Sziasztok! Ezt csak így csendben itt hagyom, talán még jártok erre. Bocsánat a hatalmas késésért.
A vízcseppek vidáman végigfutottak a bőrén, és a zuhanytálcába gyűlve lassan, örvényelve lefolytak. Tom a zuhanyrózsa felé fordulva, hátravetett fejjel állt a víz alatt, és a mosoly tíz perce nem olvadt le az arcáról. A pára már olyan nagy volt a fürdőben, hogy vágni lehetett volna, de ez csöppet sem zavarta. A mennyei érzés, ahogy a kellemes hőmérsékletűre beállított víz végigfolyt a testén, és már a tornacipőben átfagyott lábujjait is felmelegítette, elég volt ahhoz, hogy máris jobban érezze magát az új, ismeretlen helyen. Talán utálta a partvidékieket, talán szívesen kicsavarta volna Bill nyakát, de be kellett látnia, hogy a zuhanyozás nagyszerű ötlet volt tőle. Tom nem akart kimászni a zubogó, meleg víz alól, ami a legnagyobb örömére úgy tűnt, végtelen tartalékkal rendelkezik. A bőre minden milliméterét kényelmesen lemosta a tusfürdővel, és amikor ezzel végzett, a haját is alapos tisztítás alá vetette. Percekig a csempézett falnak dőlve masszírozta a fejbőrét, és teljesen meg volt róla győződve, hogy a mennyben van.
