2015. október 4., vasárnap

Vörös Szilánkok II.

- Szép lakás.
- Köszönöm – válaszoltam elgondolkozva. Még mindig a telefonbeszélgetésen járt az agyam, melyet a legjobb barátommal folytattam. Próbáltam kizárni, és csakis a fiúra koncentrálni, aki itt volt most velem. Végighúztam az ujjaimat egy puha hajtincsén, mely folyton a szemébe lógott.
- Megtudhatom a neved?
- Ricky – kortyolt a vízből, melyet hoztam neki, aztán letette a poharat a dohányzóasztalra. - És a tiéd?
- Elden.
- Illik hozzád.
A hangja őszintének és ártatlannak tűnt, azonban szerettem volna, ha az ártalmatlan vizekről végre valami bűnösebb felé evezünk. Megfogtam a kezét, felnyújtottam őket és áthúztam a fején a pulóvert és a pólót is, amit alatta viselt. A kanapéhoz húztam, és míg ő megállt előtte, én leültem. Lassan felcsúsztattam a kezeim a hasától, egészen a mellkasáig. Olyan érzés volt, mintha valami borzasztó értékeset cirógatnék, és mintha a kezeim hozzátapadtak volna a puha bőréhez. Beleremegett a simogatásba, és ezzel egy kis mosolyt csalt az arcomra.
- Tetszik, hogy ilyen intenzíven reagálsz rám – vallottam be fátyolos hangon, miközben egy pillanatra sem hagytam abba az apró érintéseket. - És mi lesz, ha megérintelek itt?
A szeme követte a kezemet, ahogy ki bontottam az övét, szétnyitottam a nadrágját és a sötétszürke bokszere alá nyúltam. Lassan kezdtem a simogatást, először alig értem hozzá, ami elég nehéz volt, tekintve, hogy már az összes maradék helyet kitöltötte az alsóban. Hallottam, ahogy a fogai között óvatosan beszívja a levegőt, aztán felemelte a fejét a plafon felé. Mikor már remegett a lába, eleresztettem egy kicsit. Ő lehajolt hozzám, és elkezdte húzni a pólómat. Amikor nem boldogult, reszelős hangon megszólalt.
- Én is akarlak látni.
Újra elmosolyodtam, aztán segítettem neki. Levettem a felsőmet, meg a nadrágomat is, élveztem, ahogy csodálattal bámult, amikor a farkam előbújt az alsóból. Aztán megfogtam a kezét és a hálóba vezettem. Amikor lelöktem a puha matracra, már mindketten teljesen meztelenek voltunk. Mielőtt csatlakoztam volna hozzá, kivettem egy kotont a fiókból, és a fogaimmal téptem szét a csomagolást. Elhelyezkedtem felette, a súlyomat tartottam az egyik karommal, miközben próbáltam egy kézzel felügyködni a gumit. Megőrjített, hogy közben felült és harapdálta a nyakamat, ezért kissé el kellett húzódnom, amíg végül sikerrel jártam. Ahogy ültem a sarkaimon, végignéztem rajta, miközben halkan zihált. Vagy én ziháltam? Nem érdekelt, hogy melyikünk az, csak végre el akartam élvezni.
- Fordulj meg – a hangom meglepően hideg és parancsoló volt. Ő azonnal engedelmeskedett. A tenyeremet becsúsztattam a hasa alá, és felhúztam, hogy négykézláb helyezkedjen el előttem. Ott térdelt előttem, teljesen kiszolgáltatva, és mikor hátrafordította a fejét, beleharapott az ajkába, kissé elvesztettem a fejemet. Csak a feszülő farkamra koncentráltam, és arra, hogy megadjam neki, amire szüksége van. Az érzékszerveim eltompultak, a látásom elhomályosodott, a fülem zúgott. Olyan közel jártam már, mikor a kéj fátylán áthatolt a hangja, ami arra kért, hogy hagyjam abba.
- Ne, kérlek – mint egy mantrát, ismételgette. Kényszerítettem magam, hogy megtegyem, amire kér, - hiszen még nem is voltam benne - aztán egy hirtelen mozdulattal lehúztam az óvszert, és ledobtam valahová, az ágy mellé.
A kezem a farkam köré zártam, jó szorosan, és néhány mozdulat elég volt, hogy az egész hátát beterítsem spermával. A nyögéseim hangja visszhangzott a szobában, és a fejemben. Amikor kitisztult a látásom, észrevettem, hogy a kezem még mindig a derekát szorítja, hogy egy helyben tartsam, és mikor elvettem, az ujjaim piros nyomot hagytak a bőrén.
- Hé, jól vagy?
A válasz valahonnan messziről érkezett, így közelebb hajoltam hozzá, hogy megértsem, amit mond.
- Aha – a hangja gyenge volt, alig több, mint néma suttogás.
Lehasalt az ágyra, és mozdulatlanul feküdt ott, a légzését is alig hallottam. Az éjjeliszekrényről elvettem egy csomag papírzsepit, letörölgettem vele, és mikor a kislámpa fényében megpillantottam a piros harapásnyomokat a csuklója felső részén, a szívem összeszorult ijedten kezdett dobogni.
- Sajnálom, nem akartam fájdalmat okozni – suttogtam, és komolyan is gondoltam. Semmi válasz nem érkezett, így hát lefeküdtem mellé az oldalamra, hogy az arca szembe legyen velem. - Azt hiszem, rosszkor voltál rossz helyen – vallottam be, talán csak magamnak.
Végre rám nézett, és utáltam, hogy sötét szemei a kelleténél jobban csillogtak.
- Valaki összetört?
Elakadt a lélegzetem, és kellett néhány másodperc, hogy tudjak válaszolni. Összeszorítottam a fogaimat és bólintottam.
- Fogalmad sincs, mennyire rátapintottál a lényegre.
- Ez nem jelenti azt, hogy neked is ezt kell tenned valakivel.
Mellbe vágott, hogy ezt mondta. Mintha tudta volna, hogy azért hoztam haza, hogy elfelejtsek valakit, aki fontos számomra. Hogy miközben vele voltam, valaki másra gondoltam. Hogy azért okoztam neki fájdalmat, hogy ne csak nekem fájjon. És ráadásul a hangja tele volt megvetéssel.
- Ja. Igazad van. Megmondanád, hogy tehetném jóvá?
Az arckifejezése megváltozott, felkönyökölt a matracon, miközben azon morfondírozott, hogyan öntse szavakba a kérését.
- Megtanítanád… -kezdte óvatosan – megtanítanád, hogy hogyan kell ezt úgy csinálni, hogy ne fájjon ennyire? Hogy tudjam élvezni?
Sokadszorra döbbentem le az éjszaka folyamán. A kirakós darabjai gyorsan összekapcsolódtak, és most döbbentem rá annak a hátrányára, ha valaki olyannal bújsz össze, akit nem is ismersz.
- Te még sosem voltál ezelőtt férfival – inkább magamnak mondtam, mint neki. Átfordult a hátára és óvatosan bólintott.
- El kellett volna mondanom – a pillantását az ablakon beszűrődő fénycsíkra szegezte. - Akkor másképp történt volna.
- Igen – bíztam benne, hogy igaza van abban, hogy nem támadom le ilyen gyorsan, ha elmondja. De kitudja? Valójában még csak most kezdett kitisztulni a fejem.

Odahajoltam az arcához, és megpusziltam a szája sarkát, és utána a mellkasán heverő csuklóját, ahol a harapásnyomok voltak. A térdem a combjai közé fúrtam és mikor hozzáértem az újra kemény farkához, akkor jöttem rá, hogy ő még nem is ment el.
- Lánnyal voltál már? - kérdeztem, és az ajkait óvatosan beszívtam, mielőtt válaszolt volna. Végül inkább csak bólintott, hiszen elakadt a szava, amikor a kezem a farkára kulcsoltam.  - És az tetszett? Amikor benne voltál…?
Újra bólintott, az én arcomra pedig széles mosoly ült ki. Ezek szerint talán az sem okoz majd gondot neki, ha ő lesz az aktív. Végigcsókoltam a forró bőrét, és megállás nélkül simogattam lent. Megnyaltam a mellbimbóját, mire összerezzent, és mosolyogva folytattam a teste ízlelgetését.
- Már akkor is arra gondoltam, hogy milyen lenne egy… - a csípője megemelkedett a matracról. - egy pasival… Figyelj… - kezdte komoly hangon, és határozottan megfogta a kezemet míg a másik karjával támasztotta magát. – ha így folytatod, mindjárt el fogok menni.
Tényleg próbáltam komolyan kezelni a problémáját, de hirtelen kitört belőlem a nevetés. Az ő arcán is átvette a zavar helyét a mosoly, és ráadásul olyan szexin nevetett, miközben a farka a kezemben volt, hogy újra meg kellett csókolnom. Amikor végre bejártam a szája minden négyzetcentiméterét a nyelvemmel, kicsit elhúzódtam és megnyaltam az ajkait. Ez határozottan tetszett neki, felnyögött és a combomnak dörzsölte magát. Ekkor újra a kezembe fogtam, de már csak a nedvességet éreztem, ami hullámokban tört ki belőle. A teste remegett, az ajkába harapott, és visszafojtotta a hangját.
Egy darabig még térdeltem felette, néztem, ahogy próbál normális ütemben lélegezni, ahogy az izmai újra ellazultak. Aztán rám nézett, de rögtön szégyellősen elkapta a tekintetét. Zavarta, hogy ilyen nyíltan bámulom a testét, pedig nem volt oka szégyenkezésre. Melléfeküdtem, az arcom a plafon felé fordulva. Aztán a papírzsepi felé nyúltam, és adtam neki is egy párat. Úgy éreztem, még inkább zavarba hoznám, ha én kezdeném letörölgetni a hasát és a combját.
- Nem kell szégyellned magad miatta – mondtam óvatosan – egyszerűen más vagy, mint a többi ember.
Tudom, mi járt a fejében, hiszen ezt én is átéltem. Csupán tizenöt voltam, mikor egy kicsit idősebb srác a suliból megcsókolt egy üres tanteremben. Gyűlöltem magam amiatt, hogy mennyire felizgatott a közelsége, az arcának angyali bája, és ráadásul piszkosan jól csókolt. Később levágtam volna a kezemet is, amivel az izmos vállába kapaszkodtam, csakhogy meg nem történtté tehessem a dolgokat. Olyan akartam lenni, mint a többiek: lányokkal bújni el a szertárban, lányokkal moziba járni csak azért, hogy film közben letapizhassam őket, lányokat vinni haza, bemutatni őket a szüleimnek, akik aztán kikötik, hogy ne zárjuk be a hálóm ajtaját. Ehelyett maradtak a füstös bárok, szopások a falnak dőlve, gyors szex éppen ott, ahol alkalom adódott…
- Tudod, hogy nem vagy egyedül – folytattam, és elvettem tőle a használt zsepiket. - Ha akarod, én megmutatom a heterók által annyira gyűlölt világunk legszebb oldalát.
Végre felcsillant a szeme, érdeklődve fordult felém, pillantása izgatottan csillogott.
- Szex is lesz benne?
- De még mennyire – válaszoltam. - Tudod, mit irigyelnek tőlünk azok, akik „normálisnak” mondják magukat? - megcsóválta a fejét, ezért miután kényelmesen elnyújtóztam az ágyban, és folytattam: - Azt, hogy nekik fele annyi szexben sincs részük, mint nekünk.

***

Reggel, mikor felébredtem, furcsa érzés volt, hogy nem vagyok egyedül. Ricky ott szuszogott mellettem, a hasán feküdt, barna tincsei eltakarták a fél arcát, telt ajkai kissé kinyíltak. Világosban még szebbek voltak a vonásai, de mindeközben túl törékenynek is tűnt. Nem olyannak, akit könnyen ki tudok dobni majd egy egy éjszakás kaland után. Pedig minél előbb azt kéne tennem. Aztán eszembe jutott az ígéret, amit este tettem neki.
Gondterhelten rúgtam le magamról a takarót, de úgy álltam fel az ágyról, hogy ne ébresszem fel. Gyorsan kerestem egy tiszta alsót a fiókban, felrángattam a farmeromat, majd a nappalin keresztül kiléptem a hatalmas erkélyemre, kezemben egy szál cigivel és az öngyújtóval. Ahogy forgattam az ujjaim között, felidéztem, hogy tegnap este kivette a kezemből, szívott belőle egyet, majd megcsókolt. Próbáltam felidézni bármit az életemből, ami ennél szexibb volt, vagy jobban felizgatott, de hirtelen nem jutott eszembe semmi.
Megborzongtam. Túl hideg volt ahhoz, hogy félmeztelenül legyek a szabadban. Meggyújtottam a cigit, a korlátra könyököltem, és néztem, az éppen ébredező várost. Néhányan már fent voltak, a kutyájukat sétáltatták, vagy éppen a helyi közértbe siettek, hogy friss pékárukkal lepjék meg reggelire a családot. Én pedig éppen azon morfondíroztam, hogy néhány perc múlva hol fogom megdugni a legújabb szerzeményemet.
- Szia.
Váratlanul ért, hogy ilyen csúnyán megzavarták az álmodozásomat. A mellettem lévő erkélyen egy fiatal csaj állt, talán virágokat locsolt, de most abbahagyta, és kendőzetlenül bámult.
- Helló – mondtam, majd rögtön elnéztem máshová. Ő volt az a szomszédom, aki már néhány hete próbálkozott azzal, hogy elhívjon meginni valamit. Értsd: szexeléssel egybekötött teázgatás.
- Nincs túl hideg ahhoz, hogy ennyire lengén öltözz?
Kelletlenül elnyomtam a cigit a hamusban, mielőtt újra felé fordultam, aztán az arcomon önelégült mosoly terült szét. Amikor megszólaltam, halk voltam, de csak annyira, hogy pontosan értse, amit mondok, mintha valami óriási, izgalmas titokba avatnám be éppen.
- Nem vagyok túl fázós, de odabent van valaki, aki másodpercek alatt felmelegít.
A szemei hatalmasra nyíltak, és mikor valaki bentről erélyesen kikiabált neki, nem tudott rendesen válaszolni, csak dadogott. Úgy döntöttem, aznapra eleget látott belőlem – nem állt szándékomban, hogy az életben többet mutassak magamból neki - inkább bementem, és az erkélyajtót becsuktam magam után. Beléptem a hálóba, odatérdeltem Ricky mellé az ágyra, és finoman beleharaptam a nyakába. Végre elkezdett mocorogni, kifújta a haját az arcából és kinyitotta a szemét.
- Ránk férne egy zuhany – mondtam szemtelenül, és megböködtem az orrommal a karját. - Gyere velem.
Egy halk nyögést hallatott, amit igennek vettem, szóval elkezdtem kirángatni az ágyból. Édes volt, ahogy próbálta eltakarni magát, mikor húztam a fürdő felé.
- Már láttam mindenedet, úgyhogy erre semmi szükség – mondtam, és kivettem a kezéből a takarót. Akaratlanul haraptam bele az ajkamba, amikor megláttam, hogy mit takargatott olyan elszántan. Hogy mennyire imádom a reggeli merevedést, főleg akkor, ha valaki másról van szó.
- Én tudom, mire van szükséged – finoman a falhoz nyomtam és erősen megmarkoltam.
- Basszus – nyögött fel, ez volt az első szava aznap.
- Ez az – mondtam önelégülten. - Látod, tudsz te piszkosan is játszani – úgy simogattam, mint egy tökéletesre formált szobrot, azonban ő messze állt attól, hogy szobor legyen.
A bőre forró volt, néhol lágy, de a megfelelő részeken kemény, a mellkasa gyorsan emelkedett és süllyedt, a szemei lecsukódtak, hosszú pillái árnyékot vetettek az arcára. - Hogy lehetsz ilyen tökéletes?
Kinyitotta a szemét és rám emelte a szemeit.
- Tudod, ezt én is kérdezhetném tőled.
Éppen valami frappáns válaszon törtem a fejem, mikor váratlanul elkezdett csörögni a telefonom, és úgy tűnt, hogy nagyon kitartó az, aki keres. Először úgy volt, hogy nem foglalkozom vele, de aztán megláttam, hogy a nővérem hív.
- Amber az, a testvérem – mondtam Rickynek, és felemeltem a telefont az éjjeliszekrényről. - Nem baj ha…?
- Dehogy. Addig megyek zuhanyozni.
Hálásan néztem utána ahogy a formás hátsójával elindult a fürdő felé, miközben megnyomtam a hívásfogadás gombot. Vettem egy mély lélegzetet és kissé lenyugtattam magam.
- Szia Amber, mi a helyzet?
A háttérből gyermekzsivaj hallatszott, Lucy édes hangját hallottam, ahogy azt kiabálja, mosolyt csalva az arcomra, hogy: „Mondd meg Elden bácsikámnak, hogy megígérte a babát a szülinapomra!”
- Szia nagyfiú. Remélem nem zavarlak – szólt bele a telefonba a nővérem. Felhúztam a szemöldökömet, pedig ő ezt nem láthatta. Nem szerettem, ha nagyfiúnak hívott, akármennyire is kedveltem őt.
- Ami azt illeti, nem vagyok teljesen egyedül.
Erre egy sokatmondó „Húú” volt részéről a válasz.
- Örülök, hogy hazavittél valakit. Rég volt már ilyen.
Nem lakott velem, nem tudhatta, hogy mikor, hol és kivel voltam, de mégis ráérzett. Általában senkit nem hoztam haza azok közül, akiket felszedtem.
- Miért hívtál tulajdonképpen? Gondolom nem a szexuális életemről akarsz velem dumálni.
- Istenem, dehogy – nevetett. - Csak örülök neked, ennyi az egész. Mintha kezdenél kigyógyulni a Kade szindrómádból.
Mivel erre egy szót sem szóltam, folytatta:
- Cherry holnap fellép, és számít rá, hogy te is ott leszel. Tulajdonképpen elhozhatnád az új fiúd is bemutatni. Kíváncsi vagyok, ki tudta felvenni a versenyt Kade-el.
Úgy szorítottam a telefont, hogy majdnem összenyomtam. Amber szeretett a magánéletemben turkálni, és néha túl őszinte volt. Vártam már azt a hívást, mikor egyszer, egy beszélgetésünk alkalmával végre kihagyja azt a bizonyos nevet.
- Majd meglátom. Most pedig ha nem haragszol, valaki vár rám a zuhany alatt.
- Persze, menj csak. Holnap négy körül várunk a bárban.
- Ott leszek. És mond meg Lucy-nek, hogy nem felejtem el a babát.
- Oké. És Elden – mondta, a hangja pedig komolyan csengett. - Szeretünk, erre mindig emlékezz.
- Én is titeket - suttogtam mosolyogva, mielőtt kinyomtam a hívást. Azért még egy gyors szemforgatás belefért, mielőtt megszakadt a vonal. Amber mániája volt, hogy ha kell, ha nem ledumáljon az önpusztítás bármely formájáról. Nem tudtam hibáztatni ezért.
A fürdő ajtaját olyan halkan nyitottam ki, ahogy csak tudtam. Odabent hatalmas volt a pára, rögtön izzadni kezdtem, ahogy beléptem. Letoltam a csípőmről az alsómat és széthúzva a zuhanyajtót, beléptem a vízsugár alá. Ricky haja a nyakára tapadt, a tekintetében leplezetlen vággyal nézett végig rajtam. Hogy kényelmesen harapdálni tudjam, arccal a zuhany fala felé fordítottam.
Megtámaszkodott az alkarjával és kíváncsian fordította hátra a fejét. Megcsókoltam, de csak röviden, azonban ez is elég volt, hogy újra érezzem a fellobbanó tüzet mindkettőnkben. Aztán csak néztem, ahogy a hátán végigfolyt a víz, egészen a fenekéig, majd onnan végig a lábán. A tenyeremmel követtem az útját, majd a derekáról előre csúsztattam a kezem az izmos, kemény hasára. A keze a farkát markolta, és mikor ezt észrevettem, beleharaptam a vállába, mielőtt még hangosan felmordultam volna. Te jó ég, ez a pasi lesz a vesztem… Amikor megállt, és abbahagyta a simogatást, ráparancsoltam:
- Folytasd, ne hagyd abba! - a hangom rekedt volt, és talán túl szigorú is, de legalább elértem, amit akartam.
Újra hátrapillantott, aztán az ágyékomnak nyomta a fenekét. Tudtam, hogy játszik velem, a határokat feszegeti, de még sosem volt ilyen izgalmas. Nem akartam, hogy vége legyen, mint mikor felülsz egy hullámvasútra, és az utolsó zuhanás előtt még több adrenalinért könyörögsz.
- Azt hiszem, ez tetszik neked – állapította meg némi büszkeséggel a hangjában. Nem is tudta, mennyire.
A szabad kezével összekulcsoltam a sajátomat, és a falhoz szorítottam a testét. Egy halk nyögés szakadt ki belőle, ahogy a mellkasából kiszorult a levegő. A karját a feje mellé nyomtam, és a testén apró remegés futott végig. Tudtam, mire számított akkor, hiszen a helyzet kísértetiesen hasonlított ahhoz, mint mikor éjszaka lelöktem az ágyra, majd a hasára fordítottam. De én is szerettem a játékokat. A haját elsöpörtem a nyakából, és a nyelvemet éppen kidugva végignyaltam a bőrét. Libabőrös lett, pedig a víz, ami záporozott ránk, meleg volt.
- Elden… - szexi volt a nevemet az ő szájából hallani, főleg úgy, hogy megváltásért könyörgött, amit csak én adhatok meg neki.
Egyértelmű volt, hogy mit akar, miközben a hátsóját újra és újra követelőzően nyomta a kemény farkamhoz. De én lassítani akartam, tudtam, hogy így jobb lesz.
- Meg fogsz kapni, ígérem, de kicsit legyél türelmesebb – suttogtam a fülébe, miközben elég hülyén éreztem magam, amiért a türelemről beszéltem. Nekem is egyre kevesebb volt belőle.
A szabad kezem becsúsztattam kettőnk közé, majd még mélyebbre, egészen addig, amíg az ujjam a feszes bejáratához nem ért. Lassan masszírozni kezdtem, a számmal pedig végigcsókoltam a nyakát, a fülétől le, a válla irányába. Óvatosan nyomtam be az egyik ujjam, talán még egy centire sem, és máris éreztem, hogy az egész teste megfeszül. Kihúztam az ujjam, hogy aztán elölről kezdjem.
- Lazítanod kell – mondtam türelmesen. - Csak lélegezz nyugodtan, én vigyázok rád.
Bólintott, hogy tudomásul vette, amire kértem, és újra próbálkoztam. Csak lassan, centiről centire. Néha megálltam, és nem mozdultam, hogy hozzászokjon az érzéshez. Ilyenkor általában ő is megállt, abbahagyta saját kényeztetését és a víz csobogása mellett egymás szapora légzését hallgattuk. Amikor a második ujjammal is próbálkoztam, kiszabadította a kezét az enyémből, hátranyúlt, és a tenyerébe zárt.
- Ó, milyen nagy vagy – nyögte. Ugyanarra a ritmusra simogatta magát, mint engem, és ahogy én mozogtam benne, ezzel kezdett megőrjíteni. Megkerestem a dudort belül, és amikor összerándult a teste, mikor az ujjaim hozzányomódtak, kétszer olyan kemény lett a farkam, mint előtte.
- Mondd, szereted a tűzijátékokat? - értetlenül fordult hátra, de én csak mosolyogtam és elkezdtem erősebben masszírozni belül. A homlokát a zuhany falához támasztotta és a nevemmel az ajkain élvezett el.

2 megjegyzés:

  1. Szia!:D MEhet a csere:) Ha van kedved, olvass bele a történetembe. ^^ xoxo B.-

    VálaszTörlés
  2. Szia!
    Áá, nem is tudom, mit írjak, amit az előzőekben még nem mondtam el.
    Nagyon jól értesz ahhoz, hogy feltüzeld az olvasókat, az tuti, hatásosabb, mint sok khm regény, amit már ki is adtak.
    Mindenképp írj, írj és írj!
    Tetszenek egyébként a szereplőid is, a félénk fiú és a zabolázatlan férfi. Jó párosítás, sokat tanulhatnak még egymástól.
    Egy-két javaslat: a kibontottam szót egyben írjuk. A párbeszédeket felül kell vizsgálnod itt is, egy-két helyen nem teljesen jól szerepelnek.
    visszhangzott a szobában és a fejemben --> felsorolásnál nem kell vessző, te tettél, erre figyelj.
    Mit mondjak még? Szeretem ezt a történetet, minden mocsokságával együtt :D Csak így tovább!
    Lyanna

    VálaszTörlés