2017. április 16., vasárnap

Fuck harder, love deeper 2.

Kellemes Húsvétot mindenkinek! :) Szóval itt a második rész, és bár alig érkezett hozzászólás az elsőhöz, én bízom benne, hogy most egy kicsit több visszajelzést kapok. 

Amit még mindenképpen meg szeretnék említeni, az az, hogy most fejeztem be egy javítást. Egész pontosan Sam Wilberry Just Hold On 59. fejezetét javítottam (és köszönöm a lehetőséget, ugyanis imádtam úgy, mint eddig az összes részt :)). Ha még nem tettétek volna, mindenképpen nézzetek be hozzá, és hagyjatok valami nyomot nála is. 
A történet a valóságot veszi alapul. A saját elképzelése szerint írja meg Harry és Louis egymásra találását a 2010-es évektől kezdve. Ötvözi a megtörtént eseményeket azokkal a háttértörténésekkel, amiket ő talál ki(és valljuk be, elég színes a fantáziája ;)). Íme egy kis ízelítő:
„Egy varázslatos világ… távol a szürke hétköznapoktól, az örökös rohanástól… Egy csodálatos szerelem… Két fiú, akik összetartoznak. Larry Stylinson! Az első érintés… Az első csók… Az első igazi mindenből.”


H. 21:14
Valami varázslat hatása alatt jutottam vissza a kanapéig, és gyorsan le is ültem, mielőtt még elájultam volna. Amikor kifújtam magam, és sikerült vennem néhány mély levegőt, eszembe jutott, hogy miért vagyok ott. Ijedten néztem le a kanapéra, és csak akkor nyugodtam meg, amikor láttam, hogy nem ültem rá Ginára. A lány mellettem foglalt helyet, fejét a tenyerével támasztotta, hosszú haja teljesen eltakarta őt a kíváncsi tekintetek elől. Ösztönösen nyúltam oda, hogy lassan, megnyugtatóan simogassam a hátát.

– Gina, ezt meg kell innod – nyomtam a kezébe a poharat, amit legnagyobb döbbenetemre azonnal elfogadott. Azt hittem, tovább kell majd győzködnöm, de ő egyszerre megitta a vizet, mintha már napok óta szomjazna. – Ügyes kislány! – dicsértem. Még mindig egy bizonyos kék szempár lebegett előttem, de én csak tovább cirógattam a lány karját. Gina ezt biztatásnak vehette, mert egy váratlan pillanatban átlendítette felhúzott lábát a combjaimon, és szemből az ölembe ült, majd mielőtt még feleszmélhettem volna, a számra tapadt. Felnyögtem, de ennek semmi köze nem volt ahhoz, hogy esetleg élvezném a dolgot. Egyszerűen csak meglepődtem, de amikor végre újra kapcsolt az agyam, azonnal lelöktem magamról a lányt.
Nem érdekelt Gina, teljesen leszartam, hogy mennyire dühös, még csak arra sem méltattam, hogy ránézzek. Szemeim a bár előtt állókat fürkészték, és amikor megtaláltam, azonnal összeakadt a pillantásunk. Louis valami italt kortyolgatott, és gúnyos vigyorral tekintett felém. Nem tudtam, hogy ez nekem szól, vagy a mellette álló Liamnek, akinek feldúlt arckifejezését látva azonnal tudtam, hogy biztosan Lou-t osztja ki éppen. Figyeltem a helyes arcot, és hirtelen újra egy kis összezavarodott tini lettem, aki teljesen eszét vesztve kóstolgatta a finom ajkakat. Pontosan fel tudtam idézni, mennyire zubogott a vérem, amikor közel volt hozzám… amikor megéreztem a merevedését az én farkamhoz dörzsölődni. Próbált hozzám gyengéd lenni annak ellenére, hogy alig bírt magával. Louis Tomlinson akkor majdnem elvette a szüzességemet, és egy ökör voltam, hogy ellenálltam. Azóta voltam már pasikkal, és nem tagadom, azokat az együttléteket sokszor jobban élvezem, mint amikor lányokkal voltam. De ha egy szexi hímnemű volt a karjaimban, számtalanszor eszembe jutott Louis, mert akármit csinálok, még mindig ő tölti ki a gondolataim eléggé jelentős részét. Véget akartam vetni ennek. Csak egy gyerekkori fellángolás volt, amin ideje túllépnem. Újra felé indultam, miközben rezzenéstelenül álltam a pillantását, és egyenesen odasétáltam melléjük. Lou gyönyörű szemei csak egy pillanatra tükrözték hitetlenkedését, aztán máris rendezte a vonásait, majd hatalmas vigyorral szólított meg:
– Szia, Harry! De rég láttalak… Azóta igazi férfi lett belőled – nézett végig rajtam szemérmetlenül, amitől máris forrni kezdett a vérem. Nem törődtem a testem reakcióival, csak megköszörültem a torkom, és én is hasonlóan udvariasan köszöntöttem:
– Szép estét, Louis! Három éve nem találkoztunk – jelentettem ki az egyértelműt, de amikor felcsillant a szeme, máris megbántam.
– Talán hiányoztam? Számoltad a napokat?
Liam felhorkant mellette, és csak találgatni tudtam, hogy Louis-ra mérges az egoista beszólás miatt, vagy azért, mert egyáltalán odamentem hozzájuk.
– Elfoglalt voltam – válaszoltam flegmán.
– Megértem. Gondolom, mint azzal a csajjal, ott – bökött a fejével Gina felé.
– Úgy is mondhatjuk. És te?
– Meleg vagyok, Harry – tárta szét a karjait nevetve. A kijelentés még mindig, ennyi idő eltelte után is furcsán hatott rám. Mintha egy gombóc nőtt volna a gyomromba, amiről nem tudtam eldönteni, hogy kellemes vagy rossz érzés. – Én minden este elfoglalt vagyok.
– Jézus, Louis, fogd már vissza magad! – húzta el a száját Liam, és olyan arcot vágott, mintha citromba harapott volna.
– Senki sem kíváncsi a véleményedre – jegyezte meg Louis az orra alatt, de ahhoz elég hangosan, hogy Liam meghallja. Lou mindig profi volt abban, hogy egy-két mondattal verekedést provokáljon ki, és szinte az is csodaszámba ment, hogy nem tarkította az arcát itt-ott néhány sötét folt. Ők ketten sosem bírták egymást, de Liam most is csak megcsóválta a fejét, és inkább Niall felé fordult, aki a Lou-val érkezett lánnyal beszélgetett. A csaj rám mosolygott, és közelebb lépett, hogy Louis-ba karolhasson.
– És senki sem kíváncsi a piszkos kis kalandjaidra – nevetett a barátjára. Csodálkozva láttam, hogy Louis ahelyett, hogy felhúzta volna magát, inkább közelebb lépett hozzá. – Amúgy Tara vagyok. Örülök, hogy megismerhetlek – nyújtotta felém a kezét a lány.
– Harry. Szia – üdvözöltem.
– Ó, ha hiszed, ha nem, már rengeteget hallottam rólad. Ha nem tévedek, ti ketten régen nagyon jóban voltatok – nézett ránk jelentőségteljesen. – Aztán valami félrecsúszott közöttetek? – érdeklődött félrebillentett fejjel.
Hirtelen se köpni, se nyelni nem tudtam. Ezek most szövetkeztek ellenem? Az agyam ezerrel pörgött valami szellemes válaszon, de végül csak olyanok jutottak az eszembe, amivel úgy tűnhet, próbálok kitérni a konkrét válasz alól.
– Megtudta, hogy a fiúkat szeretem – szólalt meg Louis tőle szokatlanul mély hangon, miközben a tekintetét az enyémbe fúrta.
– Hm, ha emiatt szakítottad meg a barátságotokat, azt kell mondjam, nem volt szép tőled – vonta le a következtetést Tara.
– Szinte kisfiú volt még – szólalt meg Lou újra, mielőtt én megtehettem volna. – Csak megijedt.
– Nem ismersz – suttogtam. – És az atyáskodásodra sincs szükségem – vetettem oda, mielőtt a pulthoz fordultam, és kikértem egy rövidet.
Még sosem éreztem magam ennyire megalázva. Ordítani szerettem volna, az arcába kiabálni, hogy semmit nem tud rólam, de abban sem voltam biztos, hogy tényleg így van. Lehet, hogy ő jobban ismer, mint én önmagamat. Louis már akkor megmondta, hogy látja rajtam, nem vagyok teljesen közömbös iránta. Azóta lefeküdtem néhány pasival… és most semmire nem vágyom jobban, mint hogy Louis Tomlinson a magáévá tegyen. Ennyit arról, hogy könnyedén le tudom zárni ezt az egészet...

L. 21:52
– Tényleg szükség volt erre? – fordultam Tara felé. A ház mellett álldogáltunk, cigiztünk, míg én próbáltam feldolgozni a történteket. – Az volt a cél, hogy újra összekapjunk? – vontam felelősségre egyre emeltebb hangon.
– Az a cél, hogy végre elgondolkozzon, és rájöjjön, hogy téged akar – oktatott ki Tara. – A vak is látja, hogy teljesen össze van zavarodva, ahogy azt is, hogy mit érez irántad.
– Lényegtelen, ha magának nem vallja be. Hát nem érted? Kívánt, úgy csókolt, mintha az élete múlna rajta, aztán ellökött magától. Ezt nem szeretném még egyszer átélni – vallottam be elkeseredetten.
– Kockáztatnod kell! – jelentette ki Tara egy kis gondolkodás után. – Ha csak meghúzódsz a sötétben, Harry nem fog magától észhez térni.
– Úgy ismersz, mint aki nyugodtan ücsörög a sarokban? – horkantam fel.
– Hát persze, hogy nem – lökte meg a vállamat. – Harryt egyszerűen csak… el kell kapnod – találta meg a megfelelő kifejezést egy hatalmas vigyor kíséretében.
– Hé, Louis – karolt át Zayn olyan hirtelen, hogy összerezzentem. – Mi van a szépfiúval? – nevetett a saját poénján. Amikor megéreztem a tömény alkoholszagot, máris tudtam, mitől van ennyire jókedve.
– Jól elvan odabent, gondolom – feleltem egykedvűen. – Próbálja játszani a szívtiprót, és a lányok biztosan elolvadnak a mosolyától.
– Akkor te is lány vagy? – röhögött hangosan a fülembe, mire a könyököm a bordái között végezte. – Amikor legutóbb dugtalak, még volt farkad, nem is kicsi.
Zayn bosszantó tud lenni lenni, ha sokat iszik. És túlságosan őszinte. Áldottam az eget, hogy a csaja nem volt most vele, különben magyarázkodhattunk volna.
– Kurva vicces – jegyeztem meg, de azért már én is mosolyogtam, és csak akkor hagytam abba, amikor megláttam Tara elszörnyedt arcát.
– Ez túl sok infó volt egyszerre – bökte ki.
– Csak egyetlenegyszer – szögeztem le a tényeket, mert ezt fontosnak éreztem megemlíteni.
– Nem arra gondoltam… a másik „dologra” – nézett Tara jelentőségteljesen a csípőm környékére, és akkor már mindhárman nevettünk.
– Bírlak – mondta neki Zayn, és lassú mozdulatokkal megveregette a lány vállát. – Neked is velünk kell jönnöd.
– Hová? – kérdeztem kíváncsian.
– A házamba. Ott folytatjuk a bulit – jelentette ki Zayn, és máris elkezdett minket maga után húzni.
– De Harry… – akadékoskodtam, és azonnal megtorpantam.
– Harry velünk jön – vigyorgott a fekete fiú, mintha már várta volna a kifakadásomat. – Semmi pánik, a szépfiút nem hagyjuk magára.
– Indul a buli – kacsintott rám Tara.
– Indul a vadászat – helyesbítettem, és elszántan elmosolyodtam.
Rövidesen a terepjáró mellett álltunk, mind a heten, mert legnagyobb sajnálatomra Niall és Liam és velünk tartott. Laura elhelyezkedett a vezetőülésben, és Zayn magától értetődően bepattant az anyósülésre, mi meg öten a hátsó ajtónál toporogtunk, és csak néztünk egymásra, hátha valaki megoldja a problémát.
– Zayn, a kocsid kibaszottul öt személyes – morogtam a barátomnak, aki éppen azzal volt elfoglalva, hogy Laura combját simogassa egyre feljebb.
– Na és? Csak pár utcát megyünk, oldjátok meg! – válaszolta. – Tara és te vagytok a legkisebbek, pattanjatok valamelyik fiú ölébe gyorsan, mert kurva hideg van.
Harry volt az első, aki nagy szemforgatások közben becsusszant az ülésre. Gondolom, már neki is lilult a szája a hidegtől, és amikor felfogtam, hogy enyém a pálya, úgy pattantam be én is, mintha üldöznének. Harry ijedt arca csak egy pillanatra tántorított el, talán reménykedett benne, hogy Tarát kapja, de hát Karácsony már elmúlt… Egy kis hezitálás után a nyakára fontam az egyik karom, és lassan az ölébe ültem. Harry egész testében megfeszült, és talán még fel is szisszent. Furcsa volt újra ennyire közel lenni hozzá. A bőrömön éreztem a leheletét, és testének melege átsütött a ruhákon. Annyira finom illata volt… Azonnal beindultam tőle. De ami még meglepőbb – amitől én is csak a levegőt tudtam kapkodni –, hogy a farka megrándult a fenekem alatt. Döbbenten fordultam felé, míg a többiek is bekászálódtak. Harry szemei szorosan be voltak zárva, és a fogát annyira mélyen az alsó ajkába mélyesztette, hogy attól féltem, vérezni fog. Ez nem ér, én akarom harapni és tépni! Amikor végre elindultunk, egy kicsit még helyezkedtem, csak hogy megtudjam, nem hallucinálok. De igazam volt. Egy méretes és harcra kész péniszt éreztem. A következő pillanatban Harry a combomba mélyesztette az ujjait. Felkaptam a fejem, újra ránéztem. Az arca némán könyörgött azért, hogy ne mozduljak, és ne áruljam el. Persze a kisördög megszólalt bennem, hogy akár egy hangos nyögést is kiprovokálhatnék belőle, de visszafogtam magam, és csak a közelségére koncentráltam. Nem fészkelődtem többet, de a kezemmel a tarkóját kezdtem simogatni, majd az ujjaim a hajába süllyesztettem. Tudtam, hogy imádja. Pontosan emlékeztem rá, mennyire könnyen el tud tőle lazulni. Végre tényleg lazított a testtartásán, a férfiassága ennek ellenére továbbra is keményen lüktetett. Önkéntelenül nyaltam meg a szám, és csak utána vettem észre, hogy kiéhezve figyeli a nyelvem hegyét. El fogom veszteni az eszem...
– Louis Harry ölében. Meg sem kérdezem, miért pont oda ültél – gúnyolódott Liam középről, ahol magányosan ücsörgött. Tarának volt esze, mert már a buli elején kiszúrta magának Niall-t, és most a szöszi ölében foglalt helyet, miközben úgy bámultak egymás szemébe, mintha le akarnák smárolni a másikat. Mi is így néztünk ki Harryvel az előbb?
– Harry nagy nőcsábász, tudtam, hogy ő nem akar majd megerőszakolni. Ellentétben veled, Liam… te mindig is gyanús voltál nekem – vágtam vissza, és elégtételt éreztem, amikor a visszafojtott méregtől elvörösödött a feje. Meg azért is, mert Harry megint elfelejtett levegőt venni a kijelentésem miatt. Ismerhetne már annyira, hogy tudja, nem fogom elárulni… De ha nem bízik bennem, megérdemli, hogy parázzon egy kicsit.
Túl hamar odaértünk a házhoz. Semmi kedvem nem volt kimászni a kocsiból, de egy idő után nem volt választásom. Egy hatalmas sóhajjal kászálódtam ki, és máris fáztam, mert Harry tűzforró teste nem melegített. Visszanéztem a szépségre, aki összegörnyedve állt a kocsi túloldalának támaszkodva. Csak egy szavába kerülne, és segítenék rajta… persze csak miután ájulásig csókoltam.
– Harry, jól vagy? – kérdeztem halkan, amikor a többiek már távolabb voltak. Megkerültem a kocsit, közelebb akartam lépni, de a lenéző pillantása megállított.
– Csak hagyj! – morogta. A kezem magától nyúlt felé, mielőtt megállíthattam volna, de ő úgy lökte el, mintha pestises lennék. – Ne érj már hozzám! – emelte fel a hangját, és a tekintete szinte forrt, ahogy rám nézett.
– Hé, skacok, mi lenne, ha ezt odabent beszélnétek meg? – dugta ki a fejét Zayn a bejárati ajtón. – Megfagytok kint.
Ismét Harry volt az, aki hamarabb reagált, és máris elindult. Egy rövid ideig csak néztem távolodó alakját, és megállapítottam, hogy a puszta járása is hatással van rám, aztán elindultam utána, mintha madzagon rángatna.


10 megjegyzés:

BezTina írta...

Szia :)!
Imádom, hogy Louis ilyen -nem tudom mas szoval kifenezni- karakteres egyeniseg.
Érthető valamilyen szinten hogy Harry fel az eloiteketektol de ha belegndol ez eleintd tuti Lounak se volt konnyu. Mondjuk szerintem Harry elsosorban az eezeseirol fel ...hisz volt mar ferfiakkal..de Lou az mas...
Kivancsan varom a kovetkezo reszt!
Koszonom szepen, hogy ezt a reszt is olvashattam!

Dreamy Girl írta...

Sziaa!
Oh, alig vártam, hogy feltedd!! Folyton frissítettem! Váááááá! Te jó ég, én kivagyok! Még csak a második rész, de fú, imádom, kell! Most! Nem bírok várni! Kikészítenek!! Nskskdndkkskxkd
"Figyeltem a helyes arcot, és hirtelen újra egy kis összezavarodott tini lettem, aki teljesen eszét vesztve kóstolgatta a finom ajkakat. Pontosan fel tudtam idézni, mennyire zubogott a vérem, amikor közel volt hozzám… amikor megéreztem a merevedését az én farkamhoz dörzsölődni. Próbált hozzám gyengéd lenni annak ellenére, hogy alig bírt magával. Louis Tomlinson akkor majdnem elvette a szüzességemet, és egy ökör voltam, hogy ellenálltam. " szent egek!! Kihaltam, nem bírom, végem!! Louis Tomlinson akkor majdnem elvette a szüzességem??? Oh nooo!! Kihaltam! Mi az, hogy csak majdnem?? El kellett volna vennie! Jó, befejeztem XD
"
– Akkor te is lány vagy? – röhögött hangosan a fülembe, mire a könyököm a bordái között végezte. – Amikor legutóbb dugtalak, még volt farkad, nem is kicsi." Zaynnel?? Komolyan?? Nem kicsi... Hmm.. 😜

"– Ez túl sok infó volt egyszerre – bökte ki.
– Csak egyetlenegyszer – szögeztem le a tényeket, mert ezt fontosnak éreztem megemlíteni.
– Nem arra gondoltam… a másik „dologra” – nézett Tara jelentőségteljesen a csípőm környékére, és akkor már mindhárman nevettünk." Imádom XD a másik dologra XD

"– Indul a vadászat – helyesbítettem, és elszántan elmosolyodtam." Ez az Louis!! Cserkészd be a prédát!! Alig várom már 😜

"Harry ijedt arca csak egy pillanatra tántorított el, talán reménykedett benne, hogy
Tarát kapja, de hát Karácsony már elmúlt…" Ezt imádtam XD Jót nevettem!

Ez az Louis!! Ah, beleült az ölébe! Kihaltam!! Végem van!! Annyira jól megírtadt, hogy már ettől végem lett! Nskxnxkxkdkkx!! Ki fogok halni!! Már most végem van, mi lesz még ezek után?? XD
Imádoooom!! Remélem hamar jön a kövi!! Nagyon izgulok, hogy mi lesz!
Puszii ❤

Andrea Nagy írta...

Szia!Nagyon vártam már,hogy újra olvashassak tőled valami szép történetet.Ez a sztori igazán érdekesnek tűnik.Remélem boldog vége lesz,habár az eleje nem úgy kezdődött.De én bízom Lou rábeszélőképességében! Meggyőzhető ez a cuki fiú csak kitartás!Örültem!Köszönöm!Pussz!

Névtelen írta...

Szuper lett ♡♡♡
Nagyon hamar a kövit ;)

Unknown írta...

Ez valami fenomenális 😍😍😍😍😍😍😍
Rettentően várom a következőt 😁

HDawn írta...

Szia BezTina!
Örülök, hogy újra itt vagy és olvasol :) Valahogy én is nagyon megkedveltem itt Louis karakteres egyéniségét, talán nem ez az utolsó történetem, hogy ehhez hasonló a személyisége ;) Köszönöm, hogy írtál, nagyon sokat jelent!
Puszi

Drága Dreamy!
Nagyokat nevettem a hozzászólásodon, és tetszett, hogy a kedvenc részeidet kiemelted, hozzáfűztél saját gondolatokat :D Én is nagyon kíváncsi leszek, hogy mi lesz veled ezek után (mindenképpen írd meg a reakciódat a következő rész alá is ;)) Csütörtökön érkezik a folytatás, és talán Lou nem csak az ölébe, hanem másba is beleül... XD
Sok-sok puszi és végtelen hála :)

Kedves Andi!
Örülök, hogy eddig tetszik a történet, remélem, a folytatásban sem fogsz csalódni :) A végéről még nem árulhatok el semmit, de minden ki fog derülni szépen sorjában. Én köszönöm, hogy írtál :) Puszi

Kedves Névtelen!
Csütörtökön hozom a folytatást, remélem, újra velem tartasz :) Köszönöm a kommentet!

Szia Leila! (nagyon tetszik a keresztneved! :))
Hamarosan érkezik a folytatás, majd írd meg, hogy az is ennyire tetszett-e ;)
Puszi!

Sam Wilberry írta...

Szia!!! Végre én is megérkeztem, és asszem, kezdek belejönni a kommentírásba. Tudod, hogy kevés bloghoz írok (konkrétan sehová a tieden kívül), de Te megérdemled, olyan szépen és választékosan fogalmazol. Igazából szeretem, hogy különleges az írásmódod, és ha letakarnák a neved és a történet címét, szerintem biztosan felismerném.

"– Szia, Harry! De rég láttalak… Azóta igazi férfi lett belőled" JAJ! Jaj... Ettől elszorult a szívem. Micsoda vágyakozás!!! <333

"De igazam volt. Egy méretes és harcra kész péniszt éreztem. A következő pillanatban Harry a combomba mélyesztette az ujjait. Felkaptam a fejem, újra ránéztem. Az arca némán könyörgött azért, hogy ne mozduljak, és ne áruljam el." WOOOW. Hát nekem is forr a vérem... Főleg Harry combjától, és a gigászi magasságokat döntögető farkátóóóóóóól. Na, már megint itt humorizálok. Befogom! Ez a poén már nagyon nagy fokozatokra lépett. :)))) Meglehetősen kőkeményre. *nevet*
"– Louis Harry ölében." Maradjon csak ott!!!
"Ismét Harry volt az, aki hamarabb reagált, és máris elindult. Egy rövid ideig csak néztem távolodó alakját, és megállapítottam, hogy a puszta járása is hatással van rám, aztán elindultam utána, mintha madzagon rángatna." Megértelek, Lou, engem is madzagon tudna rángatni... Haha! De ő a tiéd, úgyhogy szeressétek egymást. <333

Újfent szuper részt hoztál, amibe imádtam újra beleolvasgatni, és felidézni a kedves emlékeket. Köszi, napfény! <333

Puszillak: Sam xXx Szeretet, béke, ölelés.

Névtelen írta...

Nagyon érdekes! Eddig :)
Szellemes és kellően, hmmm beindítja a fantáziám... lehet ilyet írni? :D
Tetszik nekem mind a két karakter, a poénok, a leírásos részek is pont elegek. Eddig nem éreztem, hogy ez unalmas lenne.
Nagyon tetszik! Várom a folytatást! Csak így tovább!

Carmen írta...

Szia! Tetszik. Talán az egyértelmű happy end miatt is :D Várom az utolsó két részt.

HDawn írta...

Szia drága Attika :)
Ez annyira jó, hogy kiemeltél részeket és odaírtad a (perverz) gondolataid! Megint nagyon sokat nevettem rajta, imádtam minden egyes szavadat :D
Tudod, hogy én is felismerném az írásodat, ha név nélkül odaraknák elém. Szerintem már akkor is, ha egy érett paradicsomról szólna az írásod XD
És én köszönöm, hogy olvastad, hozzászóltál, meg stb...;)
Puszi... Holdfény! :D

Kedves Névtelen!
Szerintem az jót jelent, ha sikerült beindítania a fantáziádat ;) Köszönöm, a dicséretet, azt, hogy írtál, és ma este 6kor hozom a folytatást, várlak ott is :)

Drága Carmen!
Köszönöm a feliratkozást először is, láttam, hogy megint eggyel többen lettünk :) Ma hozom a folytatást, remélem, ott is hallok felőled :)
Puszi!