2017. július 26., szerda

Játsszuk el, hogy tetszel! - 18. Tulipán kisasszony

Sziasztok! Itt is vagyok a JEHT folytatásával :) Szerettem ezt a részt írni, de ugyanakkor egy kicsit szomorú is vagyok, hiszen ezután már csak az epilógus van hátra. De utána - szokásomhoz híven -,érkezik a legújabb Larrys sztorim :) The unforgiving, azaz A könyörtelen lesz a címe. Hamarosan hozom a hozzá készített videómat is, amiből több minden kiderül majd a történetről ;)
Addig is jó olvasást kívánok ehhez, és imádlak titeket, amiért eddig kitartottatok mellettem <3
(Az Escort folytatását megpróbálom péntekre hozni :))
********************************************

– Hm, ezt minden reggel el tudnám képzelni – nyögött fel Louis, amikor megízlelte az almás-fahéjas palacsintát. Csukott szemekkel, átszellemült arccal rágta a falatot. Amikor újra Harryre nézett, érezte, hogy nyakig elpirul az átható pillantás alatt.
– A ma reggelt én is szívesen megismételném minden egyes nap – mondta Harry jelentőségteljesen, és még a szemöldökét is megemelgette, hogy Lou pontosan tudja, mire gondol.
A napjuk nagyszerűen indult, kezdve azzal, ahogy Louis keltegetni próbálta Harryt. Először csak a nyakát és mellkasát csókolgatta finom puszikkal, de aztán lejjebb haladt, és egy hosszabb időre eltűnt a takaró alatt. Harry már nem tudta azt játszani, hogy alszik, amikor Louis a forró ajkai közé csúsztatta a farka hegyét. Ráadásul a fiú kitervelt ellene valamit, amiért így utólag visszagondolva Harry csak isteníteni tudta. Amikor Lou kiengedte a szájából, csak frusztráltan nyöszörgött, mert a dolgok tökéletesen haladtak, az orgazmus szépen, fokozatosan épült benne. Aztán hirtelen semmi, a forró közeget hideg levegő váltotta fel, és a fiú még el is húzódott tőle. Harry meggyötörten nyitotta ki a szemét, hogy kiderítse, mi történt, amikor összevillant a tekintetük Louis-val és hamarosan síkos ujjak furakodtak belé, óvatosan, lágyan masszírozva először csak kívülről, de nemsokára belülről is. Harry elnyílt ajkakkal figyelte ahogy Louis koncentrál, és aztán szépen lassan összerakta magában, mire készül a fiú. Egy kicsit tovább tartott elködösült aggyal, de végül sikerrel járt, és aztán beletörődően ejtette vissza a fejét a párnára. Tudta, hogy előbb vagy utóbb hatalmasat fog élvezni anélkül, hogy Louis hozzáérne a farkához.
Amikor kiléptek a szoba ajtaján, kiakasztották a „Takarítást kérek” táblát, mert a lepedő eléggé megsínylette a reggeli akciójukat.
Nem kellett sokáig mászkálniuk éhesen a városban, mert negyedórányira a szállodától találtak egy reggeliző-palacsintázót, ami túl jól hangzott ahhoz, hogy akár egyetlen további lépést megtegyenek korgó hassal. Harry tojásrántottát kért, míg Louis elégedetten majszolta a hatalmas palacsintát, amit kihoztak neki. A hely kellemes volt, amolyan tipikus turistáknak való étterem, és még a kávéjuk is mindkettejüknek ízlett. Mielőtt továbbindultak, Louis felhívta Emmát, és Ashlee felől érdeklődött. A következő pillanatban pedig már Honey-val beszélt. Harry jól hallotta, ahogy Louis hangja ellágyult, ahogy arról érdeklődött, a kislány melyik babájával játszott a hosszú autóút alatt. Ráadásul úgy látszott, tényleg érdekli a válasz, és ezért Harry fel tudta volna falni a fiút még ott, az asztalnál, annak ellenére, hogy jóllakott a finom reggelivel. Hogyan gondolhatta egy pillanatra is, hogy Louis-t nem érdekli a kicsi sorsa? Sokkal ésszerűbben és praktikusabban állt hozzá az egész gyerekneveléshez. Azt akarta, hogy Honey mindent megkapjon, ugyanakkor egymásra is legyen idejük. És milyen jól is jött ez a két, egymással töltött nap Amszterdamban. Amikor Harry lefoglalta a szállást és megvette a repjegyet, mintha egy belső hangot követett volna, de mostanra rájött, hogy ez volt élete legjobb döntése a legmegfelelőbb időpontban. Szükségük volt egy kis kikapcsolódásra kettesben, hogy megerősítsék a kapcsolatukat. A reggeli ébresztő nagyszerű volt, de semmi sem ért fel azzal a tökéletességgel, ahogy előző este Louis teljesen elfeledkezve a félelmeiről, odaadta magát neki.
Louis újra Emmával beszélt, legalábbis ezt vette ki a szavaiból.
– Ó, azóta már tökéletesen van – mondta Louis a telefonba, és váltott egy sokatmondó pillantást Harryvel.
Harry csak nézte a mosolygó fiút, ahogy az ajkai elvékonyodtak, és a zavart pillantást, amikor ránézett, és észrevette, hogy már megint bámulja. Lesütötte gyönyörű szemét, a pillái árnyékot vetettek az arcára, és az ujjaival a terítőt babrálta.
– Miért bámulsz? – kérdezte Lou halkan, amikor kinyomta a hívást.
– Mert gyönyörű vagy? – kérdezett vissza Harry mosolyogva. – Sőt, ez nem is kérdés.
– Élvezed, hogy zavarba hozhatsz? – fakadt ki Louis, de már ő is vigyorgott, miközben enyhe pír jelent meg az arcán, aznap reggel más másodszorra.
– Igen, mint mindig. Valljuk be, nincs nehéz dolgom – felelte Harry, miközben leintett egy pincért, hogy elkérje a számlát. – Menjünk, el akarlak vinni hajókázni – mondta a fiúnak, és mielőtt kiléptek volna az étteremből, ellentmondást nem tűrően fűzte össze az ujjaikat. Louis egy kétségbeesett pillantást vetett a kezeikre, mintha éppen valami bűnös dolgot csinálnának, de aztán vett egy mély levegőt, és végül ő tárta ki az ajtót.

Amszterdam gyönyörű volt ősszel is, de Harry azért sajnálkozott amiatt, hogy nem akkor vannak ott, amikor a tulipánok virágoznak, és egész mezőket borítanak be különböző színű virágaikkal. Kissé szeles, de egyébként jó idő volt. A nappali fények visszatükröződtek a víz felszínéről, de még az sem volt annyira magával ragadó, mint Louis, ahogy napszemüvegben fordította az arcát a melengető sugarak felé. A fejét Harry vállának támasztotta, miközben egy kisebb hajón ringatóztak, amely városnézésre vitte őket.
– Hiányzik Honey – mondta halkan, amikor Harry már azt hitte, elaludt. – A nevetése, a dinnyeillata és a nyálas puszijai – kuncogott Louis édesen. – Annyi mindenben hasonlít rád, de rengeteg van benne Ashlee-ből is. Az elején féltem, hogy zavarni fog… Tudod, az, hogy biológiailag semmi közöm hozzá. De később rájöttem, hogy amíg arra a két emberre emlékeztet, akik a legfontosabbak nekem, addig én leszek a világ legboldogabb embere, ha a közelemben tudhatom. Harry… haragszol még Ash-re?
Harry nehezen tért vissza a révületből, mert teljesen elvarázsolták a szeretetteljes szavak, ahogy a párja a kislányáról, pontosabban a kislányukról beszélt. Mosolyogva meredt maga elé, és úgy gondolta, most minden tökéletes. Már csak Honey hiányzik, de hamarosan viszontlátják. Azonban Louis kérdése visszarángatta a földre, és kevésbé gondtalan töprengésre késztette.
– Nem – jelentette ki egy kis gondolkozás után. Közelebb húzta magához Louis-t, mert ahogy feltámadt a szél, a fiú reszketni kezdett. – Akkor haragudnék rá, ha valami baja esett volna a műtőasztalon. És hogyan is lennék rá dühös? Ha ő nem lenne… ha nem lenne ennyire… idióta, akkor Honey sem született volna meg. Piszkosul bele voltam esve, amikor lefeküdtünk egymással – vallotta be Harry egy hatalmas sóhaj kíséretében. – Azóta is szeretem, de már nem tudnék mást elképzelni rajtad kívül az ágyamban… – tette hozzá kéjesen vigyorogva, majd egy puha puszit nyomott Louis fejére. – És az életemben sem… persze Honey-t kivéve.
– Ashlee félt, hogy valami baja lesz. Össze akart minket hozni – dünnyögte Lou.
– Igaz, és sikerrel járt. Ha nem lenne ennyire bolond, akkor se te, se Honey nem lenne most nekem. Elképzelésem sincs, mihez kezdenék nélkületek – vallotta be Harry már az elképzeléstől is szörnyülködve, miközben az egyik karjával befurakodott Louis dzsekije alá, hogy az oldalát simogathassa. A fiú néhány percig élvezte a hajó lágy ringatózását és Harry meleg ujjait, mielőtt újra megszólalt volna:
– Honey gyönyörű nővé érik majd, erre fogadni mernék. Az évek gyorsan el fognak rohanni, és egyszer csak azt vesszük majd észre, hogy bulikba jár és fiúja lesz…
– Jézusom! Ne szaladjunk ennyire előre – nevetett Harry, és szórakozottan kisöpört néhány tincset Louis homlokából. – Egyelőre még igyekszem azzal a feladattal megbirkózni, hogy meggyőzzem, fogat mosni hasznos dolog.
– Ezt akarom csinálni – jelentette ki Louis.
– Tessék?
– Fel akarom őt veled nevelni… Vagy veletek. Látni akarom, ahogy kinövi a ruháit, és vele akarok lenni, amikor elmegy a drogériába szempillaspirált venni. Enni akarok abból a sütiből, amit ő készít el. Meg akarom vigasztalni, miután egy kicsit már lecsesztem amiatt, hogy szar jegyet hozott a suliból. És ezeket az emlékeket veled is meg akarom osztani – nézett fel Lou komolyan a párjára.
– Szeretlek, Tündérke – suttogta szerelmesen Harry.

Az éjszaka egy nyüzsgő városban mindig tartogat izgalmakat. Már alaposan besötétedett, mire a két fiú megvacsorázott egy hamburgerezőben, és úgy döntöttek, egy kicsit belemerülnek az éjszakai életbe. Amszterdamban pedig a Vöröslámpás negyed környékén vannak a legjobb helyek és bulik. Hamarosan a hatalmas turistaáradat közepén találták magukat, amely szinte végigsodorta őket a szűk utcákon. Harry erősen szorította Lou kezét, nehogy egy pillanatra is elszakadjanak egymástól, és igyekezett kitérni az ittasan randalírozó fiatalok csoportja elől. Ez volt az a hely, ahol mindenki megfordult, ha egyszer már a városban járt, és itt az emberek már el se csodálkoztak azon, ha tündérnek öltözött vőlegényjelölttel találkoztak egy hatalmas legénybúcsú közepén. Louis mosolyogva figyelte a jelenetet, ahogy a fiatal férfi sárga tüllszoknyában, egy papírpillangóban végződő pálcával andalgott hullarészegen a vihorászó haverjai társaságában.
– Imádom ezt a helyet – kiabálta Louis Harry fülébe, amikor megálltak egy bár előtt, hogy vegyenek valamit inni. A zene hangosan dübörgött, a fények szemkápráztatóan hasítottak az éjszakába, és a levegőt megtöltötte a az elfüstölt marihuána semmivel össze nem téveszthető illata.
– Úgy érzem, ha sokáig maradunk itt, mi is beszívunk – nevetett Harry, és elvette a két koktélt a pultostól.
– Nem zavar. Egy kicsit lazulni akarok, mielőtt visszacsöppenünk a jól megszokott életünkbe – felelte Louis, majd a szájához emelete a szívószálat, és belekóstolt a Mojitojába.
– Ez a beszéd, Tündérke! – mondta Harry egy hatalmas mosollyal, és megsimogatta a fiú kezét, amelyik a bárpulton hevert. – Mi legyen, ha megittuk? Vehetünk füves sütit, kalandozhatunk a szexshopban, hogy nekem is találjunk valamit? Esetleg megnézzük a lányokat?
Lou elmosolyodott, miközben a pohara felett figyelte Harryt. Annyira átkozottul szexi volt a félig kigombolt ingében, a napszemüveggel a feje tetején, hogy kedve támadt volna ott, helyben felfalni.
– A kurvázást talán kihagynám, de azt leszámítva mindent szeretnék, amit itt lehet – válaszolta Louis, aztán letette a poharát a pultra, és egy pillanat alatt megszüntette a távolságot kettejük között. Harrynek alig maradt ideje oldalra tartani a poharát, mert nem számított rá, hogy Louis azonnal le fog csapni az ajkaira. Ahogy megérezte a mojito ízt a fiú nyelvén, úgy nyögött fel, mintha nem lenne körülöttük egy rakás ember. Louis az egyik kezével még a kulcscsontján is végigsimított, mielőtt hátralépett.
– Éljen a szerelem! – Mindketten a női hang irányába fordultak, és elmosolyodtak, amikor meglátták a szőke lányt a barátnőjével. – Édesek vagytok – tette hozzá, és a poharát összekoccintotta a Harryével, miközben elsétáltak mellettük.
– Köszönjük – felelte Harry fülig érő szájjal, és Louis is kedvesen rájuk mosolygott. – Mondtam már, hogy imádom ezt a várost? És téged meg végképp, Tündérke – jelentette ki Harry komolyan, és most már jobban felkészült. Ez alkalommal ő is lerakta az italát, mielőtt úgy csókolta Lou-t, mintha az élete múlna rajta.

Másnap délután már vissza is repültek a városba, ahol Ashlee-t műtötték. A szálloda ugyanaz volt, közel a kórházhoz, és ez alkalommal már Emma is ott foglalt szállást a kicsivel. Honey izgatottan várta őket már a szálloda halljában, és szinte kitépte a kezét Emmáéból, amikor meglátta a két fiút belépni a forgóajtón. Nem igazán tudta eldönteni, melyiküket ölelje először, de Harry megkönnyítette a döntést, amikor elengedte a bőröndjét, leguggolt, és széttárta a karjait. Honey úgy vetődött az ölelésbe, hogy majdnem felborította.
– Emma azt mondta, hogy holnap már együtt megyünk Ashlee-hez – mondta a kislány, miközben Harry felállt, és felemelte őt is. – Meg azt is, hogy hoztatok nekem ajándékot.
– Ez így is van, hercegnő – felelte Louis, és átvette Harrytől a kislányt. – A madarak azt csicseregték, hogy elég jól viselkedtél ahhoz, hogy megkapd őket. Jól tudom?
– A madarak okosak – jelentette ki Honey, mire mindhárman elnevették magukat. Louis megpuszilta a fejét, és magába szívta a kellemes illatot. – Veletek aludhatok?
– Naná – mondta Harry. Elindultak a liftekhez, mert tényleg nagyon örültek a viszontlátásnak, de közben végtelenül fáradtak is voltak. Jó éjszakát kívántak Emmának, és bementek a szobájukba. Amíg felváltva lezuhanyoztak, Honey az ágyon ugrált, és az ajándékát követelte. Tudták, hogy a nagy izgalom után nehéz lesz elaltatni, de az egyik ajándék talán segíthet benne. Harry kivette a bőröndjéből a nagy rongybabát, a háta mögé rejtette, és leült az ágyra.
– Bemutatom neked Tulipán kisasszonyt – húzta elő a vörös cérnahajú babát Harry.
Honey zöld szemei óriásira nyíltak, és máris nyújtotta érte kis kezeit. Megtapogatta a játék testét, befonta a haját, betakargatta a takaróval, és utána Harryhez bújt, hogy együtt csodálják ahogy Tulipán kisasszony alszik. Jó érzés volt újra a kicsit ölelni. Ez volt az első alkalom, hogy hosszabb időt töltöttek távol egymástól, de máris elképzelhetetlenül hiányolták a kicsit.
– Tulipán kisasszony is hozott neked ajándékot – mondta Louis, és ő is leült az ágyra. – De ma már nem kellene felkelteni, hadd aludjon.
Honey bólogatott, és teljesen nekidőlt Harry oldalának, miközben ő a karját simogatta. Louis látta, hogy egyre több ideig van csukva a szeme, mint nyitva, ezért lassan felemelte a takarót, és szavak nélkül jelzett Harrynek, hogy bújjanak be alá. Öt perc múlva Honey már édesen aludt úgy, hogy a babát magához ölelte. A két fiú egymás tekintetében elveszve feküdt a kislány két oldalán. Akármilyen fáradtak is voltak, ez a pillanat túl szép volt ahhoz, hogy ne akarjanak elaludni azonnal.

Harry másnap délelőtt egyedül ment be a kórházba, hogy egy kicsit beszélgethessen Ashlee-vel. A 425-ös kórtermet kereste, és amikor végre előtte állt, kinyújtotta a kezét, de hirtelen megtorpant. Izgult a beszélgetés miatt, hiába tagadta volna. Amióta összeveszett Ash-el, csupán telefonon beszéltek, de ott valahogy minden könnyebbnek tűnt, mint leülni valakivel személyesen, aki már évek óta az életed része, és mégsem ismered eléggé ahhoz, hogy rájöjj, átvert. Harry egy hatalmas sóhaj után kopogott be, és amikor meghallotta az ismerős hangot odabentről, lassan kinyitotta az ajtót. Ash az ágyon ücsörgött, valami könyvet olvasott, és a fején még mindig ott virított a hófehér kötés. Harry nem tudta, mire számítson, de úgy tűnt, a lány már egészen jól van. Nem álltak ki belőle csövek, és már az infúzió sem volt bekötve neki, csupán a könyökhajlatában hagyták meg a branült. Ash már a saját pizsamáját viselte, és egy kicsit sápadt volt, de azonnal felderült az arca, amikor meglátta a fiút.
– Hazza! – nevetett, és a karjait nyújtotta Harry felé. Ő pedig kérdezés nélkül ölelte magához a lányt, mert olyan természetesnek tűnt, akármi is történt.
– Sassy. Szép vagy – mondta neki Harry őszintén, mikor kibontakozott az ölelésből.
– Csak viccelsz, ugye? – húzta fel a szemöldökét a lány.
– Dehogy! Attól féltem, hogy rosszul fogsz kinézni, de gyönyörű vagy, mint mindig – felelte Harry, miközben leült a lány mellé az ágyra, aki azonnal közelebb húzódott hozzá, és elégedetten sóhajtott, amikor a fiú végre átkarolta.
– Beszélnünk kell! – suttogta Ash, amikor már percek óta meg sem moccantak, csupán élvezték egymás közelségét. – Honey-ról.
– Rendben – egyezett bele Harry egy kissé feszülten. – Csak azt akarom mondani, hogy szeretném, ha velünk maradna. Képtelen lennék megválni tőle, ahhoz túlságosan szeretem. Belepusztulnék – magyarázta a fiú komolyan, és akkora érzelmekkel, hogy a végén elcsuklott a hangja.
– Tudom, és eszembe se jutna elvenni tőletek – felelte Ashlee bólogatva. – Inkább arról van szó, hogy ti beleegyeztek-e abba, hogy néha lássam? Elmennék hozzátok, egy kis időt töltenék vele, meg ilyenek. Szeretnék én is az élete része lenni.
– Örülnék, ha sokszor meglátogatnál minket – helyeselt Harry. – Mind a hárman szeretnénk, és mivel nem lehetek elég hálás Emmának, őt is szívesen látjuk majd bármikor.
– Harry – mondta Ash suttogva, amikor a fiú befejezte. – Kérlek, ne haragudj rám!
Ashlee hangja arról árulkodott, hogy alig tudja visszatartani a könnyeit, miközben a szemei olyan kétségbeesetten fürkészték a fiú arcát, mintha bármelyik pillanatban otthagyhatná. De Harry ezt sosem tette volna meg. A lánynak szüksége volt rá, és valószínűleg ő sem tudna elszakadni tőle.
– Shh, nem haragszom – ölelte magához szorosan Sassyt, mire a lány könnyei utat találtak maguknak.
Harry nem gondolta, hogy ilyen gyorsan lezavarják ezt a beszélgetést. Ahogy azt sem, hogy ennyi érzelem fog felszínre törni Ash-ben. Tagadhatatlan volt, hogy a lány megváltozott, és mintha a jéghegy olvadni kezdett volna. Talán egyszer majd tényleg szerelmes lesz egy helyes férfiba. Talán egyszer még családot alapítani is hajlandó lesz.
Harry ezekkel a gondolatokkal volt elfoglalva, amikor belépett a szállodai szobájukba, és meglátta a kis családját. Honey a babával játszott, amit ők hoztak neki, és elbűvölve nézegette az ajándékot, amit Tulipán kisasszony adott neki. Egy konzerves tulipán volt, ami ki fog nőni, amit felbontják és megöntözik. Honey úgy tekintett rá, mintha valami varázslatról lenne szó, és meg volt róla győződve, hogy a babája egy szép boszorkány.
Louis kíváncsian figyelte Harryt, próbálta a párja arcáról leolvasni, hogy sült el a beszélgetés. Harry szavak nélkül kommunikált vele. Rámosolygott, aztán odalépett, hogy egy kis puszit adjon a forró ajkaira. Aztán közelebb húzta magukhoz Honey-t, és az állát a kislány fején nyugtatva vázolta fel a tervét, miszerint itt az ideje, hogy fagyizzanak egyet.

8 megjegyzés:

  1. Sziia!

    Eloszor is, szomoru vagyok h itt a vege ennek a sztoridnak, mert imadtam! Persze, nem lehet a vegletekig huzni, es igy bele gondolva, szerintem mindent kihoztal ebbol a tortenetbol, amit csak lehetett! :) En nagyon szerettem es varom az epiloguasat! ❤️
    Masodszor viszont, mar most varom az uj Larrys sztorit, a cime ugyanis igencsak felkeltette az erdeklodesemet!!! �� Mar most latom magamat elore h ki leszek ehezve a reszekre varva! ��

    Imadtam amugy ezt a reszt, nagyon edesek voltak benne mindannyian! ☺️
    Koszonom h irsz nekunk! ❤️

    Puszi, D.

    VálaszTörlés
  2. Szia Drága,
    Köszönöm ezt a csodás részt! Nagy kár, hogy vége. Dehát ilyen az élet, minden jónak végeszakad egyszer.
    De nem pánikolok jön a következő történeted. Amit ugyan így fogok imádni. Remélem jó hosszúra tervezed. Sok fordulattal, furmannyal és csattanóval a végén. És persze szerelemmel. ❤️❤️❤️
    Sok - sok szerelemmel. 😁😁😁
    Köszönöm, hogy vagy és azt is, hogy ilyen csodásan írsz nekünk. Szegény kiéhezett rajongóidnak.
    Puszi Drága!

    VálaszTörlés
  3. "Éljen a szerelem!" Imádtam! Annyira cukik <3 Hiányozni fognak :(
    De én már tudom, hogy nem sokáig fogunk szomorkodni, mert egy nemkevésbé jó sztorit kapunk cserébe ;)
    Puszik!

    VálaszTörlés
  4. Imádtam,n nagyon jó rész volt!
    "Szeretlek, Tündérke – suttogta szerelmesen Harry."Imádom❤❤❤
    Annyira jó,szép boldog pillanatokat adtál,Imádtam azt a reszt,
    "
    A madarak azt csicseregték, hogy elég jól viselkedtél ahhoz, hogy megkapd őket. Jól tudom?
    – A madarak okosak – jelentette ki Honey, mire mindhárman elnevették magukat"
    Köszönöm!😘😘😘❤❤❤❤

    VálaszTörlés
  5. Drága HDawn!
    Imádtam! Imádtam! Imádtam!
    Hajajj...már csak az epilógus van hátra? Hát...keser-édes hír ez...minden jónak vége szakad egyszer, de ez egyben valami újnak a kezdetét is jelenti és nagyon örülök, hogy új történettel ajándékozol meg bennünket. A címét már is imádom, de egyben fenntartasokkal kezelelem annyi mindent sejtet :)
    Már is kíváncsian várom a videót.


    Imádtam minden
    -Lou és Harry pillamatot
    -Harry és Ash beszélgetését...a helyzet tisztázását...a 'békülést'
    - örülök, hogy Ash jôl van
    - imádtam a Harry, Lou Honney pillanatokat

    Köszönöm szépen hogy ezt a részt is olvashattam!
    További szép napot Kívánok Neked Mára valamint Szép hétvégét Kívánok Neked!
    Puszi

    VálaszTörlés
  6. Kedves D!
    Jól látod, én már tényleg úgy gondolom, hogy innen már csak elrontani tudnám a sztorit. Nem akarom húzni, mint a rétestésztát. Az epilógus jövőhéten érkezik, és utána nemsokkal a hozom az új sztorit. Köszönöm, hogy írtál :) Puszi!

    Szia Andi!
    Sok-sok szerelem és fordulat lesz a következő sztoriban is, ígérem :) Szeretem "etetni" a kiéhezett olvasóimat, csak néhány kommentre van szükségem, és feltöltődöm energiával :D Sok-sok puszi!

    Carmen, drága!
    Sokat segítesz az új sztorival, ugye tudod? :) Ha jó lesz, azt majd neked is köszönhetem. Nekem is hiányozni fog ez a Harry és Louis, de lesz másik ;) Puszi!

    Kedves Petruska!
    köszönöm a dícséretét, és nagyon örülök, hogy szeretted :) Sok puszi, hamarosan jön az epilógus!

    Kedves BezTina!
    Bizony, nem akarom már tovább húzni :) A következő történet merőben más hangvételű lesz, de remélem, azt is legalább ennyire fogod szeretni. Köszönöm, hogy írtál, és sok-sok puszi!

    VálaszTörlés
  7. Sziaa 😊💜
    Juuuj, már nagyon vártam a részt, csak sajnos most sikerült odáig eljutnom, hogy komizzak! Kicsit el vagyok veszve mostanság, de jobb későn, mint soha!
    Ajj, annyira imádooooom! Ez a rész is totálisan kiütött! Olyan cukiiik, olyan boldogok, minden olyan szupiiii! Ash is jól van, Honey egy tündér, Larry nagyon szerelmetes, és persze írtó édesek *-*
    Az ahogy Louis beszélt, hogy fel akarja neveli Harryvel Honey aww, nekem ott lett végem, annyira szeretik egymást édes istenem *-*
    Honey meg a madarok okosak beszólása, imádtam *-*
    Az egész rész tökéletes lett, mint mindig! Csak az a baj, hogy vége lesz 😭 Olvastam volna még sokáig! A szívembe zártam ezt a kis történeted is, és köszönöm, hogy olvashattam! 💜
    Újabb történet?? Juuuuuuuhuuuuuu!! Imádlaaaaak!! Köszönöööm! Juuuj!! Nagyon vároooom! Izgulok!! *-*
    Puszillak 💜

    VálaszTörlés
  8. Drága Dreamy!
    Bizony, jobb későn, mint soha :) Köszönöm, hogy írtál, hiányoltam volna nagyon :) Hamarosan jön az új történetem, és nagyon-nagyon izgulok miatta :) Majd előtte hozok infókat róla. Sok puszi!

    VálaszTörlés