2017. június 29., csütörtök

Játsszuk el, hogy tetszel! - 16. Nézz a tükörbe!

Sziasztok! Meghoztam az új, extra hosszúságú részt. Itt aztán minden fog történni, remélem, szeretni fogjátok :) A végéért pedig ne utáljatok nagyon, ha tudom, hogy várjátok, sietni fogok a következő résszel ;) 

Drága olvasóm, hűséges kommentelőm, Carmen is elkezdett egy Larrys sztorit, és én máris imádom. Ha elolvassátok az első részt, kérlek, mindenképpen írjatok neki, mert nagyon megérdemli :) (megsúgom, a többi története is nagyon jó, én pár napig mániákusan azokkal keltem, azokkal feküdtem le) 
[A képre kattintva elérhetitek az oldalt!]


Mindketten hullafáradtak voltak, amikor megérkeztek a kis hotelbe, alig két utcányira a kórháztól, ahol Ashlee-t műtötték aznap délután. Út közben folyamatosan tartották a kapcsolatot Emmával, aki bent volt a húgával egészen addig, amíg betolták a műtőbe, majd két órával később visszavitték, de ezúttal az intenzívre. Amikor Harry felhozta a bőröndjét a kocsiból, Lou épp vonalban volt a lánnyal. Szerette volna tudni, éppen miről beszélnek, de Louis hamarosan kinyomta a hívást, és nézte, ahogy Harry hajából patakokban ömlik a víz.

– Megint esik? – kérdezte, aztán felállt az ágyról, hogy segítsen helyet csinálni Harry cuccainak, mert a kis szobában alig fértek el ketten, főleg két nagy bőrönddel.
– Zuhog. De könyörgöm, mondd azt, hogy jó híreket kaptunk Sassyről – nézett Harry türelmetlenül a párjára. Louis halványan elmosolyodott, és bólintott mellé egy aprót.
– Ash felébredt. Egy kis időre magánál volt, de hamar visszaaludt. Eddig úgy tűnik, minden a terv szerint halad, legalábbis az orvos ezt mondta Emmának.
– Hála istennek – fújta ki Harry a sokáig bent tartott levegőt.
– Reggel amint lehet, meglátogatjuk – ígérte Lou, és összevont szemöldökkel nézte a párját, aki újra az orrát fújta, aznap már sokadszorra. – Jól vagy? Olyan, mintha elkaptál volna valamit.
Harry közérzete nem volt az igazi, ezt már tegnap is érezte, de először betudta az idegeskedésnek, mára viszont igyekezett minél több vitamint beszedni. Nem akarta, hogy lázas legyen, egyszerűen az most ki volt zárva. Egy hatalmas meglepetéssel készült Louis-nak, ami feleannyira sem lesz érdekes, ha ő közben lebetegszik.
– Csak egy kis nátha – vonta meg a vállát Harry. – Gyorsan lezuhanyozom, mert az eső teljesen eláztatott. Te nem jössz? – kérdezte apró mosollyal a másikat.
Louis boldogan indult a fürdőbe, és amíg Harry beállította a vizet kellemes hőfokúra, ő gyorsan levetkőzött. Ahogy oldalról a tükörbe sandított, és pillantása megakadt a saját testén, félve mérte végig magát. Gyorsan behúzta a hasát, és örömmel látta, hogy a halvány kockák azonnal szépen kirajzolódtak. A tekintete tovább siklott a fenekére, és ez volt az a pont, ahol alaposan elbizonytalanodott. Mindent megadott volna azért, hogy olyan szép popsija legyen, mint Harrynek, ezek helyett a túlméretezett labdák helyett. Harry nyúlánk izmai a gyengéi voltak, a fiú komolyan úgy nézett ki, mintha minden tagja alapos mérnöki munka hibátlan eredménye lenne. El sem tudott volna képzelni tökéletesebbet, gyönyörűbbet. Most már teljes testtel a tükör felé fordult, és érdeklődve nézte magát, hogy vajon Harrynek mi tetszhet rajta. Egy tökéletes pasinak mi szüksége egy kevésbé tökéletesre?
– Lou, minden oké? – kérdezte Harry óvatosan. Louis már egy fél perce bámulta a tükörképét, és az arca egyre csak komorabb lett.
– Aha – vetette oda a fiú, és kissé szomorúan fordult párja felé, aki meztelenül várta, hogy bemenjenek a zuhanyzóba.
– Szerintem valami baj van – billentette oldalra a fejét Harry, és a mellkasa előtt összefont karokkal próbálta megfejteni Louis-t. – Ugye nem Ashlee-vel van valami? – kérdezte sokkal kétségbeesettebben.
– Dehogy – rázta meg a fejét Lou hevesen. – Mindent elmondtam neked, amit Emma mesélt.
– Akkor? – faggatózott tovább Harry.
– Nevetséges vagyok – kacagott fel Louis hisztérikusan. – Ash a kórházban fekszik, én meg olyan hülyeségeken agyalok…
– Mondd el! – szólt rá Harry, és közelebb lépett hozzá. – Kérlek!
– Mi tetszik bennem, Harry? – bökte ki a kérdést Louis. Párja értetlen arckifejezése miatt hozzátette: – Miért vagy velem?
– Most szívatsz? – hőkölt hátra Harry, de Louis komoly arckifejezését látva máris tudta a választ. – Mi lenne, ha ezt nem itt beszélnénk meg, tök pucéran és átfagyva? – vetette fel engesztelő hangnemben.
– Tudom, hogy egy tini kislánynak tűnhetek, de szeretném megkapni a választ. A külsőségekre lennék kíváncsi. És mivel nincs rajtunk ruha… – Louis kinyújtotta a kezét, és maga mellé húzta Harryt, hogy mindketten a tükör előtt álljanak. – Szerinted kövér vagyok? Szerinted… nagy a fenekem?
Harrynek kellett néhány pillanat, hogy feldolgozza a hallottakat, mert bár nem tudta, mire számítson, ezek a lehetőségek eszébe sem jutottak.
– Louis. Tündérke – fordította maga felé a fiút, és az imádott arcot a tenyere közé fogta. – Gyönyörű vagy, édesem. Úgy szeretem mindened, ahogy van, és…
– Azt mondták… – kezdte Louis teljesen elrévedve – azt mondták, hogy túl nagy a seggem. Az árvaházban két gyerek folyton kinevetett, és sokat csúfoltak miatta. Én csak nem értem, hogy te miért akarod… – zihálta Lou. Harrynek muszáj volt megfogni a karjait, mert attól tartott, a fiú ott fog előtte összeesni. Louis még sosem mesélt arról, hogy milyen volt árvaként felnőni. Harry szívesen tovább érdeklődött volna, mert kíváncsi volt, de tudta, először le kell nyugtatni a fiút. Sosem gondolta volna, hogy ekkora káosz uralkodik Louis fejében, és bele sem akart gondolni, ezeket a sérelmeket mióta igyekszik elfojtani magában. Harry bűntudatot érzett amiatt, hogy nem mondta neki percenként, mennyire csodálatos minden porcikája. Mentségére szóljon, álmában sem gondolta volna, hogy párjának ekkora önértékelési problémái vannak. És mintha ezt az oldalát Ash elől is eltitkolta volna…
– Mit miért akarok, Lou? – kérdezte halkan, és még mindig erősen tartotta a fiút. Szívesen magához ölelte volna, de látni akarta az arcát, miközben válaszol.
– Tudod… – sóhajtotta a fiú megtörten, és közben fülig elpirult, mint egy ötéves.
– Gyerünk Lou, mondd ki! – szólt rá Harry egy kicsit erőteljesebben. Nem tudta, hogy ezzel jót tesz-e, de valahogy muszáj volt feloldani a gátlásokat Louis-ban. A felnőtt férfi úgy viselkedett, mintha még mindig egy elveszett kisgyerek lenne az árvaházban, és ezzel kezdte ráhozni a frászt. Hogy nem vette észre, hogy ez a baj? Louis minden bátortalansága mögött az eltorzult önképe lapult, amit azon a pokoli helyen neveltek belé. – A szerelmed vagyok, Tündérke. A szeretőd. Nem valami idióta kölyök, akinek nincs jobb dolga, mint kigúnyolni a gyengébbeket. Mit miért akarok?
Louis próbált elhúzódni a párjától, szerette volna kiszabadítani a karjait, mert a régi emlékképek olyan sebesen rohamozták meg az elméjét, hogy beleszédült. A szemei előtt karikák táncoltak, de amikor lecsukta őket, még rosszabb lett a helyzet. Maga előtt látta Mike-ot, aki röhögve kapta el a karját, taszította arccal a falhoz és a csatlósai segítségével két másodperc alatt lerángatták róla a nadrágot, közszemlére téve a fenekét. Lou hangosan felzokogott, és már nem volt ura önmagának, amikor nem törődve a fájdalommal, kirántotta a kezeit a szorításból.
– Miért akarsz megbaszni, Harry?! – kelt ki magából teljesen, és egészen a falig hátrált.
Harry összerezzent, és fülében hallotta a szíve őrült ritmusát. Próbált rájönni, hogy ez az este hogy a francba vehetett ekkora fordulatot, néhány perc alatt. Elcseszte. Ezt nem így kellett volna. Nagyon nem így. Egyre mélyebbre taszította szegény fiút, pedig talán csak néhány kedves szóra lett volna szükség, hogy megnyugodjon. De úgy alakult, hogy sikerült még mélyebbre tipornia a lelkében..
– Louis – suttogta halkan. Próbált nyugalmat csempészni a mondandójába, annak ellenére, hogy mindene remegett a sokktól, beleértve a hangját is. – Nem akarlak megbaszni. Szeretkezni akarok veled, hiszen te vagy a mindenem, Tündérke. Csak… szeretnélek én is érezni, mert tudom, hogy minden pillanatát imádnád. Ugye te is így gondolod? Vágysz rá, hogy odaadd magad?
Louis végre felhagyott a csempe bámulásával, és a beszélgetés kezdete óta szinte először emelte fel a fejét, hogy Harry fájdalmasan csillogó zöld tekintetébe nézzen. Lou szemei könnyesek voltak, de bólintott egy aprót, és úgy nézett Harryre, mintha egy földre szállt angyal lenne. Kezdett lenyugodni, és lassan visszatért belé a régi énje.
– Sajnálom – nyögte ki nagy nehezen. Harry még mindig ott állt a fürdő közepén, de ő is bólintott, majd az ajkát harapdálta, mert ötlete sem volt, mi lenne a következő helyes lépés. Nem mert közeledni Louis-hoz, mert félt a reakciójától, és csak most jött rá, hogy még sokat kell tanulniuk egymásról. – Megölelnél? – kérdezte Lou megtört hangon.
– Persze – felelte Harry mosolyogva, és örült, hogy nem neki kellett megtenni az első lépést. Gyöngéden a karjaiba zárta szerelmét, aztán belepuszilt a hajába. – Ó, Louis, ha tudtam volna, hogy mi bánt az elejétől kezdve, sokkal türelmesebben állok hozzá mindenhez – mondta neki őszintén.
– Talán fel kellene keresnem egy pszichológust – gondolkozott hangosan Louis.
– Talán. Ha ketten nem tudjuk megoldani. De tudnod kell, hogy neked van a világon a legszexibb feneked – jegyezte meg Harry, és lágyan belemarkolt a félgömbökbe.
– Tényleg így gondolod? – motyogta Louis a szavakat a párja mellkasába, majd kicsit hátradöntötte a fejét, hogy felnézhessen rá.
– Imááádom – mondta Harry elnyújtva a szót, miközben az összeölelkező tükörképüket bámulta. – Elég csak látnom, és… – a sóhaj szakadozva tört ki belőle, ahogy lágyan Louis-hoz dörgölőzött. – Érzed?
– Ezt képtelenség nem érezni. Szinte átszúrsz vele – kuncogott Lou édesen, és kicsit lehajtotta a fejét, hogy miután az orrával megcirógatta Harry mellbimbóját, a nyelvével vehesse birtokba a kemény csúcsokat. – Megdugsz? – kérdezte egy váratlan pillanatban, ahogy a párja mellkasát fedezte fel az ajkaival.
– Meg ám – nevetett Harry. – De nem ma este.
Louis egy pillanatig csak bambult maga elé, majd bólintott, mert végül is, ha jobban belegondolt, elégedett volt a válasszal.

Egy órával később már az ágyból nézték a tévét, de Harry egyszerűen megunta a filmet.
– Jobban vagy? – kérdezte párját, aki azóta túl csöndes volt.
– Igen – felelte Louis, és bátortalanul rámosolygott Harryre. – Csak kicsit szégyellem magam miatta. Na jó, nem is kicsit – egészítette ki idegesen nevetgélve.
– Egyszer mindent el kell mesélned, mert segíteni szeretnék – nézett rá komolyan Harry, és közben összefűzte az ujjaikat.
– Rendben – egyezett bele Lou.
Harry a csípőjére ültette Louis-t, majd átkarolta a nyakát, hogy lehúzhassa magához. Hosszú percekig kóstolgatták egymás ajkait, szinte szűziesen felfedezve a másik száját belülről, míg Harry lágyan simogatta a párja hátát. Lou-nak ennyi is bőven elég volt ahhoz, hogy libabőrös legyen, és halkan sóhajtozzon a finom csókok közben.
– Fordulj a hasadra – húzódott egy kicsit távolabb Harrytől, aki erre összevont szemöldökkel nézett rá.
– Mit szeretnél?
– Ígérem, imádni fogod – húzódott Louis szája kaján mosolyba. Harry egy pillanatig még a vonásait vizsgálgatta, de amikor Louis felemelkedett a térdeire, lassan megfordult alatta.
– Mindent imádok, amit te csinálsz – jegyezte meg a párnába dünnyögve.
Louis egy kicsit lejjebb húzta Harry alsóját, amitől a fiú alhasa kellemesen bizseregni kezdett.
– El kell lazítanod magad – súgta Lou Harry fülébe, majd az éjjeliszekrényen kotorászott, és valami kis flakonnal helyezkedett vissza a combjaira.
– Tudom – nyöszörögte Harry, és az egész testét izgató forróság árasztotta el. Nem pont az történt, amire számított, de amikor Louis ujjai elkezdték a vállánál masszírozni, legalább olyan jólesően nyögött fel, mintha a fiú kezei sokkal intimebb területeken érintenék.
– Ó, Jézusom! – szakadt ki Harryből, miközben Louis alaposan átgyúrta az egész hátát.
– Várj, ez még csak a kezdet – ígérte neki Lou, és az ujjai lassan lecsúsztak egészen a derekára, majd a fenekére, hogy ott is alaposan eldolgozza a masszázsolajat. – Ez egy olyan szolgáltatás, amit nem szoktam minden vendégnek megadni – magyarázta komoly hangon, és a mutatóujjával végigcirógatta Harry bejáratát.
– Szóval… nem szoktál mindenkit megujjazni… ah, a munkahelyeden? – kérdezte Harry akadozva. A farka már ennyitől olyan keményen feszült a matracnak, hogy kénytelen volt becsúsztatni maga alá a kezét, hogy elrendezze a dolgokat.
– Kicsit előreszaladtál – jegyezte meg Louis, mert bár tényleg a tervei között szerepelt az, amit párja mondott, egyelőre csak kívülről masszírozta, majd az olajtól csúszós ujjai közé fogta feszes heréit.  – Nem, valóban nem szoktam a vendégeket ennyire felizgatni – kuncogott.
– És mit csináltál volna velem? Ha nem ismersz, aztán egyszer csak besétálok, és felfekszem a masszázsasztalodra? – kérdezte Harry kíváncsian, és örült, hogy egy levegővel sikerült elhadarnia a kérdést.
– Valószínűleg próbáltam volna rejtegetni előled a merevedésem – válaszolta Louis, és ahogy lenézett magára, tudta, hogy nem mondott hülyeséget.
– Valószínűleg én is. De az is lehet, hogy egyszerűen megmarkoltam volna a csuklód, és határozottan a fenekemhez toltam volna a kezed – felelte Harry, és közben pontosan azt csinálta, amit mondott.
– Kis türelmetlen – sóhajtotta Louis, és minden figyelmét a szinte lüktető, rózsaszín bejárat kötötte le. A saját alsója már piszkosul elázott, ideje volt megszabadulnia tőle.
– Kis kínzógép – felelte Harry, és jóllakottan felmordult, amikor Louis végre a lényegre tért. Az első ujja puhán, csúszósan vette birtokba a fiú testét, a másodiknál Harry mélyen felnyögött, és amikor Lou megforgatta benne, a karjába harapott. A harmadiknál el kellett fojtania a sikolyait, de ezt követően Louis kihúzódott belőle. Harrynek csak egy lélegzetvételnyi ideje volt, mert Lou egy mozdulattal tövig beléhatolt, immár harcra kész péniszével. Érezte, hogy most valami más volt. Hallgatta Louis zihálását, a szavakat, amiket próbált összerakni magában, és amik arról szóltak, hogy mennyire jó érzés benne lenni. Annyira hiperérzékeny volt mindene az alapos masszázst követően, hogy percekig nem tudott gondolkodni. Aztán rájött, hogy mi a furcsa és szokatlan: bőr csúszkált a bőrön, sikamlósan a vanília illatú olaj miatt, és semmi idegen anyag, ami kettejük közé állt. Louis óvszer nélkül szeretkezett vele.

Másnap reggel Harry úgy ébredt, mintha egész éjjel egy shakerben rázkódott volna. Mindene fájt, és attól tartott, ezúttal nem csak a kiadós szex a ludas. Az orra bedugult, kénytelen volt a száján keresztül szedni a levegőt, amitől a torka már piszkosul kiszáradt.
– Louis – fordult lassan a párja felé, és próbálta keltegetni. – Tündérke – krákogta valami földöntúli hangon, amit hangos köhögés követett. Lou mocorogni kezdett, és laposakat pislogva fordult Harry felé.
– Mi a baj? – kérdezte álmos hangon, de amikor meglátta Harry nyúzott arcát, azonnal felébredt. – Rosszul vagy? – A választ meg sem várva máris Harryére támasztotta a saját homlokát. – Tűzforró a fejed.
– Azt hiszem, lázas vagyok.
– Én biztos vagyok benne – bólintott Louis gondterhelten, és máris kimászott az ágyból, hogy a táskájában kezdjen kotorászni.
– Te elhoztad az egész gyógyszertárat? – kérdezte Harry, miközben nézte, ahogy Louis az ágyon rendszerezi a zsák gyógyszert, amit a táskájában hordott.
– Amióta Honey velünk él, nagyon figyelek rá, hogy mindig legyen nálam, és otthon is elegendő gyógyszer mindenre.
Harry lelke ellágyult, amikor felfogta Lou szavait. Ő annyira el volt foglalva a tökéletes apuka megalkotásával, hogy eszébe se jutott ilyen hétköznapi dologgal foglalkozni.
– Szeretlek – mondta reszelős hangon. Louis felnézett az egyik betegtájékoztatóból, és olyan édesen elmosolyodott, hogy legszívesebben felfalta volna, még ennyire kimerülten is.
– Én is szeretlek – mondta, és kivett egy levél gyógyszert a dobozból. – Ezt vedd be!
Harry engedelmesen felült, lecsavarta a vizesflakon tetejét, és bevette a kis fehér pirulát.
– Hogy a francba megyek be így Sassy-hoz? – kérdezte szomorúan.
– Nem kéne bejönnöd hozzá. Nem kockáztathatjuk meg, hogy elkapja tőled, hiszen még hetekig tarthat, amíg megerősödik – morfondírozott Louis.
– A picsába! – csapott Harry egy nagyot a matracba, és elkeseredetten bámult maga elé. – Ezt nem hiszem el, ráadásul az utazás… – kezdte mérgesen, de gyorsan be is csukta a száját.
– Az utazás? – vonta fel a szemöldökét Louis.
– Aha, haza kell jutnunk – kezdte gyorsan Harry a magyarázkodást. – Idefelé is felváltva vezettünk.
– Ne is foglalkozz vele, három óra vezetés semmiség. És hétvégére szerintem jobban leszel – mosolygott Louis. Harry megnyugodott, hogy sikerült kivágnia magát. Nem akarta, hogy a meglepetése ne úgy süljön el, ahogy eltervezte. Pedig eddig úgy nézett ki, hogy igyekeznek odafentről keresztbe tenni neki.

Harry délelőttje mozgalmasan telt, főleg ahhoz képest, hogy Louis azt kérte, ki se bújjon az ágyból, maximum ha ki kell mennie a mosdóba. Összeszedte a maradék energiáját, és telefonálgatni kezdett. Először Emmával egyeztette le a tervet, aki megígérte, hogy hétvégén elmegy Honey-ért Louis kocsijával. Aztán a lány odaadta a húgának a telefont, így volt alkalma néhány szót váltani Ashlee-vel. Kicsit félt ettől a beszélgetéstől, pedig nem kellett volna, mert a telefonálás nagy része azzal telt, hogy Harry Sassy hogylétéről érdeklődött. Esélyük sem volt, hogy a közös gyermekükről, vagy a nyakatekert kapcsolatukról beszélgessenek, mert időközben Lou megérkezett a kórházba. Harry még egyszer bocsánatot kért, hogy nem tudott ő is menni, mire a lány fáradt hangján hallotta, hogy elmosolyodik:
– Nektek kellemes kikapcsolódást. Hamar meg kell gyógyulnod – suttogta Ash, hogy Lou, aki éppen Emmával beszélgetett, meg ne hallja.
– Ahogy neked is, Sassy – lágyult el a hangja Harrynek. Már az elejétől kezdve egyértelmű volt, hogy nem fog tudni sokáig haragudni rá.
Amikor Harry végzett a telefonálással, kikászálódott az ágyból, és percek alatt összepakolt a hotelszobában. Gondosan visszarakott mindent a bőröndökbe, Louis cuccait is összerámolta, majd elégedetten nézett körbe. Akárhogy is tiltakozott volna, a puha ágy vonzotta, és mivel tudta, még van legalább egy órája, így kényelmesen nyúlt el rajta, és hamar elnyomta az álom.

Louis megkönnyebbülten sétált vissza a szállásuk felé. Ash szerencsére nagyon jól nézett ki ahhoz képest, hogy előző nap műtötték, de még kába volt egy kicsit, ami teljesen természetes. Lou elkísérte Emmát, hogy beszéljenek az orvossal, és a doki lelkesen mesélte nekik, hogy a műtét mennyire jól alakult, és innentől kezdve nagyon kellemesen és jókedvűen telt a látogatás. Louis sajnálta, hogy Harry nem lehetett ott, és bízott benne, hogy azóta már valamivel jobban van a szerelme. Halkan nyitott be a szoba ajtaján, és mosolyogva nézte Harryt, aki édesen összegömbölyödve aludt az ágyon. A mosoly azonban gyorsan lehervadt a szájáról, amikor körbenézett. A bőröndjeik utazásra készen sorakoztak a fal mellett, és nem értette a nagy sietséget, hiszen úgy volt, hogy csak hétvégén mennek haza. Leguggolt az ágy mellé, és óvatosan ébresztgetni kezdte Harryt.
– Basszus, mennyi az idő? – pattant fel a fiú azonnal, ahogy magához tért.
– Kettő lesz, miért? – kérdezte zavartam Louis.
– Mennünk kell. Szükségünk lesz egy taxira – hadarta Harry, és gyorsan megigazította az ágyat.
– Hová megyünk? – állt Lou értetlenül a szoba közepén. – Mi ez a sietség? És a cuccaink miért vannak összepakolva?
Harrynek nem volt ideje válaszolni, csak gyorsan odahajolt párjához, és egy forró csókkal hallgattatta el.
– A reptéren mindent elmondok – ígérte titokzatosan. – Egyelőre csak annyit kell tudnod, hogy utazunk – mosolyodott el szélesen.
A taxi tíz perc alatt ott volt értük, és Harry szinte belökte a hátsó ülésre a tanácstalanul álldogáló Louis-t. Egész úton az a bizonyos titokzatos mosoly ült az arcán, és Lou egyre frusztráltabbnak érezte magát amiatt, hogy semmit nem tud.
– Harry, nagyon kíváncsi vagyok – vallotta be szinte már könyörgő hangon, amikor a fiú visszatért hozzá két csésze capuccinóval. – Megnézhetem a jegyünket?
– Később – gonoszkodott Harry. Már a terminálban ültek, túljutottak a biztonsági ellenőrzésen, és eddig sikerült úgy csinálnia, hogy Louis nem látta meg a jegyen az úti célt. Viszont az indulási időt igen, úgyhogy a csészéje felett a digitális táblát nézte, és amikor meglátta, hogy négykor Amszterdamba indul egy gép, teljesen elképedt.
– Hollandia? – kérdezte elhaló hangon. – Miért?
– Tudom, tavasszal szebb lenne ott, amikor nyílnak a tulipánok, de szerintem most is nagyon jól fogjuk érezni magunkat – húzta ki magát büszkén. – Vagy neked nem tetszik az ötlet? – kérdezte leeresztve, mintha egy lufi lenne, amit éppen kipukkasztottak. Mi van, ha Louis nem szeretne Hollandiába menni?
– Imádom – mosolyodott el óvatosan a fiú. – Csak… mi lesz Honey-val? És meddig leszünk ott?
– Mindent elintéztem, vasárnap jövünk ide vissza, és Emma holnap elmegy a kicsiért. Addig vele lesz. Már szóltam Honey-nak is, és nagyon örült, de mondta, hogy már mi is hiányzunk neki – újságolta Harry boldogan. – Ez a három nap csak rólunk fog szólni – simogatta Louis asztalon fekvő kézfejét. Lou végre úgy szívből elmosolyodott, és Harry már tudta, hogy ezért megérte az egész szervezés, és az igyekezet, hogy titokban tudja tartani.

Harry arra ébredt a gyönyörű lakosztály kényelmes franciaágyában, hogy Louis visszatért a sétából. Ő sajnos nem érezte magát annyira erősnek az utazás után, hogy vele menjen felfedezni a környéket, de a fiút addig noszogatta, míg Louis rábólintott, és tett egy félórás sétát a szálloda körül.
– Milyen volt? Hogy tetszik a város? – kérdezte a takaró alól, miután alaposan kinyújtózkodta magát.
– Nyüzsgő – foglalta össze Louis egyetlen szóval, kis kuncogás kíséretében. – Mindenhol buli van, és azt hiszem, én is beszívtam, annyira töményen terjeng odakint a marihuána.
– Azt elhiszem – nevetett Harry is. – Holnap felfedezzük a város minden egyes zegzugát – ígérte optimistán. – Már sokkal jobban vagyok.
– Hm, most nem tűnsz lázasnak – jelentette ki Lou, miután lecsekkolta Harry homlokát. Elugrom fürdeni, ha már van egy bazinagy kádunk – mondta lelkesen, és máris ledobálta magáról a ruhái nagy részét. Mielőtt bement volna a fürdőbe, még visszarohant az ágyhoz, és szinte követelőzve vette birtokba Harry ajkait.
– Hé, mi van veled? – vigyorgott Harry, amikor már kapott levegőt. – Nagyon izgatottnak tűnsz.
– Csak… semmi. Illetve boldog vagyok, hiszen nyaralunk – hadarta Louis, miközben Harryn ücsörgött egy szál alsóban. Az éjjelilámpa volt az egyetlen fényforrás a szobában, de tökéletesen kirajzolta a fiú alakját, ami máris elég volt ahhoz, hogy muszáj legyen csodálva bámulnia.
– Gyönyörű vagy, Tündérke – súgta Harry a szavakat, és leheletfinoman cirógatta Lou derekát.
– Te is. Még betegen is – válaszolta Louis, és ujjaival érintette a puha bőrt Harry arcán, hogy aztán a nyakát is végigsimogassa. – Sietek – ígérte.
Harry még egy darabig ejtőzött az ágyban, aztán úgy döntött, ideje fogat mosnia, mert hamarosan vissza fog aludni. A gyógyszertől nagyon fáradékony lett, de nem bánta, mert az lebegett a szemei előtt, hogy másnap már egy sétahajón fog ücsörögni Lou-val, és azzal járják be a várost.
Ahogy benyitott a fürdőbe, Louis ijedten ugrott fel, és a hirtelen mozdulat miatt jónéhány liter víz kifolyt a földre.
– Basszus, nem akartalak megijeszteni – mondta Harry bűnbánóan. – Kopognom kellett volna.
– Semmi baj… én csak, elbóbiskoltam, azt hiszem – felelte Louis zavartan, és még fészkelődött egy kicsit a kádban. A maradék habot magára húzta, és ijedten meredt előre.
– Nehogy megfulladj itt nekem – mondta Harry aggódva, majd a mosdó felé fordult, és kezébe fogta a fogkeféjét. – Mit szeretnél holnap csinálni? Van már valami konkrét terved? –  kérdezte, miközben kinyomott egy kis fogkrémet, és a tükörben nézte Louis-t.
– Hát nem is tudom – felelte a fiú. – Holnap kitaláljuk, jó?
– Persze – bólintott Harry, de aztán többet nem beszéltek, mert elkezdte a fogmosást, és közben Louis-t bámulta, mert teljesen eszét vette a látvány, ahogy a fiú napbarnított bőre és a hófehér hab kontrasztot alkotott. Amikor egy sötétkék színű valami bukkant ki a habok közül, aztán alakot nyert, mielőtt még Louis újra visszanyomhatta volna a víz alá, Harry majdnem lenyelt egy adag fogkrémet. Gyorsan elkapta a pillantását a tükörről, és lehajolt, hogy kiöblítse a száját. Mindent totálisan megszokásból csinált, mert a döbbenet miatt az agya teljesen parkolópályára került. Amikor lassan realizálta a történteket, hirtelen az összes vér az ágyékába áramlott olyan sebesen, hogy a mosdóba kellett kapaszkodnia. Lassan fordult meg, és ahogy összenézett Louis ijedt tekintetével, azonnal tudta, hogy nem kéne most szóvá tennie a dolgot. Gyorsan kislisszolt a fürdőből, és úgy bújt be a takaró alá, mintha üldöznék. Attól tartott, hogyha tovább együtt maradnak a kis helyiségben, a falnak szorítva fogja Lou-t ájulásig kefélni. Próbálta normalizálni a légzését, és már majdnem sikerült észhez térnie, amikor Louis meztelenül kisétált a fürdőből, és a táskájához lépett, hogy tiszta ruhát vegyen elő. Harry figyelte minden mozdulatát, aztán a pillantása azon a végtelenül csodálatos, kívánatos popsin akadt meg. Nem tudta, meddig fogja kibírni ezt a kínzást. Lou lehajolt, és ez volt az a pont, ahol Harryből önkéntelenül tört fel a halk nyöszörgés. Louis teljesen lemerevedett a hang miatt, de egyelőre nem fordult meg.
– Mikor akarsz bemutatni az új barátodnak? – kérdezte Harry pontosan olyan elmélyült hangon, mint amilyen az orgazmusa előtt szokott lenni. A végletekig fel volt izgulva.

9 megjegyzés:

Petruska írta...

Szia,mostanra elolvastam az összeset ami felvan rakva!
Fantasztikus!Nagyon tetszik!
Olyan szépen irod a romantikus és az erotikus jeleneteket is!
A történeted neg,összeszedett,humoros,magávalragadó!
Köszönöm,h olvashattam!
Izgatottan várom a folytatást!
😘😘😘

LGy írta...

Először örülök, hogy a műtét jól sikerült. De a Loui új kis barátja... hááát :) :) :) Csak csodálni tudom a Harry önuralmát. Remélem a maradék vakációjukat maradéktalanul kihasználják :) :)

Carmen írta...

Először is: köszönööööm! :) <3
Másodszor: aszt@qrv@eget#@đ]>Đ#&<{ Te most komolyan, már megint, újra, sorozatosan, ááááá... hogy képzeled, hogy mindig ilyen helyen vágod el???!?!
Egyébként én nem értem Harryt, hogy bírta ki, hogy ne röhögje el magát, amikor Lou megkérdezte nagy-e a segge. Én nem bírtam ki. Kicsilááány.. hát ez nagyon édi.. XD
A végén hogy bírt kimenni a fürdőből, azt sem értem. Harry az önuralom nagymestere, és pont. :D
Ja, mellesleg ahh, azt a masszázst én is kérem!
Imádtam, mint mindig, siess a következővel! Pusz!

BezTina írta...

Szia HDawn!
Örülök, hogy -egyenlőre ugy nézki- a műtét sikerült.
Minden mozzanatát imádtam ennek a résznek is!
Köszönöm szépen hogy ezt a részt is olvashattam!
További szép napot!

Névtelen írta...

Szia!

Jaaaj nagyon imadtam!!! ❤️��
Orulok h Ash jobban van.
Imadtam a masszazsos reszt! �� Kis edesek! ❤️��
Remelem Harrynek sikerul onbizalmat adnia Lounak!
A vege pedig... ���� Nem is ertem Harry h tudott csak ugy kisetalni a furdobol ��
Ah, mar alig varom h Harry "a falnak szoritva kefelje ajulasig Lout"!
Imadtam es kerlek nagyon siess a kovivel! Remelem innen folytatod, nagyon kivancsi lennek Lou reakciojara! ��

D.

Dreamy Girl írta...

Sziaa 💜😊
OH TE JÓ ÉG! SZENT ISTENEM! OMG! JÉZUSMÁRIASZENTJÓZSEF!!! Ezt most tényleg komolyan megtetted?? Itt abbahagyni?? Na neeee! Ki akarsz nyírni?? Omg! OMG!! OMG!! Végem!! Én ásom a sírom, ez NDJDKDKDNKXKXNXKXLDNSKDOD volt és MDKDKDKDNLAJAGVEJCKDNDKJD lesz, ha jól érzem! Mondd, hogy jól!!! Pls!!!! Váááá!! Nem bírom ki a kövig neeeeem! Kivagyok!! Halálomon vagyok!! Hagyjatok meghalni pls!! Sírok!
Jó ennyit a meghalásomról, bocsi, csak kivagyok kicsit. Na jó, rohadtul nagyon!!

Szegény Louis, annyira sajnálom a kis bébibogyómat, istenem, hogy lehettek ilyen kegyetlenek vele?? Azzal a fenékkel?? Azzal a gyönyörű tesstel?? Komolyan?? Legszívesebben megkeresném őket, és mindegyiknek letépném a golyóit!! Szemét dögök!! Fúú!! Aki bántja Louist vagy Harryt annal velem gyűlik meg a baja!! Mérges vagyok!!! 😬😈
Jaj, Louis, pedig ha tudnád, hogy azok a gömbök mint váltanak ki az emberekből... Én konkrétan meghalok érte, ahogy sokan mások is, de főleg Harry!! Olyan jó, hogy a kis göndör angyalunk vele van, és segít neki! Meg fogják tuti oldani, nem kell segítség, Hazza majd feltúrbózza az önbizalmát! 😊💜 Úgy megsajnáltam, annyira rossz lehetett neki ajj, a szívem szakad meg érte. 💔😭

"Szerinted kövér vagyok? Szerinted… nagy a fenekem?" ilyenen soha ne agyalj bébi!!! Tökéletes vagy!! Akárcsak a kis pasikád, aki majd jól helyrehozza az önbizalmad! Tudom én!

"– Nem akarlak megbaszni. Szeretkezni akarok veled, hiszen te vagy a mindenem, Tündérke. Csak… szeretnélek én is érezni, mert tudom, hogy minden pillanatát imádnád. Ugye te is így gondolod? Vágysz rá, hogy odaadd magad?" Aww, hát hagyjál meghalni, jó?? Miért teszed ezt velem??? És én miért vagyok ki ennyire??? Tuti, hogy imádnád, meg mi is!! Meg Harry is oh szent egek... Le kell nyugodnom, de hát ilyen részek után, hogy??

És ahogy mondta, hogy megölesz, aww, olyan kis mukiiik 😍😍

"De tudnod kell, hogy neked van a világon a legszexibb feneked – jegyezte meg Harry, és lágyan belemarkolt a félgömbökbe." De még milyen szexi!! Nskykmskylykykkyo!! Ilyen e 🍑🍑🍑🍑🍑🍑🍑🍑🍑🍑😍

Aztán meg jön a masszázs!! Snkykxnykxlylly! Neeee! Hol lehet jelentkezni??? 😜😭

Dreamy Girl írta...

"– Ez egy olyan szolgáltatás, amit nem szoktam minden vendégnek megadni – magyarázta komoly hangon, és a mutatóujjával végigcirógatta Harry bejáratát.
– Szóval… nem szoktál mindenkit megujjazni… ah, a munkahelyeden? – kérdezte Harry akadozva. " egyszerűen imádoooom!! Hát ne is, ez csak Harry szolgáltatás!!!! Senki másnak nem jár!!

"Kis türelmetlen" "Kis kínzógép" Kis mukik 😍💜

"Louis óvszer nélkül szeretkezett vele." jó,hát én asszem elköszönök... azt hittem ezek után nyugi lesz aztán tessék, jött a folytatás, mert miért is ne nyírd ki az olvasódikat! Hát szabad ezt? Szabad bizony!!! 😀😜 de még mennyire hogy szabad!

A kis beteg, aww, meg ahogy Louis gyógyszertárat nyitott, Honey miatt hát én is olvadtam de rendesen! Olyan figyelmes, egy remek apuka, akárcsak Hazza! Csodás szülök a fiam!! 😍💜

Hollandia??? Ahh, én is menni akar! Pls vigytek engem is, eskü nem zavarok,komolyan mondom!! Aww, csodálatos lehet istenem *-* Harry olyan édes, hogy leszervezte! Meg kell zabálni!

"– Ez a három nap csak rólunk fog szólni" huhuuuuuuuu,🙌🙌🙌 ha látnád hogy vigyorgok... 😂😂

Én tökre megijedtem Louis viselkedésén, mikor hazajött a városból, de utána rájöttem, hogy nem kellett volna 😂😀

Amikor azt hiszi az ember, hogy most már lenyugodott, jön a fürdős jelenet... Jó, engem totálisan kinyírtál... Eskü... Végem... Game Over

"...a falnak szorítva fogja Lou-t ájulásig kefélni. " khm... Ezt azért megnézném... Vagyis olvasnám is, de nagyon 😜 Mind a két opció tetszik! Kérlek legyen ilyen is majd!! szépen mosolygok, kiskutya szemekkel *-*

"– Mikor akarsz bemutatni az új barátodnak? " persze Harry, ezt még be kellett nyögnöd, mert nem nyírtatok ki eléggé még, á dehogy
Mutasd be!!! Oh neee! Kell a köviii!! Nagyoooon!!

Ja, és örülök, hogy Ashnek jól sikerült a műtéte! Hamar gyógyuljon meg! Mert bármennyire is nem tudom mit érzek vele kapcsolatban, azért aggódtam érte!

Juj, várom a kövit!
Tökéletesen fantasztikus lett! Faltam a sorokat! Imádooooom!
Puszii 💜💜
És bocsi, ha néha lehet kicsit túl sok vagyok, de van mikor beindulok és nem tudok leállni 😂😏

Andrea Nagy írta...

Szia Drága!
Ne haragudj...Jézusom,még mindig hangosan nevetek! Hát ez óriási!
Bocsi..De a fürdőkádas jelenet ..hú. Mindent elfelejtettem amit olvasás közben éreztem és amit le akartam írni neked! Így befejezni?
Hú na ,kimulattam magam.
Szóval,nagyon tetszetős rész lett és jó hosszú.Öröm volt olvasni. Kár,hogy Louisban mindig fellelhető egy kis önbizalomhiány és önértékelési zavar.Pedig semmi szükség rá,mert Ő úgy csodálatos ahogy van a kerek fenekével együtt.Imádom! Harry majd gondoskodik róla ,hogy elfelejtse ezeket a rossz gondolatokat. Gyönyörű szépek együtt és teljesen kiegészítik egymást!
Örülök ,hogy Ash jól van,bár hamar lerendezted ezt a műtétet meg látogatást.Azt hittem erről majd többet fogsz írni. Harry és Lou érzelmeiről ezzel kapcsolatban,de nem panaszként mondom.Nekem nem igazán hiányzott nagyon jó volt így.Sőt...
Gratulálok ehhez a részhez. Ez az új kedvenc részem..Főleg a vége miatt!
Harry gyógyuljon meg hamar,aztán jöhet a móka...
Puszi Drága!

HDawn írta...

Kedves Petruska!
Örülök, hogy tetszenek az írásaim :) A szilánkokat is olvastad, vagy csak a Larrys történeteimet? Én köszönöm, hogy olvasol, és még írtál is nekem :) Sok puszi!

Szia LGy!
Bizony, a vakációjukat alaposan ki fogják használni, ezt megígérem ;) Lesz egy kis városnézés, és sok egyéb más is... :D Mindjárt hozom a folytatást. Puszi :)

Drága Carmenem!
Igen, én már csak ilyen vagyok, szeretem izgi részeknél elvágni a sztorit :D Csak hogy a következő részt is várjátok XD Az a masszázs... hát igen, nem is fűzök hozzá semmit, max annyit, hogy Harry a legszerencsésebb pasi a földön. De Lou sem panaszkodhat ;) Sok-sok puszi neked!

Szia BezTina!
Én is szerettem írni a részt, elég mozgalmas volt, és szerintem a következő is az lesz, bár máshogy :D Köszönöm, hogy írtál nekem :) puszi!

Szia D!
örülök, hogy nem bánjátok, hogy megmentettem Ash-t... bár még sok minden előfordulhat :D Igen, arra a masszázsra szerintem sokan befizetnének XD Annyit megígérhetek, és elárulhatok, hogy pontosan ennek a résznek a végétől fogom folytatni. Remélem, tetszeni fog :) Puszi!

Kedves, egyetlen Dreamy! :)
Ezt imádtam: 🍑 :D De tényleg, igazad van ;) Lécci, ne ásd a sírod, mert még sok történettel akarlak titeket zaklatni :D Jelentem, arra a masszázsra már sorba kell állni, annyian jelentkeznétek rá :D Köszönöm a kiemeléseket, a vicces/perverz/aranyos gondolatokat. Nem vagy sok, kérlek, ne változz meg! :) Pusziii

Drága Andi!
A fürdőkádas jelenet már hetekkel ezelőtt megvolt a fejemben, és alig vártam, hogy leírhassam. :D Örülök, hogy sikerült vele kellemes perceket szereznem :) Bizony, Harry azon lesz, hogy felturbózza Lou önbizalmát. Harry és Ash között még mindenképpen lesz egy beszélgetés, ami késik, nem múlik ;) Hozom a folytatást, ahogy csak tudom. Puszi :)