Sziasztok! Remélem, mindenkinek csodásan telik az idei Karácsony :) Ma este egy kis kirándulásra invitállak titeket... Lehet, hogy nem sokan vagytok jártasak a Bad Omens fandomban, de ha velem tartotok, ez biztosan meg fog változni. A januárban induló új történetben betekintést nyerhettek egy éppen feltörekvő zenekar életébe. Real fanfiction lesz, tehát a legtöbb tény a valóságból származik, amit kibővítettem, és amiben egy életmentő (azt hiszem, ez egyáltalán nem túlzás) barátság lesz a középpontban, ami lassan, de biztosan átalakul... A sztori több szempontból is nagyon fontos nekem, ezekről később majd beszélek még.
A mai kedvcsináló rész azért is érdekes, mert időrendben a fősztori után játszódik, de remélem, hogy egy kis karácsonyi hangulatba csomagolva ti is ugyanúgy megkedvelitek Noaht és Nicket, mint ahogy én :)
A város utcái már késő délután a sötétség leple alá kerültek volna, ha nem lett volna minden roskadásig telepakolva karácsonyi díszekkel. Így csak annyi történt, hogy a nappali fényt a mesterséges, színes LED-fény váltotta fel. Fáradtan csuktam le a laptopom, úgy döntöttem, aznap elég a munkából. Megdörzsöltem a szemeimet, és a tekintetem azonnal az életem értelmét kereste. Nick az erkélyen állt, csípőjét a korlátnak döntve, a kabátját a szabad karjával összehúzva magán, és miközben cigizett, a járókelők kötötték le a figyelmét. Hűvös volt aznap, de ez nem állíthatta meg az embereket, hogy kint legyenek, és felkeressék a karácsonyi vásárt. Amikor meghallotta az ajtó nyitódását, megfordult, eloltotta a cigit a korláton, és kifújta az ég felé az utolsó adag füstöt. Egymásra mosolyogtunk, és szó nélkül léptem mellé. Láttam rajta, hogy fázik, ezért oldalra nyúlva átkaroltam őt, az orrom a hajába fúrtam, amit feltornyozott a feje tetejére egy kontyba, és amiből néhány sötétbarna, vastag tincs már kiszabadult a nap folyamán. Mélyen beszívtam a menta, füst és valami édes, talán a fahéjas tekercsre hasonlító illatát. Nick felém fordult, hogy bebújjon a nyitott kabátom alá.
