2017. október 1., vasárnap

Játsszuk el, hogy tetszel! - Epilógus

Sziasztok! Remélem, jól telt a hétvégétek :) A blogom pontosan ma két éves, és elmondani nem tudom, mennyire örülök neki, hogy akkor vettem a bátorságot és létrehoztam. Sok barátot, ismerőst, és szeretetet kaptam általa, és bízom benne, hogy nektek is okozott néhány vidám, érzelmes, elgondolkoztató, forró, élményekben gazdag percet. :)
Ma egy igazi meglepetést hoztam, tudom, hogy már többen vártátok a JEHT epilógusát, és úgy döntöttem, az ünnepi hét utolsó estéjén megleplek titeket vele :) Kicsit nehezen szakadtam el tőle, de itt van, és bízom benne, hogy úgy érzitek majd, megfelelő befejezést kapott a történet. Köszönöm a kommenteket, amiket a hét folyamán kaptam (kicsit tartottam tőle, hogy ha minden nap lesz egy bejegyzés, a hozzászólások ritkulni fognak, de szerencsére ilyen nem történt, amiért nagyon hálás vagyok nektek :)) Pár nap múlva ismét jelentkezem valamivel, addig is jó olvasást kívánok, és legyen szép hetetek :) 
************************************************************

5 évvel később

Honey fáradtan nyújtózkodott a konyhaasztal mellett, mielőtt újra visszahajolt a füzete felé. Csupán egy hónap volt a nyári szünetig, de ő máris szeretett volna kint lenni az udvaron, találkozni a barátaival és elmenni velük biciklizni. Utálta a bezártságot, és hogy nem csinálhatta azt, amire a legjobban vágyott: egész nap a szabadban lenni.
Louis hátrapillantott a válla fölött, és látta, hogy a mateklecke megint félbe lett hagyva, mert le merte volna fogadni, hogy Honey nem a megoldáson töpreng álmodozó tekintettel.
– Kicsim, a házi sajnos nem fejezi be magát helyetted – jegyezte meg egy apró mosollyal, és visszafordult a pult felé, hogy összevágja a zöldségeket a vacsorához.
– Mi lenne, ha holnap csinálnám meg? – ajánlotta Honey reménykedve. – Jesse és a többiek hétkor kimennek kosarazni a parkba.
– De holnap énekkari próbád lesz – akadékoskodott Lou, miközben egy nagy tálba öntötte a salátát.
– Igen, de este be tudom fejezni – felelte a lány magabiztosan, és még bólintott is hozzá. – Szeretnék kimenni ma.
– És ezt azért kérded tőlem, mert Harry nem engedne el? – fordult felé Louis, felvont szemöldökkel.
Honey a tollát nézegette. Louis pontosan tudta, hogy azon gondolkodik, hazudjon-e. És mivel a kislány mindig az igazság mellett döntött, már a választ is kitalálhatta.
– Harry nem szereti, ha este kint vagyok a többiekkel. Pedig sötétedésre hazaérnék – sóhajtotta, és mintha csatát vesztett volna, azonnal a mateklecke felé görnyedt.
– Na add fel ilyen könnyen – nevetett Louis. – Elmehetsz velük.
Honey vidám és felszabadult arca mindent megért. Úgy csapta be a füzetét, hogy a lapok majdnem kiestek belőle, és máris felugrott a székről, hogy megölelje Louis-t.
– Köszönöm – mondta, majd kissé elgondolkozva hozzátette: – Nem akartam feladni. Rohantam volna Harryhez, hogy megkérdezzem, hátha – vallotta be egy széles vigyorral.
– Nem is te lennél – nevetett Louis, és megpuszilta Honey fejét, aki még mindig nem engedte el a derekát. Érezte, hogy a kislány szeretne valamit mondani vagy kérdezni, ezért némán várakozott, miközben Honey haját babrálta.
– Louis… a suliban beszélgettünk a családról – kezdte halkan, a földet bámulva. – Aztán az egyik osztálytársam… tudod, Rachel, a vörös hajú lány, akit ki nem állhatok, megkérdezte, hogy miért van két apukám.
Louis már az elején érezte, hogy ez a beszélgetés milyen irányba fog tartani. Egy kicsit megfeszült Honey mellett, de lenézett rá, és még szorosabban magához ölelte.
– Mit mondtál neki? – kérdezte félve.
– Azt, hogy nem csak két apukám, de két anyukám is van – felelte Honey, és büszkén felnézett Lou szemeibe. – Meg azt, hogy legalább kétszer annyi ajándékot kapok karácsonykor és a szülinapomon, mint ő.
Honey megint megnevettette Louis-t. Újra magához ölelte a törékeny kis testet, és a szíve csordultig telt szeretettel. A dinnyeillat most is mosolygásra késztette, és elcsodálkozott azon, hogy mennyire megszerette a kislányt. Az életét is szó nélkül feláldozta volna érte, pont úgy, mint Harryért.
– Rachel azt is kérdezte, hogy melyikőtök az igazi apukám – suttogta Honey Louis mellkasába, mintha úgy érezné, hogy rosszat tesz azzal, ha ezt elmondja, mégsem bírja magában tartani.
Louis vett egy mély lélegzetet, mire a kislány elhúzódott, és kíváncsian nézett fel rá. Elveszett a zöld tekintetben, ami most érdeklődve csillogott, és kinyitotta a száját, de hang nem jött ki belőle. Vajon ha bevallja az igazat, Honey már nem fogja annyira szeretni? Abba beleőrülne…
– Kicsim, nem az számít, hogy ki a vér szerinti apukád – törte meg Harry mély hangja a nyomasztó csendet. – Hanem az, hogy ki az, aki szeret. És mi mindketten egyenesen imádunk – mondta határozottan, ahogy odalépett melléjük.
Louis hálásan fordult felé, és szinte megkönnyebbülve lélegzett fel. Harry szeretetteljesen mosolygott, miközben elvett egy almát a pultról, és azonnal bele is harapott.
Honey elgondolkozva figyelte, teljesen kifordulva Louis öleléséből, végül elégedetten bólintott. Úgy tűnt, nem zavarja, hogy nem kapta meg a konkrét választ.
– Igazad van – mondta Honey, és nagyon aranyos volt, ahogy próbálta magát bölcsnek tettetni. Kibontakozott az ölelésből, visszapakolta a sulis dolgait a táskájába, aztán már vette is a cipőjét.
– Nemsokára jövök – kiabált az ajtóból, mire Harry összevont szemöldökkel fordult az előszoba felé.
– Hová is mész? – kérdezte szigorúan. Louis azonnal odalépett a párja mellé, és átkarolta a derekát.
– Hagyd, vacsira vissza fog érni – mondta neki, és amikor Harry tiltakozni akart, egy csókkal hallgattatta el. Még évek múltával is elég volt ez az apró szikra, hogy hatalmas tüzet korbácsoljanak fel vele. Harry beleremegett az érzésbe, ahogy Louis nyelve átfurakodott az ajkai között, és közben teljesen kiürült az agya. Az alma kihullott az ujjai közül, és végiggurult a konyhán. A vágy egy pillanatra sem szűnt meg kettejük között, és Harry néha elgondolkozott, hogy lehetnek ennyire tökéletesek együtt. Mintha minden összeillene, a gondolataik, az érzelmeik, a testük… Mint egy egész két fele. Louis illata beborította, és a halk nyöszörgése tökéletes összhangban volt a fiú elégedett nyögéseivel. Valahol a tudata határán érezte a fürge ujjakat, amik azon dolgoztak, hogy szétnyissák a farmerját, aztán pedig kérdés nélkül férkőztek be az alsója alá.
– Tudom, hogy ez figyelemelterelés – nyögte Harry, amikor Louis kicsit elhúzódott tőle. Nem ment túl messzire, rögtön megérintette a párja merevedését. Harry egy pillanatra lehunyta a szemét, de azért két sóhaj között kierőltette magából a szavakat: – Hová megy?
– Csak találkozik a többiekkel – suttogta a párja az ajkaira. – Engedd el magad!
Harry csak hevesen bólogatni volt képes, amikor Louis letérdelt elé a konyhájuk kellős közepén.
– Oké – dünnyögte halkan, a lehető legkészségesebben, és hagyta, hogy a gondolatai csak Louis körül forogjanak.

– Ash hétvégén átjön! – rohant be másnap délután a házba Honey. – A táskáját ledobta a földre, és feltrappolt az emeltre, hogy megkeresse Harryt, akinek addigra már otthon kellett lennie. Kettőt kopogott a hálószoba ajtaján, de túl türelmetlen volt, hogy kivárja a választ, ezért máris elfordította a kilincset. Harry az ágyon ült, a fejére egy fehér törölköző volt csavarva. A laptopja előtte hevert a takarón, és valamit hevesen gépelt.
– Kicsim, nem hiszem, hogy szóltam, hogy bejöhetsz – jegyezte meg, miközben fel sem nézett a képernyőről.
– Akkor menjek ki? – kérdezte a kislány tettetett szomorúsággal a hangjában.
Harry végre lezárta a számítógép tetejét, és szélesen elmosolyodott.
– Eszedbe se jusson. Inkább gyere ide! – felelte Harry, és hívogatón széttárta a karjait. Honey azonnal az ölelésébe ugrott, és kacagva húzódott el, amikor a férfi megcsikizte az oldalát. – Beszéltél Ashlee-vel? – érdeklődött végül Harry.
– Igen. Mondta, hogy hétvégén átjön. És szerintem David is vele tart majd. Hátha megengedi, hogy felüljek a motorjára – hadarta a Honey egy levegővel. Harry elmerengve mosolygott a kislánya lelkesedésén a vad dolgok iránt. Le sem tagadhatta, hogy az anyja lánya.
– Nem hiszem, hogy motorral jönnek. Ashley már a hetedik hónapban van – felelte Harry, és kicsit bűntudata volt, hogy el kellett szomorítania Honey-t. – De jövőhéten talán mi megyünk hozzájuk, és akkor majd megkérheted Davidet, hogy ültessen fel.
Honey arcán olyan gyorsan váltakoztak az érzelmek, hogy néha igazi kihívás volt követni. Most újra felcsillant a szeme, de aztán máris elkomorodott. Harry biztos volt benne, hogy megint beugrott neki egy gondolat.
– Ha a féltesóm megszületik, akkor már nem fognak látogatni? – kérdezte halkan, és közben a szőnyeg mintázatát vizsgálgatta.
Harry megértően elmosolyodott, és lágyan megfogta a kislány kezét, majd leültette maga mellé az ágyra.
– Ezt meg miből gondolod? – érdeklődött kíváncsian.
– A kisbabákat folyton tisztába kell tenni, és még éjjel is sírnak. Ash-nek már nem lesz annyi ideje rám – panaszkodott.
– Dehogynem – felelte a férfi azonnal. – Ráadásul Ashlee biztosan többször is megkér majd, hogy játssz a kisfiúval, amíg ő főz, vagy ilyesmi. Nyuszi – fordította maga felé Honey arcát. – Mi mindannyian nagyon szeretünk, és egy új jövevény érkezése ezen semmit sem változtat. Senki sem fog téged kevésbé szeretni, mert ilyenkor az anyukák szeretete megduplázódik. Érted?
– Akkor jó – vonta le a következtetés a kislány, és végre újra mosolygott.
– Szerinted Louis a gyümölcs vagy a csokitortát szereti jobban? – váltott hirtelen témát Harry, és újra felnyitotta a laptopot. Fotókat mutatott a lányának a cukrászda honlapján, hogy együtt válasszák ki a tökéleteset.
– Apa mindent szeret, ami édes – vonta meg a vállát Honey, és Harry kacagni kezdett a kijelentésen, mert a kislánynak tökéletesen igaza volt. – Legyen a gyümölcstorta – mutatott az egyik képre, amin egy ínycsiklandozó színes édesség volt, megpakolva gyümölcsökkel és piros zselével. – Vettél neki valami szülinapi ajándékot?
Harry torka összeszorult a kérdésre, de végül bólintott. Az ajándék már több, mint egy hónapja megvolt, már csak az a kérdés, Louis mit fog hozzá szólni. A férfi már egy ideje panaszkodott az új főnökére, aki még attól sem riadt vissza, hogy kikezdjen vele. Louis már hetek óta gyomorgörccsel járt a masszázsszalonba, attól tartva, hogy a szemétláda egyszer csak kijelenti, vagy leszopja, vagy új állás után nézhet. Harry azonnal azt javasolta a párjának, hogy hagyja ott a munkahelyét, de nyilvánvaló volt, hogy szükségük volt a pénzre, ezért Louis csak megvonta a vállát, és azt felelte, még bírja. Harry eldöntötte, hogy valamit kezd ezzel a helyzettel. Elgondolkodva levette a törölközőt a fejéről, aztán megrázta a haját, hogy a hosszú tincsek szétterüljenek a vállán.
– Akkor megfésülöd a hajam? – nyújtotta a hajkefét Honey felé, aki lelkesen bólogatva térdelt fel a férfi mögé, és elkezdte a közel fél órás tortúrát, mert általában addig nem nyugodott, még minden hajszál úgy nem állt, ahogy ő elképzelte. Honey már egy éve kijelentette, hogy fodrász akar lenni, és azóta lelkesen gyakorolt még a szomszéd kutyáján is.

– Honey egy kicsit féltékeny – mondta Harry halkan, közel hajolva Ashlee-hez. Mindketten a ház előtt ácsorogtak és nevetve nézték, ahogy David és a kislány tollasoznak, míg az ünnepelt odabent készülődött. Ashlee párjáról már patakokban folyt az izzadtság, de Honey még mindig úgy szökdelt oda-vissza az udvaron, mintha nem ismerné a fáradtság fogalmát.
– A baba miatt? – kérdezte a nő, és mosolyogva a domborodó hasára simította a tenyerét.
– Igen. Azt hiszem, kicsit tart a riválistól, ami a hasadban növekszik – felelte Harry. – Attól fél, hogy később nem fogsz vele annyit foglalkozni.
– Beszéltél vele erről?
– Persze. Azt hiszem, megértette, hogy ettől még nem változik meg teljesen a világ.
Ashlee bólintott, és szeretetteljesen nézett a kislánya felé.
– Majd én is beszélek vele – ígérte, mielőtt David kifulladva odalépett melléjük, és a ház falának döntötte a hátát.
– Heti két konditerem látogatás édes kevés egy kilenc éves gyerekhez – jelentette ki lihegve.
– Éppen itt az ideje, hogy elkezdj gyakorolni – felelte Ashlee mosolyogva, amikor David odalépett hozzá, és megcsókolta őt, aztán elindultak a házba. Harry egy pillanatig figyelte a gyönyörű párt, de aztán teljesen más kötötte le a figyelmét. Louis kilépett a délutáni napsütésbe, és egyszerűen elképesztően nézett ki. Egy szűk, világos színű nadrágot viselt sötétkék pólóval, ami szexin ölelte körbe a testét. A haja tökéletesen be volt állítva, és a szeme csak úgy csillogott az erős fényben. Harry elmosolyodott, és úgy ment oda hozzá, mintha mágnes lenne közöttük.
– Ha nem a szülinapi partid kellős közepén tartanánk, már fent lennék veled a szobában, és éppen tépném le a ruháidat a tökéletes testedről – suttogta a párja fülébe. Miután végigsimította Louis csípőjét, magához húzta, és egy pillanatra összetapasztotta az ajkaikat.
– Mikor eszünk már tortát? – érdeklődött egy türelmetlen hang, mire mindkét férfi nevetve fordult Honey felé.
– Tíz perc – válaszolt Louis. – Addig nem veszed elő a tányérokat és a sütis villákat? Mindjárt bemegyünk – ígérte a kislánynak, és amikor Honey eltűnt az ajtóban, visszafordult Harry felé.
– Akkor nekünk…
– Tíz perc sok mindenre elég – vonta fel a szemöldökét Harry.
Louis elvigyorodott és megcsóválta a fejét:
– Majd este, ha Honey már alszik. Nem akarok kapkodni, mert ki akarom élvezni minden egyes centidet – nyalta körbe lassan az ajkát, ezzel még jobban elcsavarva Harry fejét.

Harry és Louis azon az estén még sokáig fennmaradtak, és a nappaliban borozgattak. Ashlee-ék régen hazamentek, és Honey is hamar ágynak dőlt a végigpörgött nap után.
– Nem tudom elhinni, hogy vettél nekem egy helyiséget, ahol kialakíthatok egy szalont. Ahol én leszek saját főnököm, és… ez egyszerűen tökéletes – mondta Louis még mindig feldobódva az ajándéktól, aminél tökéletesebbet nehezen tudott volna elképzelni.
– Pedig így van. És ezért a vidám csillogásért a szemedben máris megérte – felelte Harry, majd egy gyors puszit nyomott a párja homlokára. – És végre Honey is megbarátkozott a testvér kérdéssel. Beszéltek Ash-el, és amire bejöttem, már a pocakját simogatta, és nevetett, amikor érezte a baba mozgását.
– Boldog vagyok. Nagyon – jelentette ki halkan kuncogva Louis a nyilvánvalót.
– Tudom. És ha még többet iszol a borból… – kezdte vigyorogva Harry, de Louis egy csókkal máris félbeszakította, és amikor elhúzódott a mutatóujját a férfi puha ajkaira nyomta.
– Shh, nem iszom többet – felelte, azzal letette a poharat az asztalra és Harry ölébe mászott. – Van valami, amit csak te adhatsz meg nekem.
– Vettem neked egy helyiséget, ahol kialakíthatsz egy masszázsszolt, és most már a testem is kéne? – kérdezte a férfi tettetett szemrehányással.
– Fogd be! – szólt rá Louis, és közben végigcsókolta Harry állát, itt-ott bele is harapott a bőrébe. – Rosszul gondolod. Nem elég a tested, a szíved is kell.
– Nem vagy kicsit telhetetlen?
– Ma van a szülinapom – érvelt Louis kiskutya szemekkel. – Vigyél fel a hálóba!
– Hát persze, a szülinaposnak mindent – felelte Harry vigyorogva, de a mosoly hamar leolvadt az arcáról, amikor Louis a nyakához fúrta a fejét a fogai közé szívta a bőrét. – Ha ezt csinálod, úgy érzem, hogy nekem is szülinapom van – mondta egy halk nyögés kíséretében.
– Hidd el, lesz ez még jobb is, ha végre az ágyban vagyunk.
– Ezzel nem tudok vitatkozni – bólintott Harry komolyan. Louis lemászott az öléből, majd megragadta a kezét, és ő gondolkozás nélkül követte a férfit. Mindig. Bárhová.

VÉGE

27 megjegyzés:

  1. Kedves HDawn!
    Sok Boldog Születésnapot a Blognak és még rengeteg ilyen szép évet mint ez a kettő!
    Köszönök szépen minden élményt, érzelmet, kikapcsolódást amit általad és a történeteid álltal kaptam ezk alatt az évek alatt és remélem lehet még sok ilyenben részem!

    Az Epílogus csodás volt!
    Imádtam, minden kérdést, minden választ. Honey,Lou,Hazza, Ash a baba és David így kerek egész család!
    Nagyon szépen köszönöm, hogy eme - szintén-nagyszerű történnetednek is részese lehettem. Így kicsit könnyebb a búcsú, hogy tudom ott a Törhetlen, na és fordítás..igen az is a tied ha 'csak' fordításilag is- de nem csak úgy- Benne vagy..mert veszett ahogy ott is minden mozzanatot tökéletesen elénk társz.
    Minden nagyon szépen köszönök!
    Jôéjszakát! Szêp hetet Kívánok Neked!
    Puszi

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. *Könyörtelen
      Neharagudj..

      Törlés
    2. Szia!
      Köszönöm szépen a jókívánságokat :) Remélem, hogy ez a blog még nagyon sokáig folytatódni fog. Mindenkinek köszönöm ezt a két évet, mert ha ti nem vagytok, valószínűleg a blog sem lenne :) A héten kicsit pihengettem, de ma már hozok valamit, ígérem. Puszi :)

      Törlés
  2. Szia!

    Egy picit szegyellem magam h rosszul emlekeztem ennek a tortenetednek a cimere, ezert bocsanatot kerek. Kevertem massal, mar annyi sztorit olvasok :’D

    Imadtam! Nagyon tetszett, es faj h el kell engedni ezt a csodas sztorit! :( Annyira nagyon szerettem es boldog vagyok h rad es a blogodra talaltam! Mar emlitettem korabban h feltem belekezdeni az olvasasaba, de milyen jol tettem h elkezdtem! :) Koszonom neked ezt a csodat -is! :) <3 Nagyon edes volt a befejezes, annyira aranyosak voltak! :) Mondjuk megneztem volna h Hazz hogyan viselkedik mikor Honey mar pasizik :D Ezt egy ici-picit hianyoltam, de ez van, talan majd az egyik Larrys sztoridban kapok egy ilyet ;)

    Amugy el tudnam viselni minden heten, h minden nap kapjunk valami finomsagot! :D Szerettem ezt a hetet - abbol a szempomtbol h minden nap volt vmi :)

    Varom a TU-t, a forditast, barmit, ami toled van! :) <3

    Es termeszetesen Boldog Szuletesnapot a Blogodnak! :)

    Puszi, D.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!
      Semmi gond, a lényeg, hogy én tudtam, mire gondolsz :) Én is nagyon örülök, hogy rám találtál <3
      Volt egy pár nap szünet, de ma már hozok is nektek valamit, ígérem. Várlak ott is! :) Puszi!

      Törlés
  3. Kedves Hdawn!
    Még nagyon sok ilyen boldog születésnapot kivánok a blognak, mint a mai!
    Még sajnos nem mindent olvastam a blogon, de igyekszem majd pótolni, mert amit eddig a magamévá tettem, igen csak elnyerte a tetszésemet. Fantasztikusak az írásaid és a fordításaid. Nagyon nagy örömömre szolgál, hogy olvashatom őket.
    Bár a JEHT-t még nem olvastam, de ez az Epilógus nagyon beférkőzött a szivembe. Csodálatos szerető családot láthattunk.
    Köszönetem és hálám minden szavadért!
    További nagyon sok sikert kivánok neked!
    Puszi Szörpi

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Szörpi!
      A blogom és én is köszönjük szépen a jókívánságokat :) Majd ha elolvastad a JEHT-et, mindenképpen kíváncsi leszek a véleményedre :) És is nagyon köszönök minden kedves szót. Puszi :)

      Törlés
  4. Drága Hajni! Csodát alkottál. Gyönyörű lett. Az egész sztorit imádtam. Érdekes volt, elgondolkodtató.
    Néha utáltam Asshlit, mert nem értettem mit miért csinál. Lou és Harry a szívem csücske minden történetben. Imádom őket, és amilyen keretet adtál a történetnek az teszi igazán jóvá és szerethetővé az egészet. Köszönöm, hogy vagy, és, hogy írsz nekünk.
    Imádat😍😍😍😍
    Éés Boldog Szülcsinapcsit a blogodnak!
    🎁🎉🎈🎂🎆🎇🎀❤️💙💚💛💜🍸🍺🍻🥃🍷🍹

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Andi!
      Köszönöm, nagyon örülök, hogy tetszett :) Ash eléggé megosztó karakter lett, de úgy gondolom, ettől csak még valósághűbb lett az egész. Köszönöm, hogy itt vagytok nekem <3 :) Puszi!

      Törlés
  5. KedvesHdawn!
    Köszönöm hogy olvashatom ezeket a kis csodákat.
    Az az epilógus nagyon nagyon sok érzelmet szeretet és szerelmet tükrözött amit reljes mértékben sikerült át is adnod a leírásokkal a jelzőiddel és a reakciókiddal.
    Kívánok még nagyon sok sikert neked.
    Szetetettel.
    Puszi:Zsu

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Zsu!
      Örülök, hogy elnyerte a tetszésed, és köszönöm a kedves szavakat :)
      Sok puszi!

      Törlés
  6. Sziaa!
    Végre, ez már kellett, hogy el tudjuk engedni ezt a sztorit. Szerettem nagyon! Tündér kiscsaj, tündér apucik. Bár lehetett volna még jó néhány kör ebben a felállásban. De itt akartad abbahagyni, tiéd a döntés joga ;) Én imádtam az összes részt!
    Ashleyn azért kicsit fennakadtam. Szült egy gyereket, lepasszolta, akinek csak tudta, erre most szül egy másikat? Hm... Persze próbálom felfogni úgy, hogy biztosan megkomolyodott az évek során, de azért őt kicsit nem szeretem.. :)
    Ja, és a szex hiányzott! Csúnya dolog csak emlegetni! XD
    Másba nem kötök bele ;D De igazándiból semmi sem belekötés, csak mindent leírtam, ami eszembe jutott.... :D
    Alig várom az unforgivent!
    Pussz!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Sziaa! :)
      Igen, végre megszületett ez is, és ami a legfontosabb, hogy aránylag elégedett is voltam vele :D Ash egy kicsit furcsa személyiség volt, de ez tette őt különlegessé... tudod, nem fekete, nem fehér, hanem valahol a kettő között :D Szex lesz majd máshol, nem kell aggódni ;) Köszi, hogy leírtad a véleményed. Sok puszi :)

      Törlés
  7. Szia HDawn!

    Úgy látom elég sokan koccintottak a blog szülinapod alkalmából, és már félre is írnak!:D:D:D Ne adj nekik többet inni!:D:D:D Jót derültem a sok javításom, imádni való olv. társak! Szerintem kívánni sem tudtál volna színesebb, szerethetőbb társaságot. Egyszerre fedeztem fel Őket és Téged, a történeteidet,bizton állítom nagyon megszerettem MINDENT ami a blog lét velejárója. :):):)

    Ha kell együtt sírunk, ha kell együtt nevetünk, ha kell .......amit kell csináljuk!

    Köszönöm, hogy megalkotod és megosztod velük a műveid. Gondolom nem mindig volt könnyű és biztos nem is lesz mindig az, nagyon tisztelem a kitartásod és csak hálás tudok lenni.

    Nagyon tetszik ez a JEHT VÉG, ami igazándiból egy kezdet inkább. ♥♥♥
    Egy jó történet, méltó záróakkordja. ♥♥♥

    Imádás és SZERCSI VAN!!! <3<3<3 egye fene buli van .....<3 ;)

    Gyöngyi

    Minden olvasnivalót pótoltam, jelentem.:D:D:D A komi(ka)t is igyekszem....
    Istenem a Kék szem......OMG Billéknek!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia Gyöngyi!
      Megint fülig érő vigyorral olvastam a kommented... :D Nem adtam nekik inni, csak olvasnivalót :D
      Én is nagyon nagyon szeretek mindenkit, és olyan boldog vagyok hogy két éve belefogtam ebbe az egészbe :)
      SZERCSI VAN, és ma már hozok olvasnivalót :) Sok puszi!

      Törlés
  8. Drága HDawn ! Gyönyörű befejezést írtál ,a szívem csordultig telt szeretettel a szereplőid iránt .Nem titok ,hogy imádtam a JHT-t ,olvadoztam a Csillagszámláló olvasása közben . Teljesen levesznek a lábamról az írásaid és elképesztőnek találom,hogy mindig valami csodálatos történettel tudsz előállni . Millió puszi és hatalmas ölelés

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Boróka!
      Igyekszem mindig valami szépet, valami maradandót alkotni, amire esetleg majd évekkel később is emlékeztek, és ha már néhány embernél sikerül, én nagyon boldog vagyok :) Köszönök mindent! Sok-sok puszi, és ölelés :)

      Törlés
  9. Először is Nagyon Boldog Szülinapot a blognak,neked pedig további sok sikert! Szeretem a történeteidet azt is amit fordítasz mert némelyiknek a rabja lettem,de azt még inkább amit magad írsz mert nagyon tehetséges vagy! Imádtam ezt a történetet már az elején belopta magát a szívembe! Csodásan zártad le! (Gondolkodás nélkül követte a férfit,mindig,bárhová!)Ez annyira tökéletes! Puszi

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!
      Köszönöm szépen a kedves szavakat :) Igyekszem továbbra is jó sztorikat hozni nektek. Sok puszi :)

      Törlés
  10. Sziiaaaa!!
    Juj nagyon vártam már a befejezést, habár fáj is a szívem miatta, mert most már végleg vége... Egyszerűen imádtam, mint minden egyes részét! Ez a történet örökre a szívembe záródott, és tuti, hogy még sokszor el fogom olvasni, mert nagyon megszerettem!
    Jaj olyan aranyos lett a vége, te jó ég, hát végem, totálisan kikészítettél! Nevettem, olvadoztam, sírtam kicsit, mert ajj, hiányozni fog nagyon!
    Tökéletes befejezés lett, és eskü, ha csak a mindennapi életüket írnád egészen az öreg korukig, azt is ugyanolyan áhitattal olvasnám, mert eszméletlen élethűen írod meg az egészet! Mindent láttam magam előtt, és ott voltam a szereplőkkel! Aww *-* csodálatos történet volt egy még csodálatosabb írnónővel! Köszönöm, hogy olvashattam, olvadhatlak! <3 Nem is tudom mi lenne velem a írásaid nélkül... Tuti nem élném túl a napokat...
    Köszönöm! Puszii <3
    Ja és Boldog Szülinapot a blognak!!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia Dreamy!
      Egy kicsit tovább tartott elkészülnöm vele, de végül úgy gondoltam, most már elég jó ahhoz, hogy megmutassam nektek. Nemsoká hozom a másik történetem folytatását, és így talán nem olyan rossz a búcsú ettől a sztoritól. Köszönöm, hogy írtál, és sok-sok puszi :)

      Törlés
  11. Kedves HDawn. Először is sok boldog születésnapot a blogodnak, még legalább 20x ennyit :) Minden egyes általad írt történettel egyre jobban szeretlek. Hihetetlen mit ki nem tudsz hozzni pár betüből. Nagyon aranyos ez a történet. Tetszett a végén, hogy Ash is boldog lett és megtalálta a szerelmét. Azt azért bánom, hogy nem tudtm meg mi lett Emmaval, de nem is ez a fontos. Neked, Beccanak, Samnak és Haydennek hála hiszek abban, hogy nem csak sablonos szerelmi történetek vannak és, hogy mindig lehet valami újatt kitalálni.
    Köszönöm <3 <3 <3 :) :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Annamária!
      Köszönöm, nagyon kedves vagy :) És igaz, hogy ez a történet véget ért, de a másik folytatódik, igyekszem mindig hozni valamit :) Köszönöm a kommentet! :) Puszi!

      Törlés
  12. Ismét egy csodás történetet olvashattam. Szerencsés vagytok, mert egyszerre az összes részt. Remekül "játszol" az érzelmekkel. Szerelem, szeretet, gyűlölet, féltékenység, az odafigyelés, hogy a másiknak jó legyen.
    Gratulálok, és örülök, hogy olvashatom soraidat.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia! Köszönöm, és nagyon örülök, hogy tetszett :)

      Törlés
  13. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

    VálaszTörlés