2017. szeptember 9., szombat

Escort - 15. fejezet

Sziasztok! Meghoztam az Escort következő részét :) Holnap is jelentkezem valamivel, de még én sem tudom, mivel :D Elképzelhető, hogy a legújabb Larrys történetem első részét hozom nektek ;) Addig is... jó olvasást kívánok! :) 


Bill nehezen vette rá magát, hogy újra lezuhanyozzon, mikor hazaért. Tudta, hogy kénytelen lesz, mert miután kijöttek a fürdőből, több időt töltött el azzal, hogy Tomot simogassa, mint azzal, hogy kezdjen valamit a félig megszáradt hajával. Pedig tetőtől talpig magán hordozta a fiú illatát, és szerette volna, ha egy darabig nem kell megválnia tőle. Végül mégis a fürdés győzött. Kelletlenül lemosta magáról Tom emlékét, az utolsó nyomot is, amit rajta hagyott. Mire végzett, a bőre sima és tiszta volt, az illata pedig semmi izgalmas, csak a sajátja.
Nem sokat vesződött azzal, hogy mit vegyen fel, egyszerűen csak kikapta a ruhákat a szekrényből, és az ágyára fektette őket. Mielőtt felöltözött, még megborotválkozott, a haját tökéletesen beállította, és egy kis hajlakkal fixálta az egészet. Szerette volna, ha azon az estén egy törzsvendégével találkozik. Mindent megadott volna azért, hogy olyan ember jöjjön, aki már elköteleződött neki és megelégszik a szokásos előadással ahelyett, hogy valaki teljesen ismeretlen legyen a vendége. Ha új ügyfél jön, az azt jelenti, hogy valahogy el kell őt bűvölnie, és elérni, hogy legközelebb is jöjjön, akármennyire nem volt kedve hozzá. Biztos volt benne, hogy nem ő az egyetlen csinos, fiatal fiú, akit az ügynökség foglalkoztatott, szóval akár le is passzolhatná a mai estit valaki másnak, aztán visszamehetne Tomhoz.
Sóhajtva levette a szemceruzája kupakját. Legalább abban biztos lehetett, hogy mi lesz az éjszaka kimenetele: valaki meg fogja dugni, és ha őszinte akart lenni, a délután történtek után szinte sóvárgott érte. Nagyon nehéz volt Tomnak nemet mondani, amikor ő is annyira akarta… annyira kívánta a fiút. Az összes apró érintés arra késztette, hogy hagyja a francba a megfontoltságot, és lovagolja meg Tomot, egészen addig, amíg a lábai elkezdenek fájni, aztán kezdje elölről az egészet. Még mindig frusztrálónak érezte, hogy milyen nagy hatással van rá a fiú. Soha, senki sem volt, aki ennyire megfertőzte volna. Hiába került már közel másokhoz is, sosem vált a rabszolgájukká. Mintha Tom valami különleges varázserő birtokában lenne. Bill úgy érezte, hogy végeláthatatlan időre a rabjává vált.
Ha visszagondolt a délután történtekre, még most is érezte a fiú nedves és forró száját a farka körül, és ezért egy pillanatra meg kellett állnia a smink elkészítése közben, hogy lenyugtassa magát.
– Basszus – suttogta az üres lakásba.
Éppen a megfelelő szájfényt próbált kiválasztani – a halványpiros epres és a sápadtabb, de csillogós vanília ízű között vacillált –, amikor a telefonja megszólalt, ezzel halálra rémisztve őt. Nem számított most erre a hívásra.
– Helló, Angela – válaszolt, és közben az epres szájfényből felkent egy keveset az ajkaira.
– Szóval? – csacsogta a lány, és Bill szinte maga előtt látta a mosolyát.
– Szóval, mi? – kérdezett vissza, és ellenőrizte, hogy a sarkaknál nem-e tapadtak össze a szempillái. – Egy kicsit több infóra van szükségem, hogy tudjam, mire vagy kíváncsi.
– Hogy ment a kávézás?
Bill lefagyott, és a szemei hirtelen elkerekedtek, ahogy nézte magát a tükörben:
– Tessék?
– A kávé. Jarret azt mondta nekem, hogy tegnap együtt kávéztál az egyik barátjával. És most mindent el kell mondanod nekem!
– Az vicces, mert Jarret hívott el magával, aztán lepasszolt valami haverjának. Állítólag le kellett lépnie munka miatt – válaszolta halkan, és emlékeztette magát, hogy ha újra találkoznak Jarrettel, tényleg meg kell ölnie.
– És te hittél neki? Jarret szörnyen hazudik – mondta a lány egy kissé gúnyosan. – Gyerünk, Billy, mondd el! Jól ment? Szexi volt a pasi?
– Nem tudom – felelte Bill elutasítóan. – Jarret elment, mi pedig váltottunk néhány szót, aztán én is leléptem – mondta, és kihagyta az arról szóló részt, hogy nem egészen egyedül távozott, és másnap délutánig haza sem ért.
– Ó – mondta Angela halkan. – Milyen uncsi. Jarret azt mondta, hogy az a srác tényleg nagyon akart veled találkozni. A pokolba is, vett magának valami házat, és Jarret megígérte, hogy a pénzből, amit majd ez után kap elmegyünk kettesben valami szép helyre. Jó lett volna, ha egy rövid beszélgetésnél több is történik kettőtök között.
– Tessék? – kérdezte Bill.
– Tudom, hogy ez azt jelenti, hogy együtt kell maradnunk addig, míg az értékesítés véglegesítésre kerül, de Jarret Marokkóról beszélt. Úgy gondolom, ezért megéri elviselnem néhány hétig.
Bill megrázta a fejét.
– Nem, nem a nyaralásra gondoltam. Mi van azzal a házzal? Miről beszélsz?
– Ja. Az a helyzet, hogy Jarret már több ingatlant is talált annak a fiúnak. Emlékszel arra a klubra, ahol otthagytál minket? Jarret kerítette neki, és elvitt a nyitó estre. Most pedig, úgy hiszem házat keresett magának, és ezért szólt neki. Azt mondta, hogy megveszi a drágábbat, ha összehozza kettőtöket. Szerintem ez annyira aranyos!
– Azt mondod, hogy édes, amiért megvesztegette a pasidat, hogy találkozhasson velem? – kérdezte Bill felvont szemöldökkel.
– Ó, Billy, ezt nem igazán lehet megvesztegetésnek nevezni.
– Pénzbeli juttatást ajánlott azért, hogy cserébe valami olyat kapjon, amit egyébként nem tudna megszerezni. Szerintem ez a megvesztegetés definíciója.
Angela felsóhajtott:
– Ugyan már, Billy! Nem lehetnél egy kicsit hálásabb? Mert én biztosan az lennék, ha valaki annyira szeretne velem megismerkedni, hogy bármit hajlandó lenne megtenni. De azt hiszem, ez az egész már nem számít, hiszen lekoptattad.
– Nem szoktam lekoptatni az embereket – tiltakozott Bill, és a homlokát ráncolva átment a másik szobába, hogy megtalálja a csizmáját.
– Mindenkit lerázol, Bill. Gondolkoztál már azon, hogy mikor volt olyan, amikor legutóbb valakit közel engedtél magadhoz?
– Én…
– Évekkel ezelőtt – felelte helyette Angela. – Billy, édesem, tudod, hogy szeretlek és aggódom érted. Utálok arra gondolni, hogy magányos vagy.
– Akkor ne gondolkozz ezen – mondta Bill. – Jól vagyok, Angela. Tényleg. Ne aggódj miattam.
– Bill…
– Figyelj, most mennem kell. Programom van estére, és nem késhetek. Később beszélgetünk, és kifejtheted az aggodalmad, aztán mindent elmondhatsz a közelgő nyaralásról, oké? – mondta Bill, és közben leellenőrizte a táskáját, hogy minden szükségeset bepakolt-e. Fejben feljegyezte magának, hogy lassan vennie kell óvszert.
– Rendben. Csak arra kérlek, gondolkozz el ezen. Sokkal boldogabbnak tűntél régen, amikor még randiztál. Hiányzik az a Billy.
– Ja – mondta Bill, miközben megigazította az ingét. – Majd átgondolom.
– Köszi, édes. Holnap kajálunk együtt?
– Talán. Délutánra programom van és fogalmam sincs, hogy meddig fog tartani. Majd hívlak, ha tudok valamit, rendben?
– Okés. Vigyázz magadra, jó?
– Természetesen – felelte Bill mosolyogva. – Később beszélünk.
Kinyomta a hívást, és elővett egy cigit, hogy rágyújtson. Egy kicsit felhúzta a tény, miszerint Tom már megint megvásárolta az időt, amit együtt töltöttek, mindazok után, ahogy a kapcsolatuk indult.
– Basszus – káromkodott Bill, amikor a telefonja újra megszólalt. – Úton vagyok – mondta, és máris kinyomta a hívást, mielőtt elkezdték volna sürgetni. Beleszívott a cigibe, és gyorsan bezárta a lakása ajtaját. Az este úgy igazán oda kéne tennie magát, de most először érezte azt, hogy képtelen lesz rá.

Bill felnyögött, és próbálta lehúzni magáról a nadrágot. Richard közben a nyakára a tapadt, és kis, vörös foltokat szívott a bőrére, amiről a fiú tudta, hogy egész héten takargatnia kell majd alapozóval. A férfi alig lépett be az ajtón, és máris letámadta, amiért Bill most kifejezetten hálás volt. Sikerült kikapcsolnia a gondolatait, és csak a testiséggel foglalkozott. Megemelte a csípőjét, lehúzta az alsóját is, és nyöszörögve Richardhoz dörgölőzött, hogy tudassa vele, mennyire szüksége van erre. A férfi keze azonnal a farka köré simult.
– Én is csinálhatom neked – mondta Bill zihálva, és elkezdte kibontani a kliense övét – ha leveszed ezeket.
– Mm, valaki nagyon akarja már, ugye? – kérdezte Richard mosolyogva, és a szabad kezével a fiú fenekébe markolt egy pillanatra, mielőtt az egyik ujját a bejáratához nyomta. Bill hevesen bólogatott, és próbált közelebb csúszni Richard kezéhez. – Hm, azt hiszem, kedvellek.
Bill visszafojtotta a nyafogást, amikor Richard elhúzódott tőle. Vett egy mély lélegzetet és próbálta kordában tartani a kétségbeesett vágyát, még akkor is, ha a férfinek tetszett a viselkedése. Merőben eltért a megszokott szakmai magatartástól, de ha nem gondolkozott, könnyen átesett a ló túloldalára. Igyekezett lassan lélegezni, miközben nézte a férfit, ahogy megszabadult az ingétől, majd hamarosan a nadrágja is a földön kötött ki egy halk puffanással. Richard az éjjeliszekrényre kikészített síkosítóért nyúlt. Bill felhúzta a térdét, és hagyta, hogy a férfi elhelyezkedjen közöttük, majd a síkos ujjával beléhatoljon.
– Érintsd meg magad! – mondta neki parancsolóan, és egy kis gélt folyatott Bill kemény farkára, közben pedig lassan mozgatta az ujját. Bill megfontolt mozdulatokkal kényeztette magát, ügyelve arra, hogy a sok ingernek köszönhetően nehogy azonnal elélvezzen. – Gyerünk, szépségem! – mondta Richard, és hogy ösztönözze a fiút, a következő mozdulatnál már két ujját dugta vissza. – Egy kicsit nagyobb beleéléssel!
Bill egy nyögés kíséretében gyorsított, miközben a férfi még mindig őrjítően lassan csúszkált benne.
– Ez az. Ugye, hogy mennyivel jobb? – kérdezte Richard, és megforgatta az ujjait Billben.
– Nem akarod… – kezdte Bill, miközben halkan nyögdécselt. – Nem szeretnél… többet?
– Hmm, igazad van – válaszolta a férfi, és kihúzódott Billből, bosszantóan üresen hagyva őt. Felmászott a fiú mellett az ágyra, aztán lefeküdt a párnákra. – Gyere ide, aztán vegyél a szádba!
Bill magában üvöltött, mert nagyon nem ez volt az, amit a „több” alatt értett, és amiért áhítozott, de szó nélkül engedelmeskedett. Elhelyezkedett Richard ágyéka felett, és már nyitotta a száját, amikor a férfi megérintette a vállát.
– Fordulj meg, hogy elérjelek! – kérte, és máris felnyitotta a síkosító tubusát. Bill tette, amit kért, és így a lábai már az ágy fejtámlája felé mutattak. – Pont így – Richard várta, hogy a fiú a szájába vegye, és csak utána csúsztatta vissza az ujjait. Bill szerette volna, ha máshogy tölti ki, de tette a dolgát. Az ajkai lassan simogatták a férfi merevedésén, elővette a legjobb tudását, és felnyögött, amikor Richard még egy ujját belényomta. Arra várt, hogy újra pozíciót válthassanak.
Az állkapcsa sajogni kezdett az eszeveszett zihálástól, amikor Richard előre nyúlt a lábai között, hogy a másik kezével kezelésbe vegye a péniszét. Bill minden tőle telhetőt megtett, de túl sok volt, ahogy a férfi kívül és belül is dolgozott rajta. Felnyögött a hatalmas erekcióval a szájában, és a lepedőre élvezett.
– Ez az – mondta halkan Richard, és az ujjait még mindig tovább mozgatta a fiúban.
Bill kiengedte a szájából a férfi farkát, és visszafordult a válla fölött, hogy ránézzen:
– És most?
– Én még nem fejeztem be, folytatnod kéne.
Bill felpillantott az órára, és halkan sóhajtott. Kizárt, hogy leszopja Richardot, újra felizgatja, aztán magába engedi, és még egyszer a mennyekbe repíti, mielőtt letelne az idejük.
Magában morogva hajolt a férfi felé, miközben az járt a fejében, hogy Tom olyan tökéletesen kielégítette volna, ha hagyja neki, pedig nem akarta, hogy egész este arra gondoljon, bár vele lenne.
Tom. Frusztráló, zavarba ejtő, csodálatos Tom.
Bill behunyta a szemeit, és az elméje elkalandozott. Tudta, hogy sokkal jobb lenne, ha Tommal csinálnák ugyanezt. A fiút akarta érezni a nyelvén, miközben azokkal a hosszú, vékony ujjaival kényezteti őt. Felnyögött a gondolatra, és azonnal megbánta, hogy mást képzelt a férfi helyére, éppen amikor Richard elélvezett.
Amikor a férfi kihúzta az ujjait, Bill az ágy szélére mászott, és diszkréten kiköpte a férfi ondóját az odakészített szemetesbe, aztán lefeküdt mellé az ágyra.
– Tökéletes munkát végeztél – mondta Richard egy kis bólintással, és megpaskolta a fiú combját. – Legközelebb kiderítjük, miben vagy még jó.
– Legközelebb? – kérdezte Bill, és kicsit megemelte a szemöldökét.
– Minden bizonnyal legközelebb. – Végigsimított Bill arcán, és felkelt az ágyból. – Azt hiszem, mennem kell – pillantott az órára. Összeszedte a cuccait, és rövid idő alatt felöltözött, majd miután az utolsó gombokat is begombolta, Bill felé hajolt, és megpuszilta a homlokát. – Minden bizonnyal lesz legközelebb.
Bill visszahúzta az alsóját, és látta, ahogy Richard kilép az ajtón. Egy sóhaj kíséretében azonnal visszazuhant az ágyra. Új nap, új visszajáró vendég, de valahogy mégsem volt száz százalékosan elégedett a dolgok alakulásával.

7 megjegyzés:

Petruska írta...

Köszönöm,hogy firditod nekünk!😘😍
Szegény Bill😢,ez felfogja őrölni teljesen.
Nagyon várom a folytatást!
Amugy Tom cuki,Bill mit várt,h máshogy találta volna meg😁

Hópihe írta...

Bill minden idegszálával, a zsigeréig rá van hangolódva Tomra. Frusztrált a kielégítetlenségtől, az új vendége is betartott neki. Vajon mi lehetett a szándéka, azzal, hogy kihagyta az aktust? Hogy vissza várja a következő alkalommal is ? Sajnálom, hogy eljárt Angela szája a házvásárlási jutalékkal kapcsolatban, meg hogy megtervezett volt a kávéházi találkozás. Így megint úgy érzi magát Bill, hogy előre elrendezett fizetett aktusban volt része. Magyarázkodhat Tom, és szerezheti újra vissza a még nem is teljes bizalmát. Kiváncsian várom a folytatást. Köszönöm a fordítást, remek volt mint mindig. Puszillak! Szörpi

BezTina írta...

Szia HDawn!
Fantasztikus volt!
Köszönöm szépen hogy ennek a résznek a fordítását is olvashattam!
Huha..kíváncsian várom a holnapot milyen szépségnek örülhetünk :)

Szép napot Kívánok Neked Holnapra!
Puszi

Andrea Nagy írta...

Szia Drága!
Hát ez valami isteni lett. Én már tényleg nagyon sajnálom Billt
Mikor már azt gondolná, hogy valami megváltozik és megnyílik egy kicsit, visszarántják a földre. Lepcses szájú nőszemély. Azért remélem nem fordít hatat Tomnak. Nem tud szabadulni tőle úgysem.
Köszönöm neked a munkát amit ebbe a csodába fektetsz! Öröm olvasni!
Szijja😘😘😘

Névtelen írta...

Szia!

Imadtam! Tenyleg, nagyon, de az egesz resz alatt sajgott a szivem Billert :'( Sajnalom ot, de meg mindig Buta Bill :(
Nagyon kivancsi vagyok h mikor lesz neki tenyleg sok a munkaja vagy az h nem lehet ugy Tommal ahogyan szeretne. Vagy epp Tomnak mikor lesz elege... :/
Nagyon varom a kovi reszt, es koszonom az ujabb forditast! :) <3

Uuu csak neeem??? Vegre megkapjuk az uj Larrys tortenet elso reszeeet??? *-* Jaaaaj mar nagyon varom, uristeeen!!! <3
Viszont az epilogusra is kivancsi vagyok meg az elozohoz :) csak h le tudjuk azt is szepen zarni, mert biztos vagyok benne h valami edes befejezest irsz nekik (meg nekunk) :)

Amugy az elozo fejezethez irt komiddal is igencsak felkeltetted a kivancsisagomat! ;)

Nagyom varok toled barmit is! <3

Puszi, D.

Névtelen írta...

Ugyertem h amit a Dream On-hoz irtal... sajat Bill/Tom sztori? :D Nagyon orulnek ennek is es kivancsian varnam, szivesen olvasnam! :)

D.

HDawn írta...

Szia Petra!
Igaz, nem tudom Bill mit várt :D Azért az a találkozó elég megtervezett volt. A következő részből kiderül, hogy reagál majd :) Puszi!

Kedves Szörpi!
Reméljük, Bill túlteszi magát ezen. Tomnak nem nagyon hagyott más lehetőséget, de teljes mértékben megértem Billt is... Elég bonyolult a helyzetük, de hát ezért nem unalmas a sztori :) Köszi, hogy írtál. Puszi :)

Szia BezTina!
Már kint is az új történetem legelső része, remélem, azt is szeretni fogod. Sok puszi :)

Drága Andi!
Hogy is volt? Kicsit megrázzuk Billt, aztán meg megöleljük? Jól hangzik :D Angela meg hát... igen. Kicsit nagy a szája, de előbb utóbb lehet kiderült volna. Puszi :)

Szia D!
Az első kommented után tényleg elgondolkodtam, hogy mire gondolsz, de így már világos :) tényleg tervben van valami Billel és Tommal... és talán a Dream on-t sem tudom csak úgy otthagyni... Meglátjuk ;) Mindenesetre most ők is nagy kedvenceim, biztosan foguk írni még róluk. Köszönöm a kommentet, és már kint is az új sztori ;) Puszi!