Szelídíts meg! - 6. Amelyik kutya ugat...

Sziasztok! Kis meglepi a hétvégére :) Jó olvasást hozzá! 

Harry arra ébredt, hogy a nap az arcába tűz, mert elfelejtették előző este leengedni a reluxát. A hó egész éjjel esett, és most fehér fényesség öntötte el a szobát, amikor kinyitotta a szemeit. Az oldalára fordult, de a művelet közben majdnem leesett az ágyról, mert valahol a matrac szélén egyensúlyozott, amit eddig észre sem vett. Pedig már hozzászokhatott volna. Louis imádta kisajátítani az ágyat. Most is elterülve feküdt a matracon, a lábai és karjai össze-vissza, egy párnát pedig a fejére húzott, hogy ne zavarja a fény, ahogy a hasán feküdt. Viszont amikor fázott, nagyon picire össze tudott gömbölyödni, és olyankor Harry imádott hozzábújni, mert a hibrid még álmában is dorombolni kezdett, a hátát a fiú mellkasához szorítva. Az ilyen összebújásoknál nyoma sem volt a domináns, ösztönök irányította lénynek, sokkal inkább tűnt törékenynek és sebezhetőnek. Harry nem tudta, melyik oldalát szereti jobban. És ez volt a legnagyobb gond.

Szelídíts meg! - 5. Semmi elköteleződés

Sziasztok! Arra kértetek, hogy több rész legyen. És mivel nekem is tetszik az ötlet, itt a folytatás. Nem ígérem, hogy könyv hosszúságú lesz, de tuti, hogy még csak most csöppenünk bele a közepébe ;)

Louis hasogató fejfájásra ébredt, és ahogy megmozdult, csak még rosszabb lett a helyzet. Rájött, hogy mindene fáj, nem csak a feje, és lassan az is tudatosult a még félig ködös elméjében, hogy azt a napot kénytelen lesz így, kínok között kihúzni. Finom kávé és frissen sült péksüteményillat kúszott be az orrába, amit azonnal egy még finomabb aroma követett. Harry. Louis oldalra fordult, a fejét abba a párnába fúrta, ahol nem olyan régen a fiú feküdhetett, és elégedetten felsóhajtott.
– Nem tudtam, hogy ezt is úgy iszod-e, mint a teát – hallotta meg Harry vidám hangját. Lassan leemelte a párnát a fejéről, és akkor látta meg a főnökét teljesen felöltözve, kezében egy kis tálcával az ágy mellett. A főnöke… Harry a főnöke, és ők… Louis olyan hirtelen ült fel az ágyban, hogy megszédült, és gyorsan maga köré igazgatta a paplant. Sosem volt az a szégyenlős fajta, és saját maga is furcsállta, ahogy reagált, de nem tudta hirtelen, hogyan kéne viselkednie. Valamivel le kellett foglalnia a kezeit. Óvatosan nézett fel Harryre, akinek az arcáról gyorsan leolvadt a mosoly, és úgy tűnt, már ő sem tudta, mit keres ott.

Szelídíts meg! - 4. Érintések

Sziasztok! Először is, minden kedves olvasómnak szeretnék boldog új évet kívánni! :) Másodszor... kezdjük az új évet ezzel a résszel ;) Remélem, szeretni fogjátok, mert én még sosem írtam ilyet... de szerettem, és azt hiszem, üdítően hatott rám :D 

Harry a fülében hangosan doboló szívvel nyitotta ki az ajtót. Niall magyarázata arról, hogy mi történik éppen Louis-val, még mindig zavarosnak tűnt, így fogalma sem volt, mire számíthat, ha belép. Csak azt tudta, hogy a fiúval akar lenni, mert valami azt súgta neki, hogy a hibridnek szüksége van rá. A sarokban egy szál törölközőben kuporgó alak látványa kicsit meglepte, mert sok mindenre felkészült, de erre nem. Niall azt mondta, hogy ezekben az időszakokban a hibridek nagyon érzékenyek az illatokra, a fényre, és ez megmagyarázta, délután miért volt besötétítve Louis lakásában. Más dolgokat is mesélt… a szinte kielégíthetetlen szexuális étvágyról, a szűnni nem akaró kényszerérzetről, arról, hogy együtt legyenek bárkivel, aki él és mozog. Arról, hogy mennyire védtelenek ilyenkor. Most mégis furcsa volt így látni az egyébként határozott, tűzről pattant lényt.