy Angelát befektesse a takaró alá, aztán lehajolt hozzá, és egy puszit nyomott a homlokára. Ki akart menni a nappaliba, hogy ledobja magát a kanapéra, de akkor a lány a nyakába csimpaszkodva lehúzta maga mellé, dünnyögött valamit arról, hogy jó párna lesz, és kényelmesen elhelyezkedett a fiún. Bill úgy tervezte, hogy amikor Angela elalszik, ő majd óvatosan felkel mellőle, de a hosszú repülőút, néhány tequila sunrise, és a kellemes meleg, ami egy hozzá simuló ember testéből áramlott, percek alatt álomba ringatta.

2017. augusztus 9., szerda

Escort - 8. fejezet

Sziasztok! Itt is az Escort folytatása. Azért ezt hoztam megint, mert nem akarom a végtelenségig húzni, hiszen a részek sem túl hosszúak, és szerintem sokan várjátok már, mi lesz Billel és Tommal. :) A JEHT epilógusa is hamarosan érkezik, és akkor majd azt is elárulom, az új sztorim első része mikor kerül fel :) Puszilok mindenkit, és szeretettel várom a hozzászólásokat!


Bill kinyújtózott az ágyán, és hagyta, hogy a légkondi jeges, hideg szellője végigsöpörjön a bőrén, ezzel libabőrt kiváltva az egész testén. Éppen előtte csókolta meg búcsúzóul a legutóbbi partnerét, mielőtt útnak eresztette, és most újra egyedül feküdt a szobában. Az elmúlt hétről gondolkozott, és közben a plafont bámulta. Fáradtnak érezte magát. Érdekes volt olyan emberekkel lefeküdni, akiket ő maga választott ki. Felüdítő élmény kiszakadni a megszokásból, de ez nem volt elég ahhoz, hogy jól érezze magát. Minden nap kiment, keresett valakit, aki tetszett neki, akit érdekesnek talált, és nemsokára eljutottak a saját, vagy az idegen ágyába. Néha gyors lendülettel, tele szenvedéllyel, és aztán ment mindenki a saját dolgára. Máskor lassan közelítve egymáshoz, elhúzva az időt egészen addig, míg úgy nem érezték, kétségbeesetten szükségük van egymásra. És még akkor is, amikor mindennek vége lett, semmi mást nem hagyott maga után, csupán ürességet. Bill már tudta, hogy ez az érzés egyszer ki fogja őt nyírni.

2017. augusztus 6., vasárnap

Escort - 7. fejezet

Sziasztok! Remélem, jól telt a hétvégétek ebben a nagy melegben :) Meghoztam az új Escort részt, és csak annyit fűzök hozzá, hogy... türelem :D Várom a véleményeket, és mindenféle hozzászólást, akármit, mert mindig kíváncsi vagyok, mit gondoltak. Az előbb válaszoltam az előző kommentekre is (ez alkalommal igyekszem majd gyorsabban) Puszik!


Bill épphogy kilépett a repülőtér váróterméből, azonnal letaglózta a forró, nedves levegő. Akkora volt a pára, hogy alig tett meg néhány lépést a légkondis helyiségen kívül, máris apró izzadtságcseppek gyöngyöztek a homlokán és mindenhol ragacsosnak érezte magát. Kizárt, hogy a sminkje megmaradt volna ebben az időjárásban, ahogy az is, hogy a haja tökéletesen nézzen ki, de most egyáltalán nem bánta. Alig várta, hogy egy kis időre ne az a Bill legyen, hanem csupán egy, a húszas éveiben járó fiú, aki a tengerparton mászkál.
Talán még egy kicsit le is barnul közben.

2017. augusztus 2., szerda

Escort - 6. fejezet

Sziasztok! Escort, hatodik rész, és szerencsére még messze a vége :) Ismét egy érdekes fejezet, kíváncsi vagyok, mit gondoltok Billről. Köszönöm az előző részekhez érkezett kommenteket. Nagyon jó érzés olvasni őket, mert hiába nem én írom, azért a fordítás az enyém, ráadásul imádom a sztorit, és jó veletek kibeszélni :) Kérlek, most se hagyjatok cserben. Puszi! :)


Még sötét volt, amikor Bill felébredt. Kellemesen érezte magát, ahogy teljesen Tom forró testéhez simult, de ez a jó érzés csupán egy pillanatig tartott. Amikor az agya eléggé felébredt ahhoz, hogy tudja, mi folyik itt, azonnal pánikolni kezdett. Kipattant az ágyból, és próbálta magára kapkodni a ruháit olyan gyorsan és csöndesen, ahogy csak lehet. Tom álmában dörmögött, de szerencsére egyáltalán nem ébredt fel. Pár perccel később Bill már a lépcsőn rohant lefelé, mintha üldöznék, hogy minél hamarabb elhagyja a klubot. A taxival szerencséje volt, és egy kicsivel több borravalót adott a sofőrnek, mert pont arra járt, amikor szüksége volt rá. Ahogy hazaért, első útja a fürdőbe vezetett, hogy vegyen egy hosszú, forró zuhanyt, és igyekezett minden olyan nyomot eltüntetni magáról, ami arra emlékeztette, mennyire hülye és meggondolatlan volt. Lehetett volna annyi esze, hogy távol tartsa magát egy klienstől, még akkor is, ha Tom már csak egy régi ügyfele. Még az ügynökséggel kötött szerződésében is volt olyan pont, ami kitért erre, és amely felett egy hatalmas NE TEDD felirat villogott.

2017. július 28., péntek

Escort - 5. fejezet

Sziasztok! Új rész, jó hosszú így, a hétvége előtt :) Várom a hozzászólásokat, kíváncsi vagyok, hogy fog tetszeni nektek. Az utolsó mondattól csak nekem szorult össze a torkom??? 


Bill csillogó szürke szemhéjpúdert kent fel, sötétített egy kicsit a a szemzugnál, majd a pilláit is kifestette. Aznap éjszaka nem dolgozott, ami nem volt túl ritka, viszont ez volt az első olyan este a hónapban, amikor egyezett a beosztása a kis baráti körével, tehát össze tudtak futni. Általában legalább az egyiküknek dolga volt, esetleg más programot terveztek be, tehát csak elnapolták a találkozót, és abban reménykedtek, hogy a következő héten majd összejön. Ilyenkor Bill az egész napot a lakásban töltötte, a ruháit rendezgette, vagy leült megnézni egy filmet, mint általában, mikor szabadnapja volt.

2017. július 26., szerda

Játsszuk el, hogy tetszel! - 18. Tulipán kisasszony

Sziasztok! Itt is vagyok a JEHT folytatásával :) Szerettem ezt a részt írni, de ugyanakkor egy kicsit szomorú is vagyok, hiszen ezután már csak az epilógus van hátra. De utána - szokásomhoz híven -,érkezik a legújabb Larrys sztorim :) The unforgiving, azaz A könyörtelen lesz a címe. Hamarosan hozom a hozzá készített videómat is, amiből több minden kiderül majd a történetről ;)
Addig is jó olvasást kívánok ehhez, és imádlak titeket, amiért eddig kitartottatok mellettem <3
(Az Escort folytatását megpróbálom péntekre hozni :))
********************************************

– Hm, ezt minden reggel el tudnám képzelni – nyögött fel Louis, amikor megízlelte az almás-fahéjas palacsintát. Csukott szemekkel, átszellemült arccal rágta a falatot. Amikor újra Harryre nézett, érezte, hogy nyakig elpirul az átható pillantás alatt.
– A ma reggelt én is szívesen megismételném minden egyes nap – mondta Harry jelentőségteljesen, és még a szemöldökét is megemelgette, hogy Lou pontosan tudja, mire gondol.

2017. július 23., vasárnap

Escort - 4. fejezet

Sziasztok! A hétvége eléggé pörgősre sikeredett, még nem tudtam elkészülni a JEHT következő részével, de úgy gondoltam, megleplek titeket egy új Escort fejezettel. Rövid rész, de nagyon fontos.
Szeretném Szabina barátnőmnek megköszönni, hogy mindig szakít időt arra, hogy segítsen nekem a fordítás javításában. Puszillak innen is :) 



– Biztos benne? – kérdezte Tom, miközben a telefont a fülénél tartva dobolt az asztalon a tollával.
– Teljesen, uram. Bill a következő hat hónapra be van táblázva, és a munkavállalóinknak maximum fél évre előre foglalunk időpontokat – mondta a nő a vonal túloldalán bocsánatkérően. Tom hallotta, hogy a billentyűzetet nyomkodja, ami kétséget sem hagyott afelől, hogy a számítógép előtt ül. – Beírhatom önt a várólistára, ha esetleg valaki törölné a foglalást? Vagy van itt egy másik fiatal fiú is, aki talán elnyerné a tetszését. 24.-ére van egy szabad időpont.
Tom felsóhajtott.
– Nem, köszönöm. Talán a következő hónapban újra próbálkozom.
– Sajnálom, hogy nem tudtunk ma segíteni, uram.
– Igen, biztos vagyok benne – mondta Tom, majd kinyomta a telefont, és ledobta a pultra.

2017. július 20., csütörtök

Escort - 3. fejezet

Sziasztok! Facebookon létrehoztam egy csoportot, amelyben tudunk beszélgetni a történetekről, néha részleteket osztok meg, vagy éppen videókat, képeket. Ha szeretnétek csatlakozni, a következő linken keresztül megtehetitek: HDawn stories 
Mindenkit szeretettel várok! :)
Köszönöm az előző részhez érkezett kommenteket, nagyon örülök, hogy tetszett nektek a fordítás. És most itt is vagyok a 3. résszel, ami jóval hosszabb és hm...édesebb(?) :) Kellemes kikapcsolódást kívánok, és kérlek, ne feledkezzetek meg a visszajelzésekről sem! :)


Bill végighúzta a borotvát a nyakáig. Azon fáradozott, hogy eltüntesse azt a kis borostát, amely a nap folyamán kinőtt. Megnézte magát a tükörben – ami még mindig párás volt a zuhanyozás óta -, és a hüvelykujjával megbizonyosodott arról, hogy egyetlen foltot sem hagyott ki az egyenetlen területeken. Elégedetten biccentett, aztán törölközőt csavart a dereka köré. Felkapta a hajsprayt, mellyel simává és egyenessé varázsolhatta a frizuráját, de ezzel majd csak azután foglalkozik, ha már felöltözött. Nem volt értelme előre megcsinálni, hogy majd aztán később összekócolja az egészet.

2017. július 16., vasárnap

Escort - 2. fejezet

Sziasztok! Megérkeztem az Escort második részével. Életem első fordítása fog most debütálni, remélem, ti is annyira szeretitek majd, mint én :) Izgatottan várok minden hozzászólást, és jó olvasást kívánok.
Sophie Anne oldalán találhatjátok meg az első részt. Még egyszer belinkelem ide, és ezúton meg is köszönöm neki, hogy hozzájárult ahhoz, hogy publikálhassam a történet további fordítását.
Az eredeti történet angol nyelven pedig itt található: Escort by Gaja


Tervben van, hogy még hét közben hozom a folytatást, és ha sok visszajelzést kapok, ígérem, sietni fogok vele ;)



Bill hanyagul átlapozta a divatmagazint, amit vásárolt. Olyan modellt keresett, aki a tökéletes keveréke a törékenységnek és szépségnek, de egyben olyan ruhát visel, ami nem kínos vagy szörnyű. Az előző év elég béna volt, már ami a divattervezést illeti – és amennyire ő tudta -, de most nem is magának nézelődött. A magazint nyitva hagyta egy random vöröshajúnál, akit édessé tettek a szeplői, majd odasétált az ágyhoz, és a nadrágját lecsúsztatta a bokájáig.

2017. július 10., hétfő

Játsszuk el, hogy tetszel! - 17. Kis kíváncsi

Sziasztok! Ééés, itt a várva-várt rész, remélem, szeretni fogjátok ;) Erről most nem is mondanék többet, viszont lenne egy kérdésem és kérésem felétek: 
A hétvégén elkezdtem lefordítani egy slash sztorit (fiúxfiú, viszont nem Larry) amit hamarosan szeretnék itt is közzétenni. Mivel az első részét Sophie Anne már lefordította, ezért máris kaphattok egy kis betekintést, miről van szó:

Vannak itt olyanok, akiket ez érdekelne? A fordításában rengeteg munka van, pont azért, mert egy angolul zseniálisan megírt sztoriról beszélünk, de én imádom csinálni, minden percet és energiát megér. Ha az első rész felkeltette a figyelmeteket, kérlek, jelezzétek kommentben. (remélem, vagyunk még egy páran, aki oda-vissza van a perverz, szókimondó, édes történetekért :))
Úgy terveztem, hogy nagyjából hetente lenne abból, és a Larrys sztorimból is egy-egy rész. Tehát heti KÉT új bejegyzést tervezek. Mit gondoltok?
*****************************************


Louis egy pillanatra megállt a mozdulatban, de hamar túltette magát a tényen, hogy Harry mindenről tud. Amikor a fürdőben összeakadt a pillantásuk, nyilvánvaló volt, hogy Harry rájött: nem egy kék műanyag-kacsát rejteget a habok alatt, amitől már gyermekkora óta képtelen megválni. Louis pirult még néhány másodpercig, aztán felhúzta az alsóját, és olyan határozottan fordult meg, hogy egy pillanatra párját is ledöbbentette.

2017. július 6., csütörtök

Vakvágány

Sziasztok! 

Most kivételesen nem új részt hoztam - az is jön 1-2 napon belül -, hanem azért írom ezt a bejegyzést, mert rengetegen érdeklődtetek a Vakvágány után. A történet egy rövid részlete megtalálható Becca Prior – A tanítvány 3. részének végén, és nagyon sokan visszajeleztetek arról, hogy mennyire tetszett, és alig várjátok, hogy az egészet olvashassátok nyomtatott formátumban. Elképesztően hálás vagyok az érdeklődés miatt, és igyekszem viszonozni azzal, hogy végül tényleg egy minőségi, felejthetetlen olvasnivalót adjak a kezeitekbe. 

Gondolom, furcsálljátok, hogy ennyi idő alatt még nem jelent meg a sztori, és úgy érzem, tartozok némi magyarázattal. 

Sajnos az év eleje számomra nem úgy alakult, ahogy szerettem volna. Történt az életemben egy nagy törés, amit még most is próbálok kiheverni. Sokáig hozzá sem nyúltam a Vakvágányhoz (mondván: minek, ha a számomra egyik legfontosabb ember már nem olvashatja el?). A blogot is szüneteltettem, de később rájöttem, hogy az írás mindig ott volt, ha el akartam menekülni valahová, ahol én befolyásolom a szálakat. Egy biztonságos helyre, ahol végül minden Happy End. A hozzászólásaitok átsegítettek a nehezebb időszakokon, újra és újra erőt adtak, biztosítottak, hogy van értelme folytatnom. Két hónapja, nagy kihagyás után belekezdtem a JEHT soron következő részébe, és a napokban a Vakvágányt is átolvastam, szerkesztgettem, de bizony még sok munkám lesz vele.
Nem ígérgetek arról, hogy mikorra készülök el, de tudnotok kell, hogy nem szeretem a befejezetlen történeteket - ahogy a gyorsan összecsapottakat sem -, úgyhogy én azon leszek, hogy mielőbb olvashassátok.

Még egyszer köszönöm a rendületlen támogatásotokat, nagyon szeretlek Titeket! :) 💜



2017. június 29., csütörtök

Játsszuk el, hogy tetszel! - 16. Nézz a tükörbe!

Sziasztok! Meghoztam az új, extra hosszúságú részt. Itt aztán minden fog történni, remélem, szeretni fogjátok :) A végéért pedig ne utáljatok nagyon, ha tudom, hogy várjátok, sietni fogok a következő résszel ;) 

Drága olvasóm, hűséges kommentelőm, Carmen is elkezdett egy Larrys sztorit, és én máris imádom. Ha elolvassátok az első részt, kérlek, mindenképpen írjatok neki, mert nagyon megérdemli :) (megsúgom, a többi története is nagyon jó, én pár napig mániákusan azokkal keltem, azokkal feküdtem le) 
[A képre kattintva elérhetitek az oldalt!]


Mindketten hullafáradtak voltak, amikor megérkeztek a kis hotelbe, alig két utcányira a kórháztól, ahol Ashlee-t műtötték aznap délután. Út közben folyamatosan tartották a kapcsolatot Emmával, aki bent volt a húgával egészen addig, amíg betolták a műtőbe, majd két órával később visszavitték, de ezúttal az intenzívre. Amikor Harry felhozta a bőröndjét a kocsiból, Lou épp vonalban volt a lánnyal. Szerette volna tudni, éppen miről beszélnek, de Louis hamarosan kinyomta a hívást, és nézte, ahogy Harry hajából patakokban ömlik a víz.

2017. június 20., kedd

Játsszuk el, hogy tetszel! - 15. Lapra vésett múlt

Sziasztok! Ha vártátok a folytatást, most van egy jó hírem: megérkezett ;) Köszönöm a kommentelőknek a rendületlen támogatást, nélkületek nagyon kétségbe lennék esve. Most is ez adott erőt, hogy minél hamarabb elkészüljek a résszel. Jó olvasást kívánok, és imádok mindenkit! :)
*****************************************

Az emberek félnek attól, amiről nem tudnak túl sokat. Félnek a bizonytalanságtól, a kilátástalanságtól, attól, hogy nem tehetik már meg azt, amit szeretnének. Hogy nem láthatják, akik fontosak számukra, nem mondhatják el, amit éreznek irántuk. Az emberek félnek a haláltól. Olykor előfordul, hogy egy levél tűnik az utolsó lehetőségnek arra, hogy kiöntsék a lelküket, amit addig szilárd falak mögé zárva rejtegettek a kíváncsi tekintetek elől. De olyan is előfordul, hogy a halál lehetősége indít meg bennük újfajta gondolatokat. Vagy egyszerűen csak arra vágynak, hogy ne feledkezzenek meg róluk? Vagy hogy végül feloldozzák őket bűneik alól? Egy biztos: ez az a helyzet, amikor nincs értelme hazudni.

2017. június 14., szerda

Játsszuk el, hogy tetszel! - 14. Csak fogd a kezem!

Sziasztok! Bocsánat, hogy megvárakoztattalak benneteket, de az utóbbi két hét elég zsúfolt volt. Nem panaszkodom, mert jól telt, de nem sok időm maradt az írásra. Most viszont itt vagyok a folytatással. Nem mondom, hogy minden egy csapásra megjavul, mert nem így van, de szépen alakulnak a dolgok. A közepe egy icipicit vidámabb, mint az előző rész volt ;) Köszönöm a 86 feliratkozót, már tényleg nem sok van a százig :) És szeretettel várom a kommenteket is, nagyon sokat jelent, ha érzem, hogy támogattok. Jó olvasást! 
********************************

Az időjárás pont olyan volt, mint ami először az ember eszébe jut, ha valaki megemlíti az őszt. A szél fújt, és a napsütést szinte óránként váltogatta a szemerkélő eső. Louis megállt tankolni egy kútnál, és kávét is vett, amikor bement fizetni. A dzsekije kapucniját a fejére hajtotta, és a forró italt az ujjai között szorongatva sprintelt vissza a kocsihoz. Amikor a pohártartóba tette a papírpoharat, vizes kezeit a farmerjébe törölte, majd beindította a motort, és feltekerte a fűtést. Dermesztő volt ez a bőr alá kúszó, nedves hideg. Szerencsére már csak fél órára volt az úti céltól. A benzinkútról kihajtva hamarosan besorolt az autópálya délutáni forgalmába, és az ablaktörlőt is gyorsabbra kellett állítania, mert az eső igencsak rákezdett.

2017. május 30., kedd

Játsszuk el, hogy tetszel! - 13. Virág a sziklák között

Sziasztok! Új rész, amiért talán nem fogtok szeretni, de úgy gondolom, ettől függetlenül a sajátos módján azért aranyos lett :) Az előolvasók között mindenesetre alaposan megoszlanak a vélemények, kissé elbizonytalanodtam, de végül majdnem az eredeti formájában maradt. Izgulok nagyon, hogy Ti mit fogtok majd szólni, és hogy átjön-e, aminek át kellene. A kommenteket nagyon köszönöm, úgyhogy ha ti elolvastatok, engem is dobjatok meg egy kis olvasnivalóval, kérlek :) További szép hetet!
****************************************************

Másnap Harry lehajtott fejjel, bűnbánóan téblábolt a konyhában. Hamarabb kelt, hogy csinálhasson friss avokádókrémes pirítóst, Honey kedvencét. Amikor Louis megjelent a konyhában, és odalépett hozzá, hogy átölelje, teljesen ledermedt.
– Azt hittem, haragszol rám – vallotta be, amikor Lou az orrával simogatta a nyakát, aztán pedig megpuszilta a finom bőrt.
– Miért haragudnék? – kérdezte Louis. Mutatóujját a már kikevert krémbe nyomta, felvett egy keveset, és hümmögve tüntette el a szájában. – Már napok óta látom rajtad, hogy mennyire fáradt vagy. Nem lepett meg, hogy kidőltél. Ez finom, de kéne bele egy kis só – intett a tál felé.
– Felébreszthettél volna, hogy legalább az ágyunkban aludjak – jegyezte meg Harry, és közben már keverte is a sót a krémbe.
– Ő a lányod – válaszolta Louis felháborodva. – Eszembe sem jutott volna elhívni mellőle. Szükségetek van egymásra.
– Tegnap este ígértem dolgokat, amik… – kezdte Harry, de Louis azonnal a puha ajkak elé tapasztotta az ujjait.

2017. május 19., péntek

Játsszuk el, hogy tetszel! - 12. Szivárványszínű valóság

Sziasztok! Az előző részhez sajnos nem jött túl sok komment, de a rendíthetetlen támogatóimnak köszönök mindent :) <3 Meghoztam a folytatást, és most is nagyon örülnék a hozzászólásoknak. Szép hétvégét, jó olvasást kívánok! :)
****************************************

– Gyerünk, hercegnő, ma velem jössz – hajolt le Harry a kislányához hajgumival a kezében, és próbálta összefogni a hosszú, puha fürtöket egy aránylag esztétikus lófarokba. – Válaszd ki, hogy melyik színeződet hozod!
Louis is belépett a szobába, mert segíteni akart a reggeli készülődésben.
– A lovacskás vagy a törpés legyen? – kérdezte Honey-tól, a kezében tartva a kis füzeteket, amelyek már eléggé megviseltek voltak a folytonos lapozgatástól.
– A lovacskás – felelte a kicsi, és amíg a hajával foglalkoztak, ő is az egyik babáját fésülte. – Anya mikor jön vissza?
Harry azonnal összenézett Lou-val, és kellett néhány másodperc, amíg rájött, hogy Honey úgy tudja, Emma az anyukája.
– Kéthetente meg fog látogatni – ígérte neki Harry, és elégedetten fejezte be a kicsi frizuráját.
– Az sok idő? – fordult Honey Louis felé.
– Nem picim, nem olyan sok idő – ült le mellé Louis az ágyra. – Egy hét az hét nap, vagyis hétszer fogsz azalatt fürdeni a dinnye illatú habfürdővel, amit annyira szeretsz. Aztán még egyszer ugyanannyi, és már itt is lesz Emma – felelte, és közben a kislány ujjain mutatta, mennyi is az annyi.
– De addig hétszer kell fogat mosnom? – húzta el a száját Honey, mert hiába szeretett fürdeni, a fogmosást szívből utálta.

2017. május 8., hétfő

Játsszuk el, hogy tetszel! - 11. Valami, ami csak a Tiéd

Sziasztok! Ezzel a résszel szeretnék nektek szép hetet kívánni! :) Remélem, tetszeni fog, én nagyon várom a visszajelzéseket! Az előző részhez érkezett kommentekre este fogok válaszolni. 
*************************************

Zuhogott az eső, amikor péntek este kiszálltak a taxiból. Harry a fejük felé emelte a dzsekijét, és már előre sajnálta, hogy tönkre fog menni a műve, ugyanis indulás előtt majdnem egy órát vett igénybe, míg mindkettejük haját tökéletesen beállította. Louis egy határozott mozdulattal lesimította az arcába hulló cseppeket, de még bőrig ázva is olyan hihetetlenül kívánatos volt, hogy Harrynek azonnal összefutott a nyál a szájában, ha csak egy másodpercre is ránézett. Napbarnított bőre vizesen csillogott, és a fehér pólóval tökéletes kontrasztot alkotott. Harry kissé frusztráltan vette tudomásul, hogy este az összes szempár az ő Tündérkéjére fog szegeződni. Kicsit féltékeny volt, de ugyanakkor büszke is, hogy az övé lehet ez a csoda.
– Mi az? – kérdezte Louis, amikor megálltak a klub bejárata előtt, és Harry teljesen elmerengve bámulta.
– Jól nézel ki. Mi az, hogy jól?! Egyszerűen tökéletesen – húzta féloldalas mosolyra a száját Harry.
– Ezzel az a célod, hogy levegyél a lábamról? – nevetett zavartan Louis.
– Az már megtörtént, de sosem árt némi önbizalmat csepegtetni beléd – vonta meg a vállát Harry, és máris maga elé engedte Lou-t az ajtóban.

2017. május 1., hétfő

Játsszuk el, hogy tetszel! - 10. Édes suttogások, forró csókok

Sziasztok! Hűha, de régen volt már JEHT, remélem, nem felejtettétek el teljesen ezt a történetet :) A részben forró jelenetek várhatók, remélem, tetszeni fog nektek :) Köszönöm a szilveszteri sztorihoz érkezett kommenteket, ha minden igaz, az összesre válaszoltam. Kérlek titeket, most se hagyjatok cserben, cserébe a héten érkezik a folytatás ;) Szép napot, jó olvasást mindenkinek!
*********************************************

Louis meztelen bőrét simogatni a legédesebb elfoglaltság volt, amit Harry el tudott képzelni. Akár órákig cirógatta volna a fiút, ha Lou nem markol a félig kemény farkára, mintha megunta volna a kényeztetést, és tudatni akarná vele, hogy felkészült a továbblépésre. Harry először felszisszent, aztán lenézett kettejük közé, és figyelte, ahogy a formás ujjak körülölelik, még jobban átforrósítják a péniszét, és újra megállapította magában, hogy Lou kezei csodákra képesek. Hagyta, hogy a másik kibontakozzon, de kicsit lejjebb csúszott, hogy a fogai közé szívja Louis egyik mellbimbóját, aztán addig harapdálja és nyalja, míg Tündérke hangosan felnyög. Később az egyik karját csúsztatta lejjebb, hogy viszonozza a kézimunkát. Újra le kellett néznie, Louis alsója alá. Amikor meglátta Lou teljesen szőrtelen ágyékát, a farka hatalmasat rándult a fiú kezében.
– Lou… – lehelte halkan, és nem tudta elszakítani onnan a tekintetét.

2017. április 23., vasárnap

Fuck harder, love deeper 4.

Sziasztok! El sem tudom mondani, mennyire örülök a 83 feliratkozónak, és az előző részhez érkezett kommenteknek :) Itt vagyok újra, próbálok minél jobb történeteket hozni, és ez nem is tűnik annyira nehéznek, ha ennyien támogattok. Köszönöm!!! 
Habár ennek a sztorinak ezzel a résszel a végére értünk, jövőhéten hozom a Játsszuk el, hogy tetszel! folytatását. Olyan régen volt, talán már nem is nagyon emlékeztek rá... És az új feliratkozók lehet, hogy nem olvasták még, ezért belinkelem a részeket összegyűjtve:
http://hdawnstories.blogspot.lu/p/jatsszuk-el-hogy-tetszel.html

 Íme egy kis részlet a 10. fejezetből:

"– Mit… mit kell tennem? – dünnyögte akadozó hangon Lou. Harry felnézett rá, és szeretetteljesen elmosolyodott.
– Amit szeretnél – válaszolta neki, és játékosan megnyalta az egyik kis csúcsot. Újra belenézett a kék szempárba, és látta, hogy Louis még mindig kétségbe van esve. Egy halk sóhaj után feljebb csúszott, hogy az arcuk egy szintben legyen, megpuszilta Lou orrát, homlokát a másikéhoz támasztotta. – Mesélj. Mi a baj? - kérdezte halkan és bizalmasan."

Igen, a szereplőink között alaposan felforrósodik a levegő (remélem, még nem unjátok a felnőtt tartalmat), aztán hamarosan érkezik a kis Honey, és ezzel számos bonyodalom is. Ha kíváncsiak vagytok rá, mindenképpen hagyjatok visszajelzést :)
****************************************

H. 00:09
Az egész hihetetlen volt. Érezni magamban, ahogy szüntelenül lüktet, miközben olyan közel vagyunk egymáshoz, hogy ennél közelebb már nem is lehetne, hallani, ahogy halkan a nevemet ismételgeti, mintha imádná kimondani, és ahogy a testéből áradó forróság átmelegít… Felszisszentem, amikor kihúzódott, mire ő bűntudatosan nézett rám, pedig nem az volt a baj, amire gondolt. Egyszerűen csak nem akartam, hogy véget érjen ez az egész. Nem akartam, hogy abbahagyja az ölelést mert én… én nem akartam fázni. Lenézett rám, beharapta az ajkát. Akkor nagyon szerettem volna olvasni a gondolataibani. Ő is érzi ezt? Mintha a köztünk lévő régi, baráti kötelék elszakadt volna, hogy aztán megerősödve és átalakulva épüljön újra. De még nagyon nem volt készen… Bármelyik pillanatban lerombolhatjuk véletlenül. Louis haja kócosan meredezett össze-vissza – abba bele sem gondoltam, az enyém hogy nézhetett ki –, de neki nagyon jól állt. A szája kipirosodott, kék szemei csillogtak, és a felkarja tele volt karmolásokkal. Te jó ég… milyen lehet a háta?

2017. április 20., csütörtök

Fuck harder, love deeper 3.

Sziasztok! Már 78-an feliratkoztatok a blogomra, el sem hiszem :) Innentől a 100 a cél! :D 
Lassan, de egyre többen leszünk. Köszönöm az előző részhez érkezett kommenteket, már mindre válaszoltam. Most is alig várom őket, mert kicsit izgatott vagyok, fog-e tetszeni ez a rész. 
*******************************************

H. 22:45
Már régen haza kellett volna mennem. Amint megláttam Lou-t, menekülnöm kellett volna, jó messzire. Ehelyett egy kényelmes kanapén ücsörögtem, újfent, és hallgattam, ahogy Niall próbálta leimádkozni a bugyit Taráról. Louis és Zayn egy távolabbi sarokban beszélgettek, Liam pedig Laurát untatta a szánalmas poénjaival. Szívem szerint toporzékoltam volna, mert velem senki sem foglalkozott, de amikor erre rájöttem, azonnal elszégyelltem magam. Arról nem beszélve, hogy a kocsis incidens óta Lou szóba sem állt velem. De miért is csodálkozom, hiszen eléggé elutasító voltam vele, amikor rákérdezett, hogy jól vagyok-e… A kis mocsok! Mintha nem tudná, mennyire beindultam a kerek fenekétől, ami olyan tökéletesen illeszkedett az ölembe. Ráadásul az elején pimaszul helyezkedett, és dörzsölte magát a farkamhoz, mintha egy kis ribanc lenne. Az egyik pillanatban gyűlöltem, a következőben pedig le akartam fektetni. Újra feléjük néztem, és egyáltalán nem tetszett, amit láttam. Tudom, hogy Zayn és közte régebben történt egy s más, és ez csak tovább szította a dühömet. Bizalmasan összebújtak, és amikor észrevették, hogy nézem őket, Zayn valamit Lou fülébe súgott, amitől a fiú megborzongott. Laura ezt miért nem veszi észre? Undorítóak! De akkor én mi vagyok? Bele akartam tépni Louis hajába, a nyakát csókolni, de úgy, hogy másnap foltos legyen, és megdugni. Kegyetlenül megdugni, hadd sikítson csak. Te jó ég! Mi a fene történik velem???

2017. április 16., vasárnap

Fuck harder, love deeper 2.

Kellemes Húsvétot mindenkinek! :) Szóval itt a második rész, és bár alig érkezett hozzászólás az elsőhöz, én bízom benne, hogy most egy kicsit több visszajelzést kapok. 

Amit még mindenképpen meg szeretnék említeni, az az, hogy most fejeztem be egy javítást. Egész pontosan Sam Wilberry Just Hold On 59. fejezetét javítottam (és köszönöm a lehetőséget, ugyanis imádtam úgy, mint eddig az összes részt :)). Ha még nem tettétek volna, mindenképpen nézzetek be hozzá, és hagyjatok valami nyomot nála is. 
A történet a valóságot veszi alapul. A saját elképzelése szerint írja meg Harry és Louis egymásra találását a 2010-es évektől kezdve. Ötvözi a megtörtént eseményeket azokkal a háttértörténésekkel, amiket ő talál ki(és valljuk be, elég színes a fantáziája ;)). Íme egy kis ízelítő:
„Egy varázslatos világ… távol a szürke hétköznapoktól, az örökös rohanástól… Egy csodálatos szerelem… Két fiú, akik összetartoznak. Larry Stylinson! Az első érintés… Az első csók… Az első igazi mindenből.”


H. 21:14
Valami varázslat hatása alatt jutottam vissza a kanapéig, és gyorsan le is ültem, mielőtt még elájultam volna. Amikor kifújtam magam, és sikerült vennem néhány mély levegőt, eszembe jutott, hogy miért vagyok ott. Ijedten néztem le a kanapéra, és csak akkor nyugodtam meg, amikor láttam, hogy nem ültem rá Ginára. A lány mellettem foglalt helyet, fejét a tenyerével támasztotta, hosszú haja teljesen eltakarta őt a kíváncsi tekintetek elől. Ösztönösen nyúltam oda, hogy lassan, megnyugtatóan simogassam a hátát.

2017. április 13., csütörtök

Fuck harder, love deeper 1.

És igen, elérkezett a csütörtök, vele pedig egy rövid utazás első állomása. A következő részt vasárnap fogom hozni, összesen négyfelé bontottam a történetet. Remélem, hogy tetszeni fog, mindenképpen írjátok meg, hogy várjátok-e a folytatást. :) Nem nagyon szoktam ajánlást vagy ilyesmit írni, most is rövidre zárom: Hiányzol Anya. Te voltál a leghűségesebb olvasóm. 
*********************************************

1. rész
H. 21:03
Volt már olyan veled, hogy úgy tűnt, látszólag minden rendben, a nap reggel csak miattad kelt fel, mégis úgy érezted, hiányzik valami? Egy kedves tárgy, egy szeretett személy, vagy csupán az, hogy érezz valamit, amikor egy bombázó a nyakadat rágcsálja a szilveszteri buliban? Ginát – igen, pontosan az volt a neve, mint a partidrognak –, délután szedtem fel egy bárban, ahová a haverokkal mentem bemelegíteni az este előtt. Szinte védjegyemmé vált, hogy a partikat lány nélkül kezdem, de mindig van társaságom, amikor eljön az ágybabújás ideje. Szerintem mondanom sem kell, hogy a város legjobb csajaival nem azért fekszem be a paplan alá, hogy aludjak. Sőt, elég ritka, hogy egyáltalán az ágyig eljussunk. Az meg még megdöbbentőbb, ha a saját párnámon terül szét valami hosszú hajzuhatag – persze a sajátomon kívül. Az alkalmi szexeknek nem ott van helye. Inkább a fal mellett, a házibuli kertjében, vagy egy szórakozóhely mosdójában. Most a buli kibaszott közepén ücsörögtem egy kényelmes, ám ódivatú kanapén, és Gina úgy mászott rám, mintha én lennék a lottó főnyeremény. Hosszú, műkörmös ujjai már megtalálták az utat a pólóm alatt a hasamhoz, és ha nem kapom el a kezét, régen eljutott volna délebbre is.
– Szivi, ne itt! – szóltam rá olyan kioktató hangsúllyal, mintha az apja lennék. – Mi lenne, ha hoznék neked egy pohár vizet? – emeltem fel ujjaimmal az állát, és megállapítottam, hogy szegény lány holtsápadt. Annyit vedelt délután óta, hogy félő volt, az ebédje az én nyakamban fog kikötni.
– Harry – nyöszörögte, és hajolt volna a szám felé, ha nem tartom el messzire magamtól.

2017. április 10., hétfő

Sziasztok!

Már egy órája azon töprengek, hogyan kezdjem el ezt a bejegyzést. Mondhatnám, hogy sajnálom, mert tényleg így van, de az a helyzet, hogy tőlem kívül álló okok miatt volt több hónapos kihagyás. Az élet alaposan közbeszólt, pont ezért igyekszem összeszedni magam és folytatni a blogot. Úgy érzem, ez segíthet, és remélem, ti is várjátok már az új részeket.
Tegnap láttam, hogy mennyien érdeklődtetek az előző bejegyzés alatt felőlem. Nem tudom szavakkal összefoglalni, mennyire hálás vagyok, hogy ilyen olvasóim vannak 💖

És akkor a tervemről: Van nekem egy Larrys, rövidebb hangvételű kész sztorim, ami még a karácsonyi blogra lett tervezve (mert Szilveszterkor játszódik), de oda nem került ki, úgyhogy ha nem bánjátok, és kíváncsiak vagytok rá, szívesen megosztom veletek itt (csütörtökön tenném fel az első részt). Ez kiváló lenne ahhoz, hogy máris újra tudjam éleszteni a blogot.
A címe Fuck harder, love deeper (ami elég sokat elmond :)), de hoztam egy kisebb részletet is kedvcsináló gyanánt:

"Valaki oldalba bökött, aztán Niall halk hangját hallottam a fülem mellett:
– Ne bámuld már őket ennyire nyíltan.
– Zaynnek elment az esze – sziszegte Liam a fogai között. – Mi a francért hozta ide ezt a díszmajmot?
– Semmi gond, joguk van itt lenni – vontam vállat, mintha abszolút nem érdekelne a dolog. – Ezt meg kell itatnom Ginával – utaltam a vízre, amit azóta is a kezemben szorongattam.
Öles léptekkel szeltem át a termet, csakhogy pont a díszes társaság felé vezetett az utam. Kihúztam magam, és legalább a tudat némi örömet okozott, hogy egy fél fejjel magasabb vagyok nála. Ekkor vett észre. Előtte teljesen elmerült a partnerével folytatott beszélgetésben. Úgy éreztem, hogy percekig tart, míg megteszem felé a maradék két lépést, és végre kikerülünk egymás látóköréből. Az idő lelassult… fájóan lassan vánszorgott. Louis tekintete rám villant, és azonnal az arcomon állapodott meg. Aztán még arra is volt ideje, hogy végignézzen rajtam, és elmosolyodjon… A fenébe a lábaim remegésével! A fenébe azzal, hogy nem kaptam levegőt, amíg nézett! És a fenébe, amiért Louis Tomlinson visszatért, hogy újra elvegye az eszemet!"

Visszakanyarodva a Játsszuk el, hogy tetszelhez, már írom a folytatást, tehát terveim szerint 2 hét múlva azt is olvashatjátok majd.

Ha megtetszett a kis kedvcsináló, csütörtökön, 18:00-kor újra találkozunk! :)