2017. augusztus 18., péntek

Escort - 10. fejezet

Sziasztok! Nagyon hálás vagyok azért, hogy az előző részhez rövid időn belül 7 komment is érkezett. Imádlak Tieteket <3 Most, a hétvégén próbálok még egy részt hozni, hogy egy kicsit meghálálhassam, amiért ilyen lelkesek vagytok. Puszi, és jó olvasást nektek! :)


Bill az ötödik gyertyát is meggyújtotta. Két tükör közé tette le őket, hogy úgy tűnjön, mintha sokkal több lenne belőlük. Hiába szeretett volna legalább ötvenet felhasználni, csak ennyit vihetett be, mert a szálloda nem engedélyezte a füstérzékelők és a gyúlékonyság miatt. A visszatükröződésnek hála úgy látszott, mintha ezernyi apró fénypont világítana a szobában. A dohányzóasztalon szétterítette a szokásos magazinokat, könyveket, és kinyitotta őket egy tetszőleges oldalon. Volt ott még egy üveg buborékos szőlőlé – ez hasonlított a legjobban az alkoholra, amit egyébként nem fogyaszthatott munka közben – és két hosszúnyakú borospohár, amit a szobaszervízzel hozatott fel, miután megérkezett.
Őszintén megvallva, ez volt az a díszlet, amit a legkevésbé szeretett. Nem amiatt, akinek csinálta, hanem azért, mert nem volt lehetősége még kellemesebb légkört teremteni. Szeretett volna mindent tökéletesen csinálni, mert Gretchen volt Bill legkedveltebb törzsvendége. Imádnivalóan kedves lány, aki nem sokkal idősebb nála, és ráadásul végtelenül édes is. Ennek ellenére minden együtt töltött óra szomorúvá tette Billt. Az első találkozás után a fiú azon tűnődött, vajon Gretchen miért elégszik meg annyival, amit ő tud nyújtani neki, hiszen okos volt, gyönyörű, és biztos volt benne, az emberek legszívesebben minden oldalról rávetnék magukat. Amint később kiderült, pont ez volt az oka annak, amiért eszkorthoz járt.
Néhány találkozóval később Bill éppen szabadnapot tartott, otthon múlatta az idejét, és leült tévézni. Unottan váltogatta a csatornákat, amikor meglátta a lány ismerős arcát. Nézte, ahogy Gretchen folyamatosan mosolyog, autogramokat osztogat a körülötte lévő tömegnek, miközben a biztonsági emberek próbálják eljuttatni a várakozó kocsiig. Ahogy tovább hallgatta a híreket a lányról, Bill számára minden világos lett. Azért járt hozzá, mert csak abban a személyben tudott megbízni, akinek fizetett. Azért jött, mert magányos volt, hiszen a tömeg csapdába ejtette, és az emberek próbáltak hozzá minél közelebb férkőzni, hogy a saját céljaikra használják őt. Bill sosem tett semmiféle utalást arra, hogy tudja, Gratchen ki is valójában odakint, a nagyvilágban. Még ha dupla erőfeszítésbe is telt, bármit megtett azért, hogy a lány megkapjon mindent, amit szeretett volna. Még akkor is, ha ez kimerült egy szomorú, hotelszobában eltöltött, apró csillogó gyertyákkal körülvett piknikben.

Meghallotta a kopogást, ezért rögtön az ajtóhoz lépett, és elkezdte a már jól begyakorolt színjátékot. Amikor meglátta a lányt, lágyan elmosolyodott. Elég régóta járt hozzá, hogy pontosan tudja, mikor, mire van szüksége.
– Szia.
– Helló – mondta Gretchen, és ő is visszamosolygott. Belépett a szobába, és figyelte, ahogy Bill bezárta az ajtót, majd lesegítette a kabátját, amit gondosan összehajtogatva a szék háttámlájára fektetett.
Bill leültette az egyik bőrszékre, végigsimított a saját haján, hogy megbizonyosodjon róla, hogy tökéletesen áll, aztán megkerülte az asztalt.
– Megkínálhatlak egy pohár borral?
Gretchen hálásan bólintott:
– Igen, köszönöm.
Bill mosolyogva csavarta le a gyümölcslé kupakját, és azt kívánta, bár parafadugóval lenne lezárva, hogy még hihetőbb legyen az egész. Megtöltötte a két poharat, koccintottak, és megkóstolták az italt. Innentől kezdve elkezdtek beszélgetni mindenféle üres témáról: az időjárásról, filmekről, amiket láttak, ruhákról, és sok más dologról, kivéve a zenét. Minden találkozás hasonlóan telt. A lány megérkezett, kinyitották a „bort”, és csak apróságokról beszélgettek egészen addig, amíg a második poharat is kiürítették. Sosem sürgették, hogy minél hamarabb eljussanak addig a bizonyos pontig.
Bill meglehetősen élvezte ezt a lassú tempót. Megitta a pohara tartalmát, egy kis ideig még forgatta az ujjai között, aztán letette az asztalra. Megvárta, amíg Gretchen is hasonlóan tett, aztán a szempillái alól nézett fel a lányra. Egy pillanatra beharapta a száját, utána közelebb csúszott az ügyfeléhez, és a gyönyörű arcot a tenyerébe fogva kicsit félénken, finoman összeérintette az ajkaikat. Pontosan úgy csinálta, hogy Gretchen könnyen eltolhassa magától, vagy elmélyíthesse a csókot, ahogy éppen szerette volna. A lány arca a kezéhez simult, és hagyta, hogy Bill nyelve az ajkai közé csússzon. Lassú, de szenvedélyes csókokat váltottak, amitől a fiú szíve megremegett, és emiatt annyira meglepődött, hogy majdnem el kellett húzódnia.
Hamarosan a csókok egyre hevesebbé váltak, a nyelveik egymás szájában táncoltak, és a kezeik türelmetlenül tapogatták a másik testét. Gretchen egy ismerős, halk nyöszörgéssel húzódott hátra, aztán felállt, megkerülte az asztalt, és szemből Bill ölébe ült. Ahogy újra elmerültek egymásban, a fiú ujjai megtalálták az utat hátul, a lány felsője alá, és lassan simogatni kezdte a hátát. Gretchen nyelve szőlő ízű volt, a szájfénye pedig vanília. Bill imádta ezért. Sokkal finomabb volt, mint számtalan más dolog.
A fiú az egyik kezével megtámasztotta a hátát, a másikkal pedig a feneke alá nyúlt, és lassan felemelkedett a székről. Ölében a lánnyal megtette azt a néhány lépés távolságot, amely elválasztotta őket az ágytól. Amikor odaért, óvatosan lefektette a matracra, aztán ő is elnyújtózott a lányon, és a nyakától haladva lefelé végigcsókolta a kis árokig, a kulcscsontjánál.
– Szabad? – kérdezte halkan Bill, miközben feljebb húzta Gretchen felsőjét, és a hasánál szabaddá vált puha bőrt simogatta az ujjaival.
Gretchen bólintott, hatalmas, barna szemekkel nézett fel rá, és picit felemelkedett, hogy le tudják húzni a felsőjét, amit Billé is azonnal követett. A lány végigcirógatta a karjait, fel, egészen a válláig, aztán az ujjai hegyét finoman végighúzta a fiú mellbimbóin. Az apró érintés elég volt, hogy a kis csúcsok megkeményedjenek. Aztán mikor a keze elérte Bill farmerének korcát, határozott mozdulatokkal gombolta ki és húzta le a nadrág cipzárját.
Bill viszonozta a szívességet, végigcsókolta a lány hasát, és miközben egyre lejjebb csúszott, a cipőtől, a zokniktól és a nadrágtól is megszabadította az ügyfelét. Miközben visszamászott a lány fölé, újabb puszikkal szórta tele a testét, míg elért a szájáig. Az ajkaik újra összesimultak. Hagyta, hogy Gretchen közben lehúzza róla a farmert, és amikor attól is sikerült megszabadulniuk, már csak az a vékony réteg frusztráló alsónemű választotta el őket egymástól.
– Megengeded, hogy… – kezdte volna Bill, de az éhes ajkak újra lecsaptak az övére, miközben a lány hevesen bólogatott. Gretchen megemelte a csípőjét, hogy a fiúnak könnyebb dolga legyen. Végre teljesen levetkőztette, és amikor a lány újra felé mozdult, már a farkán érezte a lány forróságát.
– Te...öhm… – mondta Gretchen, és az ujjait Bill bokszerére simította. Felnézett rá, és szavak nélkül szerette volna tudtára adni, mit akar. A fiú egy másodperc alatt megszabadult az utolsó ruhadarabtól, és már csak a kínzó vágy maradt kettejük között. A sajátján érezte a lány bőrét, amitől szinte fájóan kemény lett, hiszen elképesztően közel került a célhoz. Már csak a jelzésre várt, hogy végre felhúzhasson egy óvszert, és elkezdjék.
– Mm, Bill – sóhajtotta Gretchen, és a fiú csípőjéhez dörzsölte a sajátját. Bill kétségbeesetten felnyögött válaszul. – Akarlak.
Bill némán hálát adott az égnek. Bólintott, még egyszer megcsókolta a lányt, aztán elvett egy kotont az éjjeliszekrényről. Olyan gyorsan görgette fel a farkára, amennyire csak lehetséges. Elhelyezkedett Gretchen combjai között, a kezébe fogta a péniszét, és lassan benyomult a forróságba. A szűk, nedves közeg hihetetlen jó érzés volt, túl jó ahhoz, hogy Bill tudja, ha nem figyel oda, zavarba hozhatja saját magát. Egész idő alatt próbált a kellemes középzónában maradni, ami elég messze van ahhoz, hogy ne tudjon váratlanul átlendülni a határon. Ahogy a farka még mélyebbre csúszott, a testén remegés futott végig. Azonnal valami lelombozóra gondolt, mint például az éhezésre a világban, vagy Tomra, ahogy a keze a szőke ribanc térdére simult. Tomra, ahogy pont ugyanezt csinálja a félig meztelen picsával.
Tomra, ahogy éppen ezt csinálja vele…
Bill kétségbeesetten felnyögött, és miközben élvezett, némát átkozta magát a hülyeségéért. Csak reménykedni tudott benne, hogy Gretchen úgy érzi, megkapta, amiért jött. Nagyon haragudott magára, miközben kihúzódott, és fáradtan elterült az ágyon. Szerencsére a lány hálásan felsóhajtott, amikor felé fordult.
– Ez nagyon jó volt – mondta, és megsimogatta a fiú karját. – Köszönöm, Bill.
– Szívesen – felelte, és még egy megkönnyebbült sóhaj is kiszökött az ajkai közül. A lányra mosolygott, közben újra hálát adott az égieknek, aznap már másodszorra. Kényelmes csöndben öltözködtek fel, aztán ahogy elkészültek, Gretchen még barátian magához ölelte a fiút, mielőtt kilépett a hotelszobából öt perccel hamarabb, hogy letelt volna az egy óra. Bill bezárta az ajtót, elfújta a gyertyákat, és kicsit visszafeküdt az ágyra. Az arcát a párnába szorította, és végre lehetősége volt a frusztráltságát beleordítani a hangtompítóba. Újra az órára pillantott, és megállapította, hogy ideje hazamennie.

7 megjegyzés:

  1. Ó de rövid kis rész lett!
    Nem menekül már ez a fiú.
    Mindig csak Tom, mindenhol Ő.
    Legfőképp a gondolataiban.
    Színház az egész világ...
    Hamar a következő részt.
    Kíváncsi vagyok Tomra.
    Puszi! ❤️💚💜💙😘😍😍

    VálaszTörlés
  2. Szia HDawn!
    Nem lehet könnyű Gretchennek sem és nagyon rendes Billtől, hogy duplán és szívből figyel rá.
    Tom...igen...minél jobban elnyomná a rolla szôlô gondolatait érzéseit annál jobbab és 'váratlanabbúl' kerül a felszínre
    Nagyon szêpen, köszönöm, hogy ezt a részt is olvashattam!
    Kíváncsian várom a következő részt is! :)
    Nagyon szêp és pihentető hétvêgét Kívánok Neked!

    VálaszTörlés
  3. Szia Drága HDawn!

    Itt is lenne mit vastagon lélek búvárkodni.....Hmmmmmmm
    De most nem teszem, most megtartom magamnak és elmélkedem saját fejecskémben.
    Nem akarok átmenni Nietzsche-be, de valamiért ez a történet a szórakoztató és szexuális tartalom mellet annyira a társadalmi morál és erkölcs kérdéseit boncoltatja az elmémmel....lehet abból ered tanulmányaim során felmerült bennem, és ezt azóta is "kielégítetlenül" hagytam, egy "kíváncsiság"...nem tudok most jobb kifejezést....ami a szexiparban dolgozók, és itt a kurtizánoktól a jelen vallási, kulturális, nemzeti , stb.(pl.: egyszerű utcalány, gésa akit erre "neveltek", eladtak, hárem hölgyek és persze a mai társadalmunk ünnepelt pornó sztárjai) ebben az "iparba" felelhető emberek lelkületére irányul. Annyira érdekelne ha minden külső rétegüket levetnék, lecsupaszítva, a tényleg valót felvállalva, hogy képesek ezt elfogadni, feldolgozni.....NA CSAK BELEKEZDTEM!!!! BOCSÁNAT!!!

    Lehet ez azért van, mert nagyon jó a fordítás!♥♥♥
    Meg mert Bill a "negatívumaival" (foglalkozás) együtt is ANNYIRA szerethető és ÉN teljesen "beleestem". ♥♥♥

    Azt hiszem veled és még sokad magunkkal egyetembe rabjai lettünk ennek a történetnek.:):):)♥♥♥

    Köszönöm, Gyöngyi

    VálaszTörlés
  4. Üres, sivár, ez a pénzen vett "boldogság" Grethcen számára is, még magának sem vallja be talán, hogy még a fizikai kielégüléshez sem nagyon jut el, mert nincs meg az a plussz, aminek lelkileg meg kellene lennie hozzá. Bill meg akár hogyan próbálja, próbálná elnyomni magában a Tom utáni vágyat, gondolati síkon mindig vele van, nem tudja kizárni, még úgy sem, hogy látta mással. Mert már a gondolatától is képes elélvezni. Szeretem Billt valamiért, beférkőzött a bőröm alá. De valószinűsíthetőnek tartom, hogy a kiváló fordítás kőzre jázszik ebben. Kiváncsian várom a folytatást. Köszönöm!❤❤❤

    VálaszTörlés
  5. Köszönöm!
    Szegény lány,de legalább Bill segit neki ha még csak egy órára is.
    Bill,a kis buta azt hiszi,h megtud szabadulni Tom emlékétöl,de nem tud mlg azzal se tudja lelombozni magát,h mással képzeli el.Igen,elhiszem,h tele kellett orditania a párnát,nem lehet könnyü szembesülni vele,h már csak a gondolata is orgazmushoz vezet!
    Imádom Billt!❤❤❤❤ kíváncsian várom a folytatást!😘😘😘😘😘😘

    VálaszTörlés
  6. Sziaa!

    Nagyon koszonom az ujabb forditast es mar varom a kovit! :)
    Szerettem, de ahj, olyan nehezen haladunk Tom fele :(
    Eleg volt mar Bill munkajabol, imadom, mert az egesz sztorit imadom, de kicsit mar felporgetnem az esemenyeket :/

    Mindenesetre azert tovabbra is varom a folytatast! ❤️ :)

    Puszi, D.

    VálaszTörlés
  7. Kedves Andi!
    Tom hamarosan érkezik... fehér lovon, vagy mi :D Aztán kitudja, Bill lehet megint elküldi :D Igen, ezek most rövidebb részek, de hamarosan jönnek hosszabbak is, azokat szeretni fogjátok ;) Puszi!

    Szia BezTina!
    Gretchent én valamiért nagyon megszerettem :) És Billt meg még jobban, pont azért, mert ilyen kedves vele. Igazából imádom Billt azért, ahogy az ügyfeleivel viselkedik :D Sietek a következővel! Puszi!

    Szia Gyöngyi!
    Nagyon szeretem, amikor filozófálsz, ne merd abbahagyni :D És ilyenkor ráébredek olyan dolgokra, amikre eddig még nem is gondoltam a résszel kapcsolatban, szóval köszönöm <3 Billért sorba lehet állni, ha tényleg eszkortként dolgozna, összedobnám rá a pénzt XD Puszi!

    Kedves Szörpi!
    Bill imádnivaló, akármilyen kis butuska néha :) Gretchen és Bill sok dologban hasonlítanak... én pont ezért szeretem ezt a részt is :) Köszönöm, hogy írtál. Puszi!

    Szia Petruska!
    Szegény Bill eléggé frusztrált Tom miatt, de hát maradjon ez csak így továbbra is :D Ma már érkezik is a folytatás, és nagyon köszönöm, hogy írtál. puszi! :)

    Szia D!
    Hamarosan felgyorsulnak az események, ígérem ;) Tomnak meg kell szenvednie Billért, de ha valamire ennyit kell várni, csak még élvezetesebb lesz, ha egymásra találnak, nem? ;) Puszi!

    VálaszTörlés