2017. július 10., hétfő

Játsszuk el, hogy tetszel! - 17. Kis kíváncsi

Sziasztok! Ééés, itt a várva-várt rész, remélem, szeretni fogjátok ;) Erről most nem is mondanék többet, viszont lenne egy kérdésem és kérésem felétek: 
A hétvégén elkezdtem lefordítani egy slash sztorit (fiúxfiú, viszont nem Larry) amit hamarosan szeretnék itt is közzétenni. Mivel az első részét Sophie Anne már lefordította, ezért máris kaphattok egy kis betekintést, miről van szó:

Vannak itt olyanok, akiket ez érdekelne? A fordításában rengeteg munka van, pont azért, mert egy angolul zseniálisan megírt sztoriról beszélünk, de én imádom csinálni, minden percet és energiát megér. Ha az első rész felkeltette a figyelmeteket, kérlek, jelezzétek kommentben. (remélem, vagyunk még egy páran, aki oda-vissza van a perverz, szókimondó, édes történetekért :))
Úgy terveztem, hogy nagyjából hetente lenne abból, és a Larrys sztorimból is egy-egy rész. Tehát heti KÉT új bejegyzést tervezek. Mit gondoltok?
*****************************************


Louis egy pillanatra megállt a mozdulatban, de hamar túltette magát a tényen, hogy Harry mindenről tud. Amikor a fürdőben összeakadt a pillantásuk, nyilvánvaló volt, hogy Harry rájött: nem egy kék műanyag-kacsát rejteget a habok alatt, amitől már gyermekkora óta képtelen megválni. Louis pirult még néhány másodpercig, aztán felhúzta az alsóját, és olyan határozottan fordult meg, hogy egy pillanatra párját is ledöbbentette.
– Gyerünk, Harry, mire vagy kíváncsi? – kérdezte elszánt tekintettel. – Igen, vettem valamit, mert kíváncsi vagyok. Nem, nem igazán jutottam el odáig, hogy kipróbáljam – sorolta a tényeket úgy, mintha csak az időjárásról beszélne. Valójában meg akarta előzni a zavarba ejtő kérdéseket.
Egy órával azelőtt próbált ellenállni a neonfeliratnak, ami az út túloldalán világított, egyre élénkebben az esti szürkület miatt. Míg tett egy kis sétát a park felé, igyekezett kizárni a gondolataiból azt, hogy valami olyat csináljon, ami nevetségesnek tűnik… De ahogy visszafelé sétált, megtorpant, amikor egy csapat, enyhén ittas, röhögcsélő pasi lépett ki a boltból, akik biztos valami legénybúcsún vettek részt. Elgondolkozott rajta, milyen lenne, ha csak úgy, viccből beszerezne egy vibrátort. Aztán ráébredt az igazságra: ha megvenné, biztosan kipróbálná. És akkor mi van? Tudni akarta, hogy milyen… Tartott tőle, hogy nem fogja élvezni a passzív szerepet, ha kipróbálják Harryvel. Egyszerűen el sem tudta képzelni, mi lehet olyan felemelő érzés abban, ha befurakszik oda valami… nagy. Aztán döntött. Gyors léptekkel indult el a szexshop bejárata felé, és amikor bejutott, máris keresni kezdett valami… kisebbet. A történet itt véget is ér, hiszen talán öt perce volt együtt az új szerzeményével, amikor Harry belépett a fürdőbe.
– Tündérke, feküdj mellém az ágyra! – hívogatta Harry halkan. – Szeretnék egy kicsit beszélgetni.
Harry már mást is nagyon szeretett volna, de úgy gondolta, legjobb lesz, ha előtte gyorsan letisztázzák a dolgokat. Louis beleegyezően bólintott, és bebújt a takaró alá. Szembefordult Harryvel, és vett egy mély lélegzetet, mielőtt bólintott.
– Rendben. Beszélgessünk… az jó – mondta nem túl meggyőzően.
Harry elmosolyodott, és a térdét befúrta Louis combjai közé, majd közelebb araszolt a fiúhoz. Beszívta a habfürdő illatát, miközben érezte Lou természetes aromáját is, és nyelt egy nagyot, mielőtt belekezdett. Ha ezt a beszélgetést megússzák anélkül, hogy letámadná Louis-t, akkor nyert ügye van.
– Szóval te vettél egy… ? – nézett rá kérdőn Harry.
– Egy segédeszközt, ami segít felkészíteni arra, hogy belém hatolhass – válaszolt Louis, de nem nézett Harry szemébe. A mellkasát bámulta, és idegességében az ajkát harapdálta.
– Szeretnéd megtapasztalni, hogy milyen? – kérdezte Harry óvatosan.
– Igen, szeretném – felelte Louis alig hallhatóan. – Kicsit félek, hogy milyen lesz, ha megengedem neked… Mert, mert…
– Shh, tudom, mire gondolsz – mosolygott kedvesen Harry, miközben a mutatóujját a fiú ajkai elé emelte. – Ezek jártak az én fejemben is, mielőtt megtörtént a dolog. Előtte nem sokat tudtam a fiúszexről, csak az innen-onnan összekapart infókra hagyatkozhattam. A partnerem is teljesen kezdő volt, ráadásul türelmetlen is, úgyhogy… Még csak el sem élveztem.
– Rossz volt? – érdeklődött Louis, és végre felnézett.
– Átfutott az agyamon, hogyha a szex egy fiúval ilyen, akkor inkább kihagyom, vagy legalábbis nem fogom hagyni, hogy alulra kényszerítsenek – vallotta be Harry, és közben Louis derekát kezdte simogatni. – De aztán voltak egészen kellemes pillanatok is, persze másokkal. Tapasztaltabb és gyöngédebb szeretőkkel. Olyan is volt, hogy elélveztem közvetlen érintés nélkül a farkamon…
– Ó – lepődött meg Louis. – Azt nehéz elérni?
– Némi gyakorlást igényel, és muszáj, hogy alaposan ismerd a partnered testét.
– Értem. Meg kell találnom a prosztatádat, és rájönni, hogy mennyire erősen kell masszíroznom ahhoz, hogy eldobd tőle az agyad.
– Valami olyasmi – kuncogott Harry, és az ujjaival megcirógatta Louis fenekét. – Látom már csak a gyakorlati része hiányzik. Megpróbálhatom megmutatni neked? – kérdezte óvatosan, és a kezét beljebb simította.
– Az előbb még rólad volt szó – sóhajtotta Louis, de közben egyre közelebb nyomta magát Harry ujjaihoz.
– Istenem, Lou, vedd már észre, hogy megőrülsz érte! – fakadt ki Harry szinte könyörögve. Az önuralma már régen a végét járta, de amikor Louis úgy mozdult, hogy végre a bejáratánál érezhesse azokat a cirógató ujjakat, teljesen elvesztette az eszét. Pillanatok alatt maga alá gyűrte a forró testet, és ahogy a puha ajkakra tapadt, a teste szinte önkéntelenül kezdett ringatózni Louis felett. Ennyit arról, hogy nyugodtan beszélgetnek. Annyira akarta már… magának kívánta a fiú minden porcikáját, és egy hangos nyögés hagyta el a száját, amikor megérezte, hogy Lou is mennyire kemény. – Muszáj, hogy megkapjalak! – dünnyögte a csókba. – Szeretni akarlak. Annyira nagyon… – zihálta kétségbeesetten. Egy kicsit még játszott a finom ízű ajkakkal, aztán homlokát Louis-nak támasztva próbált lenyugodni. – Hol van? – kérdezte reszelős hangon.
– A táskámban – felelte Lou, hiszen azonnal tudta, mire gondol a másik.
Harry olyan gyorsan túrta fel a bőrönd tartalmát, amilyen gyorsan csak lehet, majd a sajátjából kivett egy gumit és a síkosítót, hogy ma este már ne kelljen egy pillanatra sem elválnia az izgató testtől. A szerzeményeivel együtt mászott vissza az ágyra, és a sarkaira ült, miközben tanulmányozta a kis eszközt. Nem volt vastagabb, mint két ujja együtt, és tudta, hogy az este folyamán még a segítségére lehet.
– Használhatjuk? – kérdezte felvont szemöldökkel, kacéran mosolyogva.
– Rendben – egyezett bele Louis. – De… – folytatta kissé zavarba esve, ahogy Harry próbálta megszabadítani a bokszerétől – fájt, amikor ki akartam próbálni.
– Most nem fog, ígérem – mondta Harry ellágyult tekintettel, és lehajolt a fiúhoz, hogy csókokkal lepje be az egész arcát. – Húzd fel a lábaidat! – kérte halkan, és ahogy Louis engedelmeskedett, ő befurakodott az izgató combok közé, és a saját lábával még feljebb billentette párja csípőjét. A kiálló kulcscsontokon folytatta a forró puszikat, és közben nyomott egy kis síkosítót az ujjaira. – Először azt fogom csinálni, mint a múltkor, a kádban – mondta lassan, igézően, úgy, hogy végig Louis szemeibe nézett. Amikor a fiú bólintott egy aprót, ő elmosolyodott, és amint lehajolt, finoman beleharapott Lou bőrébe a hasánál. Louis halkan felszisszent, de a farka hegyén apró, fényes cseppek jelentek meg. Olyan közel volt Harry szájához, hogy a fiú nem tudta megállni,  és kidugott nyelvvel végigsimogatta Lou makkját.
– Ahh! Istenem – nyögte Louis, és erősen belemarkolt a lepedőbe.
Harry egy darabig önelégülten nézte, ahogy a szerelme egy pici nyalintástól máris önkívületben vonaglik a matracon, mielőtt a zselétől síkos ujját a megfelelő helyre csúsztatta volna. Louis szemei hirtelen kipattantak, és a plafon felé nézve várta, mi következik ezután. Harry nagyon lassan dugta be az ujját. Louis combjait puszilgatta, néha finoman harapdálta, közben igyekezett lentre és a fiú arcára is koncentrálni. A forróság, ami odabent várta, nem lepte meg, és mégis, a farka azonnal olyan keményen lüktetett, mintha egy tapasztalatlan szűz lenne, élete első szeretkezésén. Mert ez Lou teste volt. Az édes kis feneke, ami szinte könyörgött azért, hogy végre megdugja. Harry nyelt egy nagyot, és próbálta megtalálni a hangját:
– Nem biztos, hogy kibírom, amíg bejutok – vallotta be a félelmét.
– Dehogynem – lihegte Louis, és egy pillanatra lenézett Harry kezére a heréi alatt. – Ha eddig kibírtad, ezután is menni fog.
Harry kihallotta a játékosságot a fiú hangjából, ahogy azt is, hogy Louis egy picit szívja a vérét.
– Én vagyok az önuralom királya, ugye tudod? Ha nem lennék ennyire türelmes, ma este már sokadszorra tüntetném el benned magam – válaszolta magabiztosan. Lou kacérsága visszajelzés volt neki, hogy esetleg tovább haladhatnak, úgyhogy félig kihúzta az ujját, mielőtt egy erősebb mozdulattal visszadöfte volna. Elérte a várt hatást. Louis hangosan felnyögött, és össze akarta szorítani a combjait, de ez lehetetlen volt, hiszen Harry ott térdelt közöttük. Így csak tehetetlenül nyöszörgött, miközben Harry ujjazni kezdte.
Louis furcsán érezte magát, mintha valami más univerzumba került volna. A kezdeti zavara helyét átvette a telhetetlenség. Többet akart, már nem volt neki elég Harry egyetlen ujja. Látta, hogy a fiú a szabad kezével a játékszer után kutat, és azt is, hogy sikerült felpattintania a síkosító tetejét. A kis, kék eszköz hamarosan csillogott a zselétől, és ahogy Harry kihúzódott belőle, az ujja máris átadta a helyet valami… egészen másnak. Érezte az anyag hűvös érintését, és azt is, ahogy lassan, feszítve, egyre mélyebben belé hatol. Louis megtámaszkodott a könyökén, mert látni akarta. Az ösztönei azt súgták neki, hogy ha nézi, még jobban elveszti majd a fejét. És most pont erre volt szüksége.
Harry óvatos volt, úgy vigyázott a fiúra, mintha törékeny lenne. A kis vibrátort lassan tolta a szűk helyre úgy, hogy mielőtt beljebb haladt volna, mindig egy picit kihúzta. Figyelte Lou reakcióját, a hasán megfeszülő izmok játékát, majd az elszánt arckifejezést, amikor félig ülő helyzetbe tornászta magát, hogy lásson is valamit abból, ami történik. Lou most furcsán csendben volt, az egész szobát csupán a ziháló légvételeik hangja töltötte be. Harry várt, de érezte, hogy a fiú teste nem tanúsít túl  nagy ellenállást, ezért folytatta, amit elkezdett. Amikor végre mind a tíz centi Lou-ba került, Harry újra lehajolt, hogy csókolni tudja a párját.
– Nagyon jól csinálod… – mondta Harry két csók között. – Milyen?
– Nem is tudom… – grimaszolt egy aprót Louis. – Mikor szeded ki?
Harry halkan felnevetett, és az orrával lágyan végigsimogatta Lou nyakhajlatát. A csípőjét a fiúéhoz nyomta, és ahogy elkezdett felette mozogni, mintha már benne lenne, Louis újra felnyögött.
– Ha kiszedem, akkor valami nagyobbat fogok odadugni, ugye tudod? – kérdezte, mielőtt az ajkai közé fogta volna Lou egyik mellbimbóját. – Szoríts rá! – emelkedett fel, majd összefogta a szerszámaikat.
– Mi? – kérdezte Louis összezavarodva, de amikor Harry fel-le csúsztatta a kezét a két kőkemény péniszen, az egész magától megtörtént. – Ahh – Louis hangja meglepetésről, ugyanakkor valami izgalmas és kellemes tapasztalásról árulkodott.
– Folytasd ezt, amíg kóstolgatlak! – kérte Harry egy olyan mosoly kíséretében, aminek lehetetlen ellenállni. Lecsúszott a fiú testén, és azonnal a szájába vette. Csak Louis farkának a hegyét nyalogatta és szopogatta, de ez bőven elég volt ahhoz, hogy az „áldozat” megfeszüljön és ellazuljon minden egyes nyalintást követően. Harry imádta ezt csinálni. Boldog volt, hogy ő irányíthat, és a rabjává vált annak a látványnak, ahogy Louis szinte szétolvad az ágyon. A péniszéből csordogáló előnedv íze, kontrollálatlan lihegése, kipirult bőre és duzzadt ajkainak látványa Harryre is kifejtették a hatásukat. Lou nyögéseire ő is nyögésekkel válaszolt, és rajta is végigfutott a remegés, amikor erősebben megszívta a fiú makkját. Benne akart lenni. Átkozottul akarta már!
Nem engedte ki Louis-t az ajkai közül, amikor óvatosan kihúzta a kis műanyag játékszert, és lassan az egyik ujjával együtt próbálta visszadugni.
– Istenem! – kiáltott fel Lou, és a feje hátracsuklott.
– Istenem, hagyd abba, vagy istenem, csináld még? – kérdezte Harry, és most csak a nyelvével cirógatta Louis egész hosszát.
– Istenem, dugj már meg! – felelte Louis gondolkozás nélkül, teljesen berekedve. Harry felnevetett, és úgy döntött, nem kéreti magát tovább.
Másodpercek alatt kibontotta, magára görgette, és plusz síkosítóval kente be az óvszert, aztán visszatérdelt Louis combjai közé. A formás lábakat egy kicsit feljebb nyomta, és a kezével beigazította magát Lou ánuszához.
– Nézz rám! – kérte az alatta fekvő fiútól, és miközben elvesztek egymás pillantásában, Harry lassan egyre mélyebbre csúszott. Louis észveszejtően szűk volt, és annyira forró, hogy minden képzeletét túlszárnyalta.
– Harry! – sóhajtotta Lou. Eddig bírta anélkül, hogy lecsukta volna a szemeit. Miközben azzal volt elfoglalva, hogy figyeljen az érzésre, ahogy a szerelme először a magáévá teszi - érezze az illatokat, Harry bőrének és a vágyuknak természetes aromáját -, az ajkai egyre csak elnyíltak. Harry nézte őt, és örült, amiért mindkettőjüknek sikerült teljesen megélnie a pillanatot. Úgy tűnt, hogy a gyönyörűségének egyáltalán nincsenek fájdalmai, a szégyenlősségét már régen levetkőzte, és azon van, hogy még jobban kiélvezzen minden pillanatot.
– Itt vagyok – felelte Harry szerelmesen, és összefűzte az ujjaikat, hogy aztán Louis feje mellé szoríthassa a kezeiket. Beletemetkezett a fiú nyakába, és lágyan ringatózott a testében. Lou pénisze a hasuk közé szorult, és nem volt szabad kezük, hogy foglalkozzanak vele, de úgy tűnt, ez a fiúnak tökéletesen megfelel. Az izgató súrlódás hatására az előnedv már alaposan összekente őket, és ettől csak még izgalmasabb lett az egész.
– Szeretlek – nyöszörögte Lou, és ő is belemozdult a lökésekbe.
– Én is téged – suttogta Harry, mielőtt megcsókolta Louis-t, aki néha megemelte a csípőjét, de egy idő után mást is bevetett.. – Ne... Tündérke! – könyörgött Harry, amikor megérezte a farka körül erősen összehúzódó izmokat. Elengedte Louis kezeit, a sarkaira ült és a fiú derekába markolt, miközben szinte véresre harapta a saját ajkát. – Ez most… túl sok – magyarázta, és néhány mély lélegzettel próbált visszatérni az orgazmus kapujából.
Louis hallgatott rá, de nem maradt nyugton. Most ő volt az, aki rátolta magát Harry farkára, és addig mocorgott, a legizgalmasabb hangokat kiadva, míg a fiú a dereka alá nyúlt, felültette és felhúzta a combjaira.
– Most már ficánkolhatsz, Tündérke! – mondta Harry, de az utolsó szava elfúlt, mert már Louis nyakát kínozta a fogaival. – Légy jófiú, és keresd meg azt, ahogy neked a legjobb!
Louis-nak nem kellett kétszer mondani. Megkapaszkodott Harry izmos vállaiban, és a talpán megtámaszkodva kezdett mozogni. Furcsa volt, de hamar megtalálta az új póz előnyeit. Harry péniszének hegye ott érintette belül, ahol ő szerette volna. Először csupán valami izgató játéknak gondolta – hogy passzívként irányíthat, és keresheti azokat a dolgokat, amik a legjobban bizsergetik az egész testét -, de hamar kiderült, hogy ez lesz a végzete. A gyönyör az elején lassan épült benne, de ahogy ráérzett a dolog ízére, képtelen volt ellenállni a durvább mozdulatoknak. Újra többet akart. És tudta jól, hogy ez addig így lesz, míg darabjaira nem hullik a léte minden apró részlete. Felnyögött, aztán még egyszer, amikor keményen visszanyomta magát Harry farkára.
– Ez az. Annyira jó így – dünnyögte Harry a fülébe biztatóan, mert hamar rájött, hogy Louis megtalálta azt a bizonyos pontot, amiről az elején beszéltek. – Ne hagyd abba!
Harry ujjai csúszkáltak Louis izzadtságtól síkos bőrén, de biztosan tartotta a hátát, és néha fellökte a csípőjét, hogy gyorsabban elmerülhessen a fiúban. Egy idő múlva Lou mozgása darabossá vált, az egyik kezét a farka köré kulcsolta, és hagyta, hogy a párja mozogjon alatta.
Harry azonnal visszafektette Louis-t a hátára, és őrült ütemben kezdte dugni. Pontosan ez volt az, amire abban a pillanatban szükségük volt. Louis felkiáltott, mert úgy érezte, elveszti az irányítást a teste felett, és aztán csak hagyta, hogy az orgazmus teljesen leigázza. Minden izma megfeszült majd ellazult, a tudata valahol egészen távol lebegett, míg a létfunkciói lassan terelődtek vissza a megfelelő mederbe. Először azt érezte, ahogy a kezén és az egész mellkasán végigfolydogál a forró sperma, majd azt, hogy Harry néhány durva behatolás után felnyög, ráomlik, levegő után kapkod, és a nyakához bújva próbál lenyugodni.
Louis magába szívta a fiú hajának illatát, felidézte a zöld szemeket, amelyek vággyal telve pillantottak rá, és szinte beszippantották, amikor végre belé hatolt. Harry még mindig benne volt, egyiküknek sem volt elég ereje ahhoz, hogy megmozduljanak. Kezét az izmos hátra simította, és végre tiszta fejjel próbálta feldolgozni azt, ami az imént történt. Az elején tartott tőle, hogy fájni fog, meg attól is, hogy képtelen lesz átengedni magát Harrynek. Félt, hogy csalódást fog okozni, mert utálni fogja az egészet. Ehhez képest tökéletesen kielégülve feküdt a fiú alatt, és ahogy próbálta megfejteni, a feneke vajon mennyire szenvedte meg az elmúlt félórát, a gondolatai már akörül forogtak, hogy abszolút nem érdekli semmi. Csak a csend, ami körbeveszi őket, miközben még mindig összeolvadva fekszenek, Harry halk lélegzetvételei, ahogy a kifújt levegő cirógatja a nyakát, az illata, a testéből áradó meleg, az arcát csiklandozó tincsek, a keze, ami most utat talált az oldalához, és puhán simogatja. Harry, Harry és Harry.
– Köszönöm! – suttogta, amikor összeszedte magát annyira, hogy beszélni tudjon. Harry felemelte a fejét, egy pillanatra elveszett a kék szemekben, és csak utána válaszolt:
– Ezt nekem kéne mondanom – jelentette ki. – Még sosem éltem át ilyesmit… Ahogy odaadtad magad… mintha az életedet is gondolkozás nélkül rámbíznád – magyarázta őszinte csodálattal az arcán.
– Mert így van – mosolygott Louis. – Nem adtam többet, mint amennyit én is kaptam tőled. Akárhogy is, ez az egész megerősített abban, hogy szeretlek, és képtelen lennék nélküled élni – simított ki néhány tincset Harry arcából. – Mással nem ment volna. És nem is akarom rajtad kívül senkivel.
– Ezt jó hallani – súgta Harry akadozó hanggal, mert az érzés, ami a lelkébe költözött, nem nagyon hagyta beszélni. Összeszorult a torka, mert még sosem volt ennyire boldog. – Azt hiszem, ezt az estét sosem fogom elfelejteni.
– Persze, hogy nem – kuncogott Louis. – Hiszen többször is meg fogjuk ismételni, hogy mindig emlékezz!
– Imádlak – mosolygott Harry is, és finoman megnyalta Louis ajkait, nehogy az ízét egy pillanatra is elfeledje.

16 megjegyzés:

Névtelen írta...

Szia HDawn!

Ahhhwww teljesen kesz vagyok ��������
Imadom, imadom, imadom!!! ❤️������
Megerte varni erre a bizonyos reszre ��
Annyira jol irtad meg, imadom!!! ❤️

Hogy a viharba ne erdekelne a forditasod? ������ foleg h en azt a tortenetet en mar olvastam csak ugye nem volt folytatas :( Ahw imadlak ha azt is folytatod!!! Eddig is imadtakak, ez utan csak meg jobban foglak, bar nem tudom h ez lehetseges e :D

Csak egy baj van :( h fogom kibirni a heti frisseket? :'( jobban mondva ugye 2 heti :( de persze megertem, minosegi munkahoz kell az ido, a tied pedig nagyon is az!!!

Kerlek minel elobb hozdd barmelyikrol a friss fejit!!! ❤️

D.

HDawn írta...

Szia D!
Van egy jó hírem: hetente jön rész mindkettő sztoriból, tehát heti KÉT friss bejegyzés lesz! Jobban hangzik? :)
Örülök, hogy tetszett a rész, sokat szenvedtem vele, hogy minél jobb legyen :) Puszi!

Andi Szabóné írta...

Szia Drága! Á ez a rész valami fenomenális lett! Őrülten tetszett! Nem vagyok egy határozott és következetes ember. Nehezen tudok meghozni bizonyos döntéseket, de azt el tudom dönteni, hogy mi tetszik és mi az ami jó. Ahogy haladok az olvasásodban egyre jobb és jobb részeket kapok. Én pedig mindig új kedvenc részt avatok.
De most ezt itt befejezem.
Eldöntöttem, hogy a részeid helyett... Te leszel az új kedvencem!
Mit szólsz? Innentől fogva bármit írhatsz! Jöhet akár a telefonkönyv is a H és az L betűnél.
Befejeztem... Imádat... Puszi!

Andi Szabóné írta...

Ja és persze, hogy fordítsd! Jó lesz, bízom benned! Jó kis sztori. 😉😉 Csapasd 😍😍😍😍

LGy írta...

Ezt az estét én sem fogom elfelejteni... :)
Kicsit gondban voltam, mert a munkahelyemen olvastam... :) Nem tudtak rájönni, hogy mi ez a mosoly a képemen... :)
Kösz az élményt :)

HDawn írta...

Drága Andi!
Nagy mosollyal az arcomon olvastam a hozzászólásod :) Ez pont egy olyan komment, amit nagyon jó lesz visszaolvasni, ha elkeseredek, csökken a lelkesedésem, vagy bármi ilyesmi :) Hatalmas erőt ad! Köszönöm neked.
A fordítást pedig csapatom, mert tényleg egy nagyszerű sztoriról van szó ;) Sok-sok puszi!

Kedves LGy!
Lehet, hogy az én hibám, talán jeleznem kellett volna, hogy ne társaságban olvassátok :D De ha élmény volt, akkor mindenképpen megérte ;) Köszi, hogy írtál. Puszi!

Névtelen írta...

Szia!

Huuu, lehet h elsoklottam afelett h heti ket resz lesz??? :O vagy ez uj info???
Mind1 is, a lenyeg h IMADOOOOOM!!! Mar is jobban hangzik! :) IMADLAAAK, es koszonom h irsz nekunk! :)

D.

HDawn írta...

Kedves D! Igen, tegnap még kiegészítettem a kiírást, hogy egyértelmű legyen :) Én is nagyon-nagyon köszönöm, hogy itt vagy velem, és kommentelsz :)

BezTina írta...

Szia HDawn!
Mesés volt!
És természetesen szîvesen olvasnám a fordítást is! Heti két rész...szent rezgő kocsonya, mi lesz itt ;) öröm a köbön
Köszönöm szépen, hogy ezt a részt is olvashattam!

Petruska írta...

Nagyon jó rész volt! Olyan gyönyörűen,meghatóan és érzékien írtad le az egészet! Imádtam! Köszönöm! <3 Fantasztikus <3

Zsuzsanna Andrea írta...

Na jó még szerencse,hogy szabin vagyok és nem a buszon olvastam! Néha furcsán vettem a levegőt:))) Na de a lényeg perverzen imádni valóan édesek! Teljesen kész vagyok tőlük,amiket leírtál,esküszöm most beszélni is alig tudok!
Két szó ami mindent elmond most! Irigylem őket!:)

Carmen írta...

Már elolvastam, mikor feltetted, de most gondoltam kommentelni is ideje már, szóval elolvastam még egyszer. Mert miért ne. Lehet harmadszor is el fogom :D Imádlak, csajszi!
A "Mikor szeded ki?"-nél hangosan felröhögtem. Harry pedig milyen szépen lecsapta a magas labdát :D
Kicsit meglepett Lou, hogy milyen nyílt, és őszinte lett hirtelen, mintha pár felest lehúzott volna, úgy levetkőzte a gátlásait. De tökéletes volt, imádtam!
Puszi!

HDawn írta...

Kedves BezTina!
Bizony, heti két rész lesz, a fordításból még előfordulhat több is (mármint lehet hogy két fordítás-egy saját lesz egy héten) mert ott vannak rövidebb, hosszabb fejezetek. Köszi, hogy írtál. Puszi :)

Szia Petruska!
Örülök, hogy tetszett, és köszönöm a kedves szavakat. Sok puszi! :)

Kedves Szuzi!
Volt, aki a munkahelyén olvasta, te most sikeresen kimaradtál ebből az élményből ezek szerint :D Ha még mindig szabin vagy, kellemes pihenést kívánok. Puszi!

HDawn írta...

Drága Carmen!
Bizony, hiányoltam is a kommented :D Amúgy nem tudhatjuk, Lou nem-e füvezett egyet, amíg odakint járt :D Én is imádlak, tudod, és várom a negyedik részt a blogodba, az ötödiket meg a mail fiókomba :P Puszi :)

Dreamy Girl írta...



Hello Drága Írónőm! 💜
Már rég elolvastam, de csak most volt időm végre nyugiban leülni és komizni😕
OOOOOOOMMMMMMGGGGG! SZENT ISTENKÉM HÁT ÉN ASSZEM KIHALTAM!!! ÚRISTEEEEN! VÉGEM! EZ VALAMI ESZMÉLETLEN FANTASZTIKUSAN CSODÁLATOSAN KIHALÓS RÉSZ LETT!! DNKXJDKXLSKNXKDNXJDKK
Annyira vártam, te jó ég!! És tudtam, hogy a te írásoddal halálos lesz! Nem tévedtem! Gyönyörűen leírtad Louis első alkalmát, oh istenkém, annyira izgató volt az egész, és Harry olyan aranyos volt ahogy vigyázott rá, figyelte minden mozdulatát! Ahh, hagyjál meghalni, nekem ez soooooooook! 😭😭

"Muszáj, hogy megkapjalak!" nekünk is muszáj, hogy megkapd!!! Erre várunk már az eleje óta!!! 😜😛😭.

"– Használhatjuk? – kérdezte felvont szemöldökkel, kacéran mosolyogva." Használhatjuk???? Oh szent egek!!! Neeeee! Tuti ki akarsz nyírni!! Mert mindig arra utazol, látom ám!!! 😁

"– Nem biztos, hogy kibírom, amíg bejutok – vallotta be a félelmét.
– Dehogynem – lihegte Louis, és egy pillanatra lenézett Harry kezére a heréi alatt. – Ha eddig kibírtad, ezután is menni fog.
Harry kihallotta a játékosságot a fiú hangjából, ahogy azt is, hogy Louis egy picit szívja a vérét.
– Én vagyok az önuralom királya, ugye tudod? Ha nem lennék ennyire türelmes, ma este már sokadszorra tüntetném el benned magam – válaszolta magabiztosan. " imádoooom őket, kis mukiiik *-* ahh, az utolsó mondata... Remélem lesz ilyen is 😉😛 élvezném 😝
"– Ha kiszedem, akkor valami nagyobbat fogok odadugni, ugye tudod? – kérdezte, mielőtt az ajkai közé fogta volna Lou egyik mellbimbóját. " Imádom 😀 ah neeeeee! Hagyjál pls!! Azt akarja Louis is!! Nagyobbat!! Váááá!! Kivagyooook!!!!

"– Istenem! – kiáltott fel Lou, és a feje hátracsuklott.
– Istenem, hagyd abba, vagy istenem, csináld még? – kérdezte Harry, és most csak a nyelvével cirógatta Louis egész hosszát.
– Istenem, dugj már meg! – felelte Louis gondolkozás nélkül, teljesen berekedve. Harry felnevetett, és úgy döntött, nem kéreti magát tovább." erre vártam már mióta!! Erre a 3 szóra, és most megkaptam!! És miért halok ki ettől?? Kikészítenek 😭😭

"– Köszönöm! – suttogta, amikor összeszedte magát annyira, hogy beszélni tudjon. Harry felemelte a fejét, egy pillanatra elveszett a kék szemekben, és csak utána válaszolt:
– Ezt nekem kéne mondanom – jelentette ki. – Még sosem éltem át ilyesmit… Ahogy odaadtad magad… mintha az életedet is gondolkozás nélkül rámbíznád – magyarázta őszinte csodálattal az arcán.
– Mert így van – mosolygott Louis. – Nem adtam többet, mint amennyit én is kaptam tőled. Akárhogy is, ez az egész megerősített abban, hogy szeretlek, és képtelen lennék nélküled élni – simított ki néhány tincset Harry arcából. – Mással nem ment volna. És nem is akarom rajtad kívül senkivel." aww, kis cukik, hát megeszem őket 😍😍 olvadozok itten, már lassan egy hatalmas tócs lesz belőlem! kis szerelmeseim 😍💜

"– Azt hiszem, ezt az estét sosem fogom elfelejteni.
– Persze, hogy nem – kuncogott Louis. – Hiszen többször is meg fogjuk ismételni, hogy mindig emlékezz!
– Imádlak – mosolygott Harry is, és finoman megnyalta Louis ajkait, nehogy az ízét egy pillanatra is elfeledje." Ezt is szerettem volna hallani, és megkaptam! Köszönöööm!! Alig várom, hogy mi is olvassuk!! 😀😍😜 DnkdnxkxkkxxkkxkxkxkoxkxisjHjJc

Imádtaaam! Eszméletlen lett, mint mindig! Tökéletes első alkalom! Köszönöm, hogy ilyen csodákkal jelentkezel nekem/nekünk! 💜💜
Imádlak, pusziii 💜

HDawn írta...

Drága Dreamy!
Azt kell mondjam, hogy én is nagyon szerettem ezt a részt írni, ráadásul már tényleg ideje volt, hogy megtörténjen :D Örülök, hogy élvezted minden sorát, mert én is imádtam a kommentedet olvasni :D <3 Nem akarlak kinyírni (ki kommentelne nekem ilyen jókat??!), de azt nem bánom, ha néha elalélsz olvasás közben ;)
Sok puszi :)