Sziasztok! Bizony, ezer éve... de végre itt a folytatás, és biztos, hogy a következő, befejező részre nem kell várnotok egy fél évet, mert már elkészült, csak javítani kell :)
4.
Ha Ethan azt hitte, hogy a világ megáll azon a bizonyos éjjelen történtek után, hát nagyot tévedett. Damiano másnap úgy rontott be a szobájába, mint egy mérges elefánt, azt követelve, hogy segítsen neki a dalírásban. Ethan álmosan pislogva próbált magához térni, miközben azt hitte, az egészet csak álmodta. Nem lehet, hogy ő sokkal kényelmetlenebbül érzi magát, míg Damiano úgy tesz, mintha misem történt volna. Ethan frusztráltan rángatta magára a pólóját, ahogy teljesen magához tért, és már tudta, nem csak álmodott arról, hogy előző éjjel Damiano a szobájában járt. És most is... az énekes fel alá járkált, és dallamokat dúdolt a dalszöveges füzetével a kezében.
- Mi lenne, ha előbb elszívnánk egy cigit, és megreggeliznénk? - kérdezte, de Damiano mintha meg sem hallotta volna.
- Mi lenne, ha előbb elszívnánk egy cigit, és megreggeliznénk? - kérdezte, de Damiano mintha meg sem hallotta volna.
