2017. szeptember 13., szerda

Escort - 16. fejezet

Sziasztok! Egy kicsit késve, de meghoztam az Escort új fejezetét :) Szeretem ezeket a Bill/Tom beszélgetéseket :D Nektek hogy tetszik? Ne felejtsetek el kommentelni (beállítottam, hogy végre mindenkinek egyenként tudjak válaszolni :))


– Összezavarodtam – mondta Bill határozottan, amikor Tom kinyitotta az ajtót. Egy papírzacskót nyomott a fiú kezébe, amiben még gőzölögtek a sütemények. – És vettem muffinokat.
– Ú, király – lelkendezett Tom, de miután beengedte, és bezárta mögötte az ajtót még mindig csodálkozva nézett Billre. – Miért jöttél?
– Éppen azt próbálom elmondani – válaszolta a fiú és leült Tom kanapéjának karfájára. A hosszú lábait kinyújtóztatta, és keresztezte őket a bokájánál. – Az este felhívott az egyik barátom, és elmondta, hogy milyen egyességet kötöttél Jarettel a házzal kapcsolatban – folytatta, és összekulcsolta a kezeit az ölében, Tom pedig lehajtotta a fejét. – És én – szerintem érthető okokból – csalódott voltam, amiért az egyik legjobb barátomat rávetted, hogy kerítőt játsszon. Eléggé szemét dolog, mindent figyelembe véve. Arra gondoltam, hogy ha tényleg ennyire velem akartál lenni, akkor oké. Eljövök hozzád, megadom neked azt, amiért fizettél, aztán elfelejtjük egymást.
Tom kétségbeesetten nézte Billt, mert sosem gondolta, hogy ez a kis ártatlan alku így is végződhet.
– Egyáltalán nem így értettem. Én csak… – kezdte, de Bill felemelte a kezét, hogy csendre intse.
– Még nem fejeztem be. Szóval ez volt az, amit elterveztem. Az egyetlen probléma, hogy nem olyan könnyű téged elfelejteni, mint ahogy azt reméltem. Úgy értem… most is itt vagyok veled, tehát bárhogy próbálkoztam, nyilvánvalóan szánalmas kudarcot vallottam minden alkalommal.
– Próbáltál elfelejteni?
– Kétségbeesetten – felelte Bill. – Nem tesz jót az üzletnek, ha folyton rólad ábrándozom. Próbálom a munkámat végezni, aztán hirtelen eszembe jutsz, és ez baromi kellemetlen.
– Rám gondolsz, miközben dolgozol? – kérdezte Tom felvont szemöldökkel.
Bill oldalra nézett, miközben végigsimította a kezét a haján.
– Nem túl gyakran, vagy ilyesmi, de előfordul, hogy eszembe jutsz, és ez nagyon kényelmetlen. Próbáltalak kizárni a fejemből, de nem sikerült – sóhajtotta. – Szóval rájöttem, hogy a tervem értelmetlen, és hogy inkább azért kéne átjönnöm, hogy kiabáljak veled. Tudod, amiért akkora seggfej vagy, hogy újra megvásároltál. Megbeszéltem az ügynökséggel, hogy ne adjanak neked időpontot, de a tények ismeretében úgy tűnik, teljesen felesleges volt.
– Ezen én is gondolkoztam – mondta Tom, és leült az asztalhoz, hogy kivegyen a zacskóból egy sütit. Elmosolyodott, amikor látta, hogy az összes muffin áfonyás.
– Úgy voltam vele, ha kikerülsz a látóteremből, akkor eltűnsz a fejemből is, tudod? Nem láthatsz, én sem látlak téged, és néhány hónappal később az egész csak történelem lesz. És akkor Angela elrángatott abba a klubba, ahol… – fejezte be Bill egy vállrándítással. Mindketten tudták, mi történt azon az estén. – És aztán ma, idefelé jövet megálltam muffinokat venni, mert éhes voltam. Közben azon gondolkodtam, hogy van értelme annak, amit Angela mondott a telefonban.
– Értelme? Minek?
– Hogy nem akartál semmi rosszat, és nem volt hátsó szándékod a dologgal. Csak látni szerettél volna. Eléggé ahhoz, hogy megvesztegesd Jarretet. Valami bizarr módon ez még aranyos is, és még bizarrabb módon ezek után rosszul érezném magam, ha csak úgy lekoptatnálak. Végül is, nem csináltál semmi rosszat, te csak… kedves voltál, és igazából szeretek veled lenni. Ha belegondolok, hogy ilyen messze elmentél, egy kicsit beteg és önzőnek tűnik, de közben édes is. Szóval ezek a gondolatok teljesen eltüntették a mérgemet – mondta Bill, és a talpát elgondolkozva húzgálta a szőnyegen. – Ráadásul elég nehéz dühösnek maradni, miután megeszel abból a muffinból néhányat. Kibaszottul finomak.
Tom elnevette magát, és amikor Bill is szélesen elmosolyodott, érezte a forróságot a gyomrában.
– Tehát nem azért jöttél, hogy lefeküdj velem…
– Azt sosem állítottam – szólt közbe Bill, amitől a másik fiú érdeklődve megemelte a szemöldökét.
– Oké, szóval nem azért jöttél, hogy szexeljünk, mintha az ügyfeled lennék, és azért sem, hogy kiabálj velem, amiért aljasul viselkedtem – ami egyébként nem volt szándékos. Akkor azért látogattál meg, hogy muffinokat hozz? – kérdezte Tom, és beleharapott az omlós sütibe. Bill kijelentése teljesen helytálló volt: kibaszottul finomak voltak.
– A muffin valamiféle bónusz – felelte Bill, miközben felállt, és az ujjaival a hajába túrt. – Éppen a pékségben álltam, ezek jártak a fejemben, rólad gondolkoztam, aztán meg azon, hogy Angela azt mondta, aggódik miattam – folytatta egy kis grimasszal. – És akkor kezdett világossá válni, hogy talán tényleg távolságtartó vagyok az emberekkel. A francba, hiszen a barátaim még azt sem tudják, mi a munkám. Annyit mondtam nekik, hogy ügyfélszolgálaton dolgozom, amiről nem sokat lehet mesélni – felsóhajtott, aztán az asztalhoz lépett, és áthajolt Tom felett, hogy kivegyen egy muffint a zacskóból. Letört belőle egy darabot, és elgondolkozva nézte. – Arra gondoltam, hogy talán megadhatnám neked azt a bizonyos lehetőséget, ha még mindig szeretnéd.
– Hát – kezdte Tom, és leharapott egy újabb falatot – az attól függ, hogy miért akarod – mondta. Bill ránézett, és homlokráncolva várta a folytatást. – Ha csak azért szeretnéd megpróbálni, mert a barátod miatt később bűnösnek éreznéd magad, akkor abban nem akarok részt venni. De ha tényleg a szívedből beszélsz, akkor mindig ott leszek neked egy szempillantás alatt, ha szükséged van rám.
Bill szélesen elmosolyodott.
– Azért akarom, mert erre vágyok – mondta, és előre nyúlt, hogy megérintse Tom karját. – Nagyon kedvellek, és belefáradtam, hogy ennek az ellenkezőjét tettessem.
Tom felemelte Bill kezét, és megpuszilta az ujjait.
– Ez jól hangzik, ugyanis ezzel én is így vagyok.
– Jó – felelte Bill, és az asztal lapján fekvő alkarjára támasztotta az állát. – Most már csinálhatnánk valami mást? Fárasztó ennyire nyíltan és őszintén beszélgetni, ráadásul egy óra múlva kezdhetem elölről.
– Miért? – kérdezte Tom kíváncsian.
Bill csak megvonta a vállát, és tovább cirógatta a másik fiú szabad kezét.
– Angela velem akar ebédelni, és beszélni szeretne arról, miszerint egy istenverte remete vagyok. Nem lesz valami szórakoztató, de ő jobban érzi magát tőle. Legalábbis eddig mindig így volt.
– Ez sokszor előfordul?
– Minden évben – válaszolta Bill. – Arról panaszkodik, hogy az egész fiatalságom eltékozlom, miközben én győzködöm, hogy minden oké velem. Aztán felveti, hogy többet kéne együtt lennünk, én beleegyezem, úgyhogy kábé egy hónapig tényleg több időt töltünk együtt. Aztán az élet közbeszól, és valamelyikünk mindig túlságosan elfoglalt, szóval visszatérünk a megszokott kerékvágásba. Utána megint arra jut, hogy magányos vagyok, és minden kezdődik elölről. Aranyosnak találom, hogy aggódik, még akkor is, ha néha túl fárasztó. Szeretem, hogy foglalkozik velem.
– Nagyon kedves lánynak tűnik – mondta Tom, és már ő is simogatta Bill kezét. – Veled mehetek?
– Ó, istenem, nem! – tiltakozott a fiú hevesen.
– Miért nem? Azért aggódik, mert szerinte magányos vagy. Bemutathatnál neki a te új „talán valamivel több, mint egy szimpla barát” barátodként, és minden egy csapásra megoldódik. Ráadásul megebédelek, és veled is több időt tölthetek. Nekem ez nagyon jól hangzik.
– Kíváncsi lesz rá, hogyan ismerkedtünk meg, meg minden.
– Nem úgy tudja, hogy Jarret hozott minket össze néhány napja?
Bill pislogott, és rájött, hogy Tomnak igaza van.
– De…
– De mi? Szórakoztatónak tűnik, és Jarret már amúgy is régóta be akar mutatni a barátnőjének. Talán neki is szólhatnánk, és magunkkal vihetnénk. Elmehetnénk fagyizni, vagy valami – ajánlotta Tom egy hatalmas mosollyal, de Bill azonnal megrázta a fejét.
– Kizárt, hogy készen álljak a dupla randira. Egy kicsit még ennek a gondolata is kikészít – mondta, miközben kettejük között mutogatott.
– Tehetek érted valamit, amitől kevésbé éreznéd magad kellemetlenül? – kérdezte Tom vigyorogva.
– Van néhány dolog, amit megtehetnél – értett egyet Bill, aztán áthajolt az asztal felett, és megcsókolta a fiút.

10 megjegyzés:

  1. Nagyon köszönöm!😘😘😘
    Azért akarom, mert erre vágyok – mondta, és előre nyúlt, hogy megérintse Tom karját. – Nagyon kedvellek, és belefáradtam, hogy ennek az ellenkezőjét tettessem.
    Tom felemelte Bill kezét, és megpuszilta az ujjait.
    Imádtam!
    Végreeeeee!Bill😍😍😍❤❤❤❤❤❤

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Végreee... Bill őszintén beszélt. Kellett már ez :) Én köszönöm, hogy olvastad és írtál. Puszi :)

      Törlés
  2. Köszönöm! Jajjjj, de nagyon jó rész volt? Végre, végre Billnél megtört a jég és beismerte Tomnak, hogy rágondol, hiányzik neki, vele akar lenni!!! Már azt hittem sosem jön ez el.
    "Próbáltál elfelejteni?
    Kétségbeesetten.
    De munka közben is rád gondolok"
    "Azért akarom, mert erre vágyok." Igen!!!! Kimondta, hogy kedveli, hogy vele akar lenni!! Végre!!
    És ösztönösen simogatja, mert nem tudja megállni, hogy hozzá ne érjen. Tom meg viszonozza!
    Jajjj, elolvadok tőlük.
    Imádom őket és téged mert fordítod, mert lehetővé tetted, hogy olvashassuk! Köszönöm, köszönöm, köszönöm!!!
    Puszillak Szörpi

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Téves a kérdőjel az első sor végén, bocsánat, nem az akart lenn.

      Törlés
    2. Nagyon boldog vagyok, hogy ennyire tetszett a rész :) Ha ti örültök neki, akkor én is :D És igen, ideje volt leülniük beszélgetni... És az áfonyás muffin tökéletes volt ehhez :D Puszi!

      Törlés
  3. Szia!

    Ahw, mar nagyon vartam! <3
    Vegre Bill! Remelem mostmar nem lesz Buta Bill, csak Okos Bill :D <3
    Imadtam az egeszet, tobb kedvenc reszem is volt benne, pl az is, amit az elottem szoloak irtak :)
    Egy negativumot tudok csak mondani... NAGYON rovid vooolt :'( Tudom h ez nem a te hibad, csak aj :( ugy olvastam volna tovabb :'D
    Koszonom az ujabb forditast! <3
    Nagyon varom a folytatast!

    Puszi, D.

    U.i.: Penteken kapjuk az uj sztori 2. reszet? :O *-* (bocsi de mi is magyarul a cime?) Jaaaj mar nagyon olvasnam tovabb! Annyira k******tt jo h az nem igaz! Imadom! <3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia! Fogalmazzunk úgy, hogy Bill okosodik :D Amúgy én is nagyon-nagyon szerettem ezt a részt, annyira édesek :) Nem volt hosszú, de majd valamikor kárpótollak titeket érte ;)
      Igen, a The unforgiving (A könyörtelen (sztem csak TU-nak fogom emlegetni)) pénteken érkezik :) Puszi!

      Törlés
  4. Jézusom de aranyosak,mindig imádom ha incselkednek egymással! Billnek megjött az esze,vagy belefáradt a folytonos tiltakozásba végül is mindegy a lényeg együtt vannak!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, végre :) Nekem e kedvenc részeim a történetben a Bill-Tom párbeszédek. Elképesztően édesek :) Köszönöm, hogy írtál. Puszi!

      Törlés
  5. Szia HDawn!
    Jaj már evett a fene...hogy jöhessek olvasni.. Aztán meglattam hogy van már fent rész a Könyörtelenből is.. Én meg még mindig nem értem rá...
    És most meg fel kell osszam .De minden ben van valami jô...ebben az hogy van mit felosztani :)
    Most előlvastam ezt, talám este mar olvashatom a Könyörtelent, ha nem akkor holnap :)

    Jajj, nagyon tetszett a beszêlgetêsük. Szinte lattam maham előtt Billt ahogy hevesen gesztikulálva és mitogatva elmondja mi is zajlij benne...hát nem lehetett könnyű az tuti. Tom...jaj imadtam a reakciôit.
    Nagyon szêpen köszönőm ennek a résznek a fordítását is!
    További szép napot valamit további szép hêtvégét Kívánok Neked!
    Puszi

    VálaszTörlés